Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Csányi Marietta–Tárnoki Judit: Túrkeve–Terehalom – a tell 2. települési szintje. Étkészlet a bronzkori házból
Csányi Marietta-Tárnoki Judit Túrkeve-Terehalom - a teli 2. települési szintje. Étkészlet a bronzkori házból1 Bevezető Túrkeve-Terehalom a Berettyó számtalan ágával szabdalt Nagy-Sárrét nyugati-délnyugati szögletében fekszik, a mesterséges mederben foly- dogáló Hortobágy-Berettyó csatornától és az egyik Holt-Berettyó-ágtól keletre. Impozáns bronzkori településhalom, mely a mára már kiszáradt Boroszló-ér, az egyik hajdani Berettyó-meder árterének peremén magasodik, környezetével együtt szigetet alkotva a folyószabályozások előtti vízivilág területén. Neve a XIX. századi térkép alapján Terehalom, a környékbeliek nevezik Nagydombnak, a tövében egykor álló tanya vasutas gazdájáról Tányérsapkás-halomnak vagy a közelében álló kurgán miatt Kettős-halomnak is. (1. kép) 1. kép. Túrkeve-Terehalom - a lelőhely elhelyezkedése Fig. 1. Túrkeve-Terehalom - location of the site A szakirodalomból a XIX. század óta ismert,2 régészeti feltárásra azonban - a műkedvelő ásásokat, kincskereséseket leszámítva - hosszú ideig nem került sor. A lelőhelyről kisebb-nagyobb bolygatások révén kerülhettek be réteghez nem köthető szórványleletek a Magyar Nemzeti Múzeum és a debreceni Déri Múzeum gyűjteményébe, más-más településnéven.3 1 A leletanyag közlésre való előkészítését a T-022515 sz. OTKA támogatás tette lehetővé. A rajzok elkészítéséért tMegyes László Vendelnek, a fotókért Kozma Károlynak tartozunk köszönettel. A tanulmány megjelent angol nyelven: CSÁNYI, Marietta-TÁRNOKI, Judit: A Dinner Set from a Bronze Age House in Level 2 of the Túrkeve-Terehalom Settlement. In: Moments in Time. Papers Presented to Pál Raczky on His 60th Birthday. (Eds.: ANDERS, Alexandra-KULCSÁR, Gabriella) Ősrégészeti Tanulmányok - Prehistoric Studies 2013.707-723. A kézirat 2009-ben került lezárásra. 2 RÖMER, Flóris 1878.99. 3 Kalicz Nándor két különböző lelőhelyként említi, de valójában egy és ugyanazon lelőhelyről, a szóban forgó Túrkeve-Terehalomról van szó: KALICZ, Nándor 1968.129. valamint itt, a 15. jegyzet. A lelőhely elnevezése körüli zavart csak tovább fokozta, hogy Túrkevének ez a határrésze, ahol a halom is található, korábban Békés megyéhez tartozott; ezért a teli részletes, pontos leírása, bemérése a MRT Békés megyei, Szarvasi járási kötetében tanulmányozható Gyoma 4/34 lelőhelyként,4 mint Nagyszemű Debreceni halma.5 Túrkeve-Terehalom az erődített bronzkori teli-telepek sorába tartozik, az erődítés árkának nyomait a felszínen ma is jól kirajzolja a halmot három (É-K-D-i) oldalról övező sekély mélyedés és a természetes növényzet alkotta gyűrű. A nyugati oldalon az ártérrel határos, itt a felszínen nem látszik az erődítés nyoma; fúrásadatokból és a geofizikai felmérés eredményeiből azonban tudjuk, hogy a telepet az ártér felőli oldalon is sáncárok védte.6 A felszíni megfigyelésekből arra is következtethettünk, hogy a védműn túl külső település vette körül a központi halmot. A topográfiai munkálatokhoz kapcsolódó terepbejárás során mind a halmon, mind a külső telepen a középső bronzkori Gyulavarsánd-kultúra leletanyagát találták,7 nem tudni azonban, hogy a telep-alapító Ottomány-kultúra idején is lakták-e az erődítésen túl fekvő részt. Ásatásaink a telep területén 1985 és 1995 között tíz ásatási szezonban folytak. 10 x 10 m alapterületű szelvényünket a halom tetején, a magassági pont közelében tűztük ki, majd elérve a 2. települési réteghez, 10 x 20 méter nagyságúra bővítettük, hogy az itt előkerült, különösen jó állapotban lévő lakóházat teljes egészében feltárhassuk. A továbbiakban ismét az eredeti 10x10 m-es szelvényben folytattuk a telep feltárását, s ebben a szondában értük el 5,8 m mélységben az őshumuszt. A telep teljes rétegsora a bronzkorból származik, és ennek három időszakát reprezentálja. Az ásatás ütemének megfelelően, a felülről számozott szintek közül az 1-2. szintek a középső bronzkor végi koszideri időszakra, a 2/A-3-4-5. szintek a középső bronzkorra, a 6-7-8-9-10-11. szintek pedig a kora bronzkorra keltezhetők. Ha az egyes rétegeket nemcsak időrendbe, hanem kulturálisan is be kívánnánk sorolni, nem lenne ilyen egyértelmű és világos a kép. A túrkevei teli ugyanis mind a kora, mind a középső bronzkori „politikai” térképet tekintve, különböző kultúrák-kul- túrkörök határmezsgyéjén fekszik, ezért - alapításától a megszűnéséig - fennállása alatt e környező kultúrák időről időre változó erősségű hatása érvényesült. E kultúrhatások a tárgyi emlékanyagban is tetten érhetők, rétegről rétegre követhetők, s talán a szóban forgó 2. szint anyagában mutatkoznak meg leglátványosabban. A fő tendenciákat tekintetbe véve, a telep rétegtani viszonyait az alábbiakban összegezhetjük, illetve egyszerűsíthetjük le. A koszideri időszakban a 4 JANKOVICH B. Dénes-MAKKAY János-SZŐKE Béla Miklós 1989.194-196. 5 Ez a név tévesen került be a topográfiába, ugyanis Túrkeve határában valóban ismerünk Nagyszemű debreceni halma nevű lelőhelyet, mely azonban nem teli-telep, hanem kurgán. 6 A talajfúrást és a szondák értékelését Varga András végezte 1988-ban. A geofizikai felmérést a FRACTAL Bt. végezte; az értékelést és a jelentést Puszta Sándor geofizikus készítette. 7 JANKOVICH B. Dénes-MAKKAY János-SZŐKE Béla Miklós 1989.196. 13
