Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Törőcsik István: Városfalból várfal – a szegedi vár kialakulása
Törőcsik István Városfalból várfal - a szegedi vár kialakulása Szeged mai városképében szinte nyoma sem maradt az 1881/82-ben lebontott várnak. A mintegy öt hektár alapterületű, zömmel téglaépítésű erődítmény pedig a XVIII-XIX. században meghatározta a városképet, olyannyira, hogy a városháza is annak nyugati oldalával, kapujával szemben épült fel. Legnagyobb sarokvédművének alapja alacsony vízállás idején a Tisza partján látható, a ráépített tömegrekonstrukció a fal vastagságát is érzékelteti. A „vízibástya” belsejének aszfaltjában feltűnik a vár alaprajza is - kár, hogy minden magyarázat nélkül. Néhány évvel ezelőtt felmerült teljes rekonstrukciójának gondolata, azonban a látványtervek sok korhűséget nem ígértek. Az építkezés végül - statikai okokra hivatkozva - elmaradt. Nem volt ilyen szerencsés a Stefánia sétányon látható ún. Mária Terézia-kapu, mivel az ezredfordulón lezajlott tetőtér-beépítése növelte ugyan a múzeum raktárkapacitását, ámde tönkretette a barokk kori kazamatarészlet műemléki értékét. A kivitelezés első fázisa itt a boltíveket fedő bombafogó földréteg eltávolítása volt. Feltételezve, hogy a XVIII. század közepén felhordott föld korábbi leleteket is rejthet, Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató annak átvizsgálását Szarka József végzős régészhallgatóra bízta, aki munkatársként e sorok íróját is bevonta a leletmentésbe. A több száz köbméter föld átvizsgálása és letermelése 1998 júliusától novemberéig, tartott. A munka során sok ezer lelet került elő: állat- és embercsontok, kerámiatöredékek, csontból, vasból, bronzból készített tárgyak töredékei, illetve készítésük hulladékai.1 A „vármúzeum” átépítése 1999-ben alaprajzi rekonstrukcióval folytatódott, ennek során a nyugati oldalon előkerült a várban állt - korábban csak Tisza foiyd Széchenyi lér 50 100 ™ méter Kénaicsse; Äschsoline SCS. 1. kép: A szegedi vár lebontás előtti alaprajza (HORVÁTH Ferenc-FOGAS Ottó 2011.238.1. kép). 1. Gótikus templom; 2. északnyugati saroktorony; 3. a déli fal feltárt szakasza; 4. az északi fal feltárt szakasza; 5. a XVIII. századi „Mária Terézia-kapu”, ma is álló vármaradvány; 6. délkeleti saroktorony (vizitorony); 7. déli kaputorony; 8. palota; 9. délnyugati saroktorony; 10. nyugati kaputorony; 11. északi kaputorony; 12. várparancsnokság, majd hadapródlaktanya; 13. új tiszti kaszárnya, majd helyőrség; 14. „hármas pince” 1 TÖRŐCSIK István 2006. A leletanyagnak 2009-ben, a Boross József utcában lévő múzeumi raktár kiürítése során nyoma veszett. 451
