Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Történelem - Bartha Júlia: Illésy János kunkapitány kertje

TISICUM XXI. - TÖRTÉNELEM Az llléssy család legfényesebb életpályát megélt tagja llléssy István fia, János volt, akit négyszer jelöltek a Jászkun Kerület élére. 1777-1801 kö­zött nagykun kapitány, presbiter, kurátor, majd Kisújszállás főbírája volt. A legtermékenyebb a famíliából: kilenc gyermeket nevelt fel a haza szol­gálatára. Az ő fia volt a híres llléssy családban a II. János, aki szintén jogi pályára ment, aljegyző lett, majd még apja életében nagykun kapitánnyá választották. Többször volt a Kunság követe Bécsben, és 23 esztendőn át volt a Nagykunság kerületi kapitánya. A munkánk szempontjából fontos személy llléssy János, a családi le­származási rendben immár a harmadik, aki a János nevet viselte. Kisúj­szálláson született 1792. április 3-án, llléssy János és Magyar Erzsébet első gyermeke volt. Családja a Jászkun kerület még mindig legtekin­télyesebb és - mondhatni - legtehetősebb famíliája volt. Tanulmányait szülővárosában, Kisújszálláson kezdte, majd jogot tanult Debrecenben és Késmárkon. A kötelező joggyakorlat után, amit a királyi táblánál töl­tött, 1815-ben Pesten szerzett ügyvédi oklevelet, és egy évtizeden át a Jászkun kerület jogi hivatalaiban töltött be tisztséget: aljegyző, majd al- ügyész lett. Apja 1824-ben lemondott a kunkapitányi posztról. Fia, János, ekkor még kerületi vicefiskális volt, de József főherceg nádor javaslatára 1828-ban apja örökébe lépve nagykunkapitány lett.5 llléssy János nagykun kapitány szobra Kisújszálláson (Györfi Sándor szobrászművész alkotása. Fotó: Bartha Júlia) 5 SZML Jászkun Kerület, közgyűlési iratok, 1824.2. fasc. 1276. és 1793.; Uo. 1828.6. fasc. 190., valamint 2. fasc. 532. 1830-ban a Hármas Kerület országgyűlési követévé választották. Elődei érdemeire és a dinasztia iránti hűségére tekintettel V. Ferdinánd császár magyar királlyá koronázása alkalmából aranysarkantyús vitézzé ütöt­te.6 Politikai pályafutásának igazán jelentős szakasza az 1832-36-os országgyűléshez köthető.7 Szabad szellemű nyilatkozatokat tett, vitá­ba keveredett, a megyei követek többségével nem tudta elismertetni a Jászkunságban meglévő, a törvény előtti egyenlőségként értelmezett kü­lönleges jogállást. József nádor a „veszedelmes nézeteket valló'1 llléssyt az 1834-ben Félegyházán tartott közgyűlésen elmozdította tisztségéből, visszahivatta. Politikai eszméivel, szemléletével jóval megelőzte korát, bár hozzá kell tennünk, hogy llléssy János megítélése a követek között sem volt egységes. Az országgyűlésből való hazatérése előtt a követtársaktól Kölcsey által szerkesztett búcsúiratot kapott az alábbi szöveggel: „lllésy János Jász Kún Kerületi Követnek, társunknak, barátunknak tőlünk elvá­lásán sajnálkozásunkat eltitkolni nem lehet. Visszatekintve a részvételekre, melyet a köz ügybe vett, az egyenességre, mellyel szavazata függetlensé­gét fenntartotta, kénytelenek vagyunk vallást tenni, hogy távozása nékünk veszteség. Ennek érzésében jelentjük ki e sorokban iránta viseltető szere- tetüket, barátságunkat, mellyet a távolságban is híven megőrizünk, s tőle hasonlót kérünk és várunk. Költi Posonyban, junius 4-én 1834.” A szöveg alatt ötvenkét követ aláírása szerepel.8 Országgyűlési követként megismerkedett, és életre szóló barátságot kö­tött Kossuth Lajossal, Deák Ferenccel, Kölcseyvel, de Széchenyi is több helyen említi nevét az emlékirataiban. Visszahívását követően is igyeke­zett a reformeszméket terjeszteni szülőföldjén, a Nagykunságon. A közfeladatok nagyon lefoglalták, gazdaságára nem tudott megfelelő figyelmet fordítani, ezért az 1840-es évektől egyre súlyosbodó pénzügyi gondokkal kellett számolnia. Hiteleket vett fel, többször váltótörvényszék elé idézték, mert a felvett 3000, majd 1000 forint hitelt és azok kamatait nem tudta idejében fizetni.9 1848-tól ismét politikai szerepet vállalt: Jászberény választotta meg az első magyar parlamentbe képviselőjének. Mivel a politikai pálya megle­hetősen lefoglalta, a gazdálkodásra nem sok ideje maradt, és a koráb­bi évek eredményei azt mutatták, hogy nem is igen értett hozzá. 1848. június 28-án Kisújszállás tanácsa előtt évi 300 ezüst forint ellenében „átvallotta” teljes vagyonát testvérének, llléssy Lászlónak, aki egy éven belül továbbadta azt Lovasi Istvánnak.10 llléssy János politikai pályafutá­sának csúcsát jelentette, amikor a Honvédelmi Bizottmány 1849. február 5-én a Jászkun Kerületek teljhatalmú kormánybiztosává nevezte ki, mely feladatának 1849. május végéig „ritka eréllyel és sikerrel” tett eleget.11 6 BAGI Gábor 1993.338. 7 BAGI Gábor 1991.93-102. 8 A szöveget Barta István közölte, az eredeti a családi levéltárban volt az 1960-as évekig, majd egy kiállításról nem tért vissza, azóta nem található. BARTA István 1949.219-220. A Vasárnapi Újság 1869. okt. 10-i számában Hajdú Lajos is említi a búcsúiratot, de az aláíró követek számát 70-ben adta meg. HAJDÚ Lajos 1869.1. 9 SZML Kisújszállás Tanácsi Jegyzőkönyvek 1846.109., 125. és 767. 10 Úgy tűnik, hogy a vagyon azért a családban maradt. Lovasi István az 1883- ban felvett kataszteri térkép tanúsága szerint egybetartotta a földeket, a Konta határrészen lévő llléssy tanya és a hozzá tartozó nagy földterület ek­kor még az ő nevén volt. BAGI Gábor 1993.340. 11 HAJDÚ Lajos 1869.1. 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom