Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Szentpéteri József: Az Avar Kaganátus hatalmi központjai – a hringek
SZENTPÉTERI JÓZSEF: AZ AVAR KAGANÁTUS HATALMI KÖZPONTJAI - A HRINGEK 4. ábra: Jelentősebb késő avar kori lelőhelyek a Kárpát-medencében (B: Solt-Tételhegy, feltételezett kagáni központ) Fig. 4: Major sites of late Avar period in the Carpathian Basin (B: Solt-Tételhegy, the assumed hring) 2005 óta folynak itt interdiszciplináris kutatások.2005 22 Az avar korszakra azonban mindezidáig még csak kevés tárgyi emlék utal: a Tételhegytől kissé keletre három avar kori sír került elő 1951-ben jellegzetes, VII. század közepére keltezhető leletanyaggal (közte bepecsételt díszű szürke agyagkorsó)23 A tételhegyi tervásatásokat megelőzően talált néhány avar kori szórvány közül említésre méltó egy meglehetősen kopott bizánci réz érem (Heraclius és Heraclius Constantinus 613-614-ben Constantinápolyban vert follisa), valamint VIII-IX. századra keltezhető korongolt cserépanyag. A helyszíni megfigyelések szerint az avar település és a lokalizált temető a feltételezett központhoz vezető utak mentén helyezkedik el. Egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet tehát Bóna István és Trogmayer Ottó professzorok feltételezését. A rendelkezésre álló légi régészeti céllal készült fényképfelvétel-sorozatok (6. ábra),24 a felszíni szórvány leletek, valamint az ásatások során napvilágra került jelenségek (erős védművekkel övezett települések, több korszakból származó temetők) azonban arra utalnak, hogy számos történelmi korszak hatalmi központjaként is szolgálhatott. Fennállása a középső bronzkortól a török hódoltság kezdetéig tartott, kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy 3.200 évre tehető (i.e. 1700 - i.sz. XVI. sz. közepe). A Kárpát-medencei álcsatos kör25 lelőhelyeinek elhelyezkedése is alátámasztani látszik a fenti feltételezés igazságát. Egy 2003 tavaszán előkerült sír kapcsán Sz. Garam Éva összefoglalta a kora avar kori álcsatos öwereteket tartalmazó lelethorizontot.26 Tanulmányában kitért az álcsatos leletegyüttesek tipológiai és időrendi kérdéseire, és sokoldalúan jellemezte az ilyen rangjelző övét viselők feltételezhető társadalmi helyzetét. Összegzését továbbgondolva, egy olyan jelenségre mutatok rá az alábbiakban, amely az álcsatos díszöveket tartalmazó lelőhelyek földrajzi elhelyezkedéséből következik, s talán a korabeli hatalmi központokkal is kapcsolatba hozható. Az általam itt közölt térképek úgy is értelmezhetők, hogy a 630-as években (dinasztiaváltással?) uralomra került hatalmi elit (álcsatos kör) a 22 SZENTPÉTERI József 2010. 23 SZENTPÉTERI József 2002.320.; BALOGH Csilla 2002.309-310. 24 SZABÓ Máté térinformatikai elemzése: in: SZENTPÉTERI József 2010. 73, 4. kép. 25 KISS Attila 1988. 82-84., Abb. 1.; GARAM Éva 2000.217-218, Fig. 4-7., H. TÓTH Elvira - HORVÁTH Attila 1992. 97-117.; BALOGH Csilla - KŐHEGYI Mihály 2007.338-339., 358. Abb. 10. 26 GARAM Éva 2005. 171
