Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Havassy Péter: A gyulai várostromok hadtörténelmi érdekességei

HAVASSY PÉTER: A GYULAI VÁROSTROMOK HADTÖRTÉNELMI ÉRDEKESSÉGEI Az 1848-1849-es Honvédtiszti Emlékhely Alajos Emlékirataiból idézhetünk: „...ügyünk Világosnál meghalt, Sarka­don ki volt terítve, s Gyuláról megindult a világ legnagyobb gyászmenete, s itt Aradon megtörtént a temetkezés.” A fegyverüket letevők emlékeze­tében kitörölhetetlenül megmaradtak a gyulai napok. Amikor 1876. szept­ember 14-én a néhány csapattest szemlézésére Gyulára érkező Ferenc József a kastély vendége volt, arra lett figyelmes, hogy a kíséretében lévő Szende Béla szeméből patakzik a könny. A király többszöri kérdésére Szende ezt a választ adta: „Felséges Uram! Én életemben csak kétszer voltam Gyulán. Első ízben 1849. augusztus 21-én reggel hat órakor. Ezen a helyen, ahol most állok, mint honvédtiszt fegyvereztettem le, s amidőn ma másodszor a sors ide vezetett, felséged oldalán, mint honvédelmi mi­niszter jelenek meg.” Irodalom BARTA Gábor-FEKETE NAGY Antal 1973. Parasztháború 1514-ben. Budapest. CSORBA Csaba 1985. Vég-Gyula várának históriája. Budapest. DUSNOKI-DRASKOVICH József 2000. Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés várme­gyéről és a fordított világról. Gyulai Füzetek 12. Gyula. ERDMANN Gyula-HAVASSY Péter (szerk.) 2001. Békés megye képes krónikája. Békéscsaba. FEHÉR Géza 1982. A magyar történelem oszmán-török ábrázolásokban. Buda­pest. HAVASSY Péter 2008. A gyulai vár. Gyula. 2013. A gyulai vár és uradalma. Budapest. KARÁCSONYI János 1896. Békésvármegye története MII. Gyula. MAROSI Endre 1975. Török várostromok Magyarországon II. Szulejmán korában. In: Hadtörténelmi Közlemények 1975/3.427-464. SCHERER Ferenc 1938. Gyula város története Hl. Gyula. SZITA László 1995. A törökök kiűzése a Körös-Maros közéről (1686-1695). Gyula. VERESS Endre 1938. Gyula város oklevéltára (1313-1800). Budapest. VIRÁGH Ferenc 1961. Krónikák és históriás énekek a törökkori Körös-Maros közéről. Békéscsaba. 475

Next

/
Oldalképek
Tartalom