Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Törőcsik István: Városfalból várfal – a szegedi vár kialakulása
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY ábrázolásokról ismert - középkori templom, melynek azonosítása Horváth Ferenc és Vályi Katalin érdeme. A vártemplom kutatása a későbbiekben tervszerűen folytatódott, majd 2007-től - Fogas Ottó irányításával - a vár védműveinek egyes szakaszaira is kiterjedt. A XVIII-XIX. századi ábrázolások alapján ismert vár falainak nyomvonala ma már szinte méteres pontossággal meghatározható. (1. kép) Jómagam Horváth Ferenc tanítványaként részt vettem az 1999-től meginduló „gyakorlati várkutatás” több feltárásán. 2002-2003-ban Vörös Gabriella régésztechnikusaként lehetőségem nyílt egy szondázó feltárást végezni a szegedi Roosevelt téren.2 A kutatás célja a XIX. században a vár területén előkerült római leletek hitelesítése volt. A szelvény kijelölésénél a feltételezett római épület viszonylagos közelségén túl figyelembe vettem annak lehetőségét, hogy a feltárandó terület érinti a déli kaputól a vár belsejébe vezető közlekedési útvonalat, tanulmányozhatóvá téve annak rétegsorát. A feltárás látszólagos „szenzációja” a nyilvánosságot kapott kelta temetkezés volt. A számomra igazán meglepő azonban az volt, hogy a déli várkaputól maximum tíz méterre sem az építés/átépí- tés törmeléke, járószintje, sem a várkapun átvezető középkori országút nyomvonala nem került elő. Mivel a hódoltság kori épületek szintje és az altalaj közötti humuszos réteg másfél méter vastagságú, a középkori rétegsort megsemmisítő későbbi szintsüllyesztés lehetőségét kizártam. Arra a következtetésre jutottam tehát, hogy a vár déli fala és kapuja csak a hódoltság korában épülhetett meg, a Szegedet észak-déli irányban átszelő középkori országút pedig nem a déli kapun keresztül húzódott. A szegedi vár keltezése régóta megosztja a kutatást. Reizner János már a XIX. század végén - elsősorban okleveles adatok alapján - Árpád-korinak tartotta.3 Cs. Sebestyén Károly a vár ábrázolásait elemző tanulmányában szintén a középkori eredetet igyekezett bizonyítani.4 A vár fentebb említett régész kutatói a téglaméretek és a habarcsvizsgálatok eredményeinek ismeretében fokozatos kiépítését feltételezik, mely a XV. század második felében zárulhatott le.5 Ugyanakkor elismerik, hogy a török megszállást követően jelentős építkezések folytak a vár területén, ennek részleteiről azonban nem tudnak adatokkal szolgálni.6 Molnár József évtizedekkel korábban már észrevette, hogy a vár délkeleti saroktornya az isztambuli Yedikule egyik tornyához hasonlít,7 Veress D. Csaba pedig azt feltételezte, hogy a vár védművei - egyetlen, másodlagosan a déli falba foglalt épület kivételével - a hódoltság korában épültek meg.8 A Roosevelt téri feltárás befejezése óta eltelt tíz évben igyekeztem minden, a várra vonatkozó adatot megvizsgálni, hogy megfigyelésem értelmezéséhez közelebb jussak. Az írott források, ábrázolások és leletek összegyűjtése és újraértelmezése során kiderült, hogy a vár keltezésével kapcsolatos bizonytalanságok és ellentmondások abból adódnak, hogy a kutatás napjainkban is Reizner János és Cs. Sebestyén Károly téves megállapításait alapul véve igyekszik a vár építéstörténetét rekonstruálni, 2 A kutatást a NKÖM támogatta, Vörös Gabriella, Visy Zsolt és Trogmayer Ottó segítségét ezúton is köszönöm. A feltárás beszámolói a Múzeumi Kutatások Csongrád megyében című felolvasóülésen hangzottak el, illetve jelentek meg azok köteteiben. Lásd: TÖRÖCSIK István 2003.; TÖRŐCSIK István 2004. 3 REIZNER János 1899-1900. 4 CS. SEBESTYÉN Károly 1928. 5 HORVÁTH Ferenc-FOGAS Ottó 2011.263. 6 HORVÁTH Ferenc-FOGAS Ottó 2011.265. 7 MOLNÁR József 1959.29.; MOLNÁR József 1972.26-27. 8 VERESS D. Csaba 1986.36-38. s így sem az okok, sem a körülmények tekintetében nem tud részletekkel szolgálni. Ugyanakkor a várra vonatkozóan elégséges mennyiségű adatunk van ahhoz, hogy ezeket „mozaikkockaként” jól összeillesztve összefüggő, értelmes képet kapjunk arról, hogyan jött létre a XIX. században elpusztított, hatalmas szegedi vár. Meggyőződésem, hogy az alábbi elmélet használatával mind az írott, illetve képi források, mind a régészeti megfigyelések értelmezhetővé válnak, megoldódik a másodlagosan beépített kőfaragványok rejtélye, és magyarázatot kapunk azokra a szerkezeti és topográfiai anomáliákra is, amelyeket eddig a kutatás nem tudott megmagyarázni - vagy éppen észre sem vett. A vár leírása A szegedi vár ugyan túlnyomórészt megsemmisült, több tucatnyi ábrázolása azonban szerencsére fennmaradt. A hódoltság kori ábrázolások - bár egyes részleteikben valószerűnek tűnnek - összképükben nem tarthatók hitelesnek. Az 1686-os visszafoglalást követően azonban rövid idő alatt több valósághű térkép, illetve veduta is készült a várról, illetve a hozzá kapcsolódó, földsánccal körülvett városrészről, a Palánkról, ezek a francia F. C. de Beaulaincourt, Lambion, illetve az olasz L. F. Marsigli munkái. Legszebb ábrázolása az 1709-ben tomboló pestis idején a város által készíttetett, a máriacelli zarándokhely számára felajánlott festmény alsó részén látható; a várat délnyugati irányból ábrázolja a Palánk északi részletével.9 A későbbi felmérések nagy része az aktuális állapoton túl erődítési terveket is tartalmaz. A XIX. században a hadmérnöki rajzok helyét átveszik a zömmel „öncélú” művészeti alkotások; festmények és rajzok, a várbontás munkáját pedig már egy fotósorozat örökítette meg. Az Asitazot VÁK ÉSZAKI KAFUTOKNYA A MC -KAK 2. kép: A vár északi kaputornya (CS. SEBESTYÉN Károly 1928.20.5. kép) 9 Első részletesebb közlése: BÁLINT Sándor 1960. 452
