Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Bartha Júlia: Illésy János kunkapitány kertje
TISICUM XXI. - TÖRTÉNELEM Az llléssy család legfényesebb életpályát megélt tagja llléssy István fia, János volt, akit négyszer jelöltek a Jászkun Kerület élére. 1777-1801 között nagykun kapitány, presbiter, kurátor, majd Kisújszállás főbírája volt. A legtermékenyebb a famíliából: kilenc gyermeket nevelt fel a haza szolgálatára. Az ő fia volt a híres llléssy családban a II. János, aki szintén jogi pályára ment, aljegyző lett, majd még apja életében nagykun kapitánnyá választották. Többször volt a Kunság követe Bécsben, és 23 esztendőn át volt a Nagykunság kerületi kapitánya. A munkánk szempontjából fontos személy llléssy János, a családi leszármazási rendben immár a harmadik, aki a János nevet viselte. Kisújszálláson született 1792. április 3-án, llléssy János és Magyar Erzsébet első gyermeke volt. Családja a Jászkun kerület még mindig legtekintélyesebb és - mondhatni - legtehetősebb famíliája volt. Tanulmányait szülővárosában, Kisújszálláson kezdte, majd jogot tanult Debrecenben és Késmárkon. A kötelező joggyakorlat után, amit a királyi táblánál töltött, 1815-ben Pesten szerzett ügyvédi oklevelet, és egy évtizeden át a Jászkun kerület jogi hivatalaiban töltött be tisztséget: aljegyző, majd al- ügyész lett. Apja 1824-ben lemondott a kunkapitányi posztról. Fia, János, ekkor még kerületi vicefiskális volt, de József főherceg nádor javaslatára 1828-ban apja örökébe lépve nagykunkapitány lett.5 llléssy János nagykun kapitány szobra Kisújszálláson (Györfi Sándor szobrászművész alkotása. Fotó: Bartha Júlia) 5 SZML Jászkun Kerület, közgyűlési iratok, 1824.2. fasc. 1276. és 1793.; Uo. 1828.6. fasc. 190., valamint 2. fasc. 532. 1830-ban a Hármas Kerület országgyűlési követévé választották. Elődei érdemeire és a dinasztia iránti hűségére tekintettel V. Ferdinánd császár magyar királlyá koronázása alkalmából aranysarkantyús vitézzé ütötte.6 Politikai pályafutásának igazán jelentős szakasza az 1832-36-os országgyűléshez köthető.7 Szabad szellemű nyilatkozatokat tett, vitába keveredett, a megyei követek többségével nem tudta elismertetni a Jászkunságban meglévő, a törvény előtti egyenlőségként értelmezett különleges jogállást. József nádor a „veszedelmes nézeteket valló'1 llléssyt az 1834-ben Félegyházán tartott közgyűlésen elmozdította tisztségéből, visszahivatta. Politikai eszméivel, szemléletével jóval megelőzte korát, bár hozzá kell tennünk, hogy llléssy János megítélése a követek között sem volt egységes. Az országgyűlésből való hazatérése előtt a követtársaktól Kölcsey által szerkesztett búcsúiratot kapott az alábbi szöveggel: „lllésy János Jász Kún Kerületi Követnek, társunknak, barátunknak tőlünk elválásán sajnálkozásunkat eltitkolni nem lehet. Visszatekintve a részvételekre, melyet a köz ügybe vett, az egyenességre, mellyel szavazata függetlenségét fenntartotta, kénytelenek vagyunk vallást tenni, hogy távozása nékünk veszteség. Ennek érzésében jelentjük ki e sorokban iránta viseltető szere- tetüket, barátságunkat, mellyet a távolságban is híven megőrizünk, s tőle hasonlót kérünk és várunk. Költi Posonyban, junius 4-én 1834.” A szöveg alatt ötvenkét követ aláírása szerepel.8 Országgyűlési követként megismerkedett, és életre szóló barátságot kötött Kossuth Lajossal, Deák Ferenccel, Kölcseyvel, de Széchenyi is több helyen említi nevét az emlékirataiban. Visszahívását követően is igyekezett a reformeszméket terjeszteni szülőföldjén, a Nagykunságon. A közfeladatok nagyon lefoglalták, gazdaságára nem tudott megfelelő figyelmet fordítani, ezért az 1840-es évektől egyre súlyosbodó pénzügyi gondokkal kellett számolnia. Hiteleket vett fel, többször váltótörvényszék elé idézték, mert a felvett 3000, majd 1000 forint hitelt és azok kamatait nem tudta idejében fizetni.9 1848-tól ismét politikai szerepet vállalt: Jászberény választotta meg az első magyar parlamentbe képviselőjének. Mivel a politikai pálya meglehetősen lefoglalta, a gazdálkodásra nem sok ideje maradt, és a korábbi évek eredményei azt mutatták, hogy nem is igen értett hozzá. 1848. június 28-án Kisújszállás tanácsa előtt évi 300 ezüst forint ellenében „átvallotta” teljes vagyonát testvérének, llléssy Lászlónak, aki egy éven belül továbbadta azt Lovasi Istvánnak.10 llléssy János politikai pályafutásának csúcsát jelentette, amikor a Honvédelmi Bizottmány 1849. február 5-én a Jászkun Kerületek teljhatalmú kormánybiztosává nevezte ki, mely feladatának 1849. május végéig „ritka eréllyel és sikerrel” tett eleget.11 6 BAGI Gábor 1993.338. 7 BAGI Gábor 1991.93-102. 8 A szöveget Barta István közölte, az eredeti a családi levéltárban volt az 1960-as évekig, majd egy kiállításról nem tért vissza, azóta nem található. BARTA István 1949.219-220. A Vasárnapi Újság 1869. okt. 10-i számában Hajdú Lajos is említi a búcsúiratot, de az aláíró követek számát 70-ben adta meg. HAJDÚ Lajos 1869.1. 9 SZML Kisújszállás Tanácsi Jegyzőkönyvek 1846.109., 125. és 767. 10 Úgy tűnik, hogy a vagyon azért a családban maradt. Lovasi István az 1883- ban felvett kataszteri térkép tanúsága szerint egybetartotta a földeket, a Konta határrészen lévő llléssy tanya és a hozzá tartozó nagy földterület ekkor még az ő nevén volt. BAGI Gábor 1993.340. 11 HAJDÚ Lajos 1869.1. 116
