Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Bartha Júlia: Illésy János kunkapitány kertje
BARTHA JÚLIA - ILLÉSSY JÁNOS KUNKAPITÁNY KERTJE Szorgalmazta a nemzetőrség megszervezését, gerillacsapatokat szervezett, komoly része volt a tavaszi hadjárat sikereiben. A második magyar kormány a hétszemélyes tábla közbírójává nevezte ki. Nagyon fényes, országos karrier ez, amire igen büszkék a szülővárosa lakói. A Nagykunkapitányok Tanácsának llléssy-díja (Györfi Sándor szobrászművész munkája) A szabadságharc bukása után bujdosásra kényszerült, majd 1851 őszén a pesti haditörvényszéknél önként feladta magát. 1852. május 5-én teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték. Kegyelem folytán az ítélet 10 év vasnélküli várfogságra csökkent - a teljes vagyonvesztés mellett. 1852. július 15-től 1856. december 7-ig volt Josephstadtban, ahonnan részleges amnesztiával szabadult. A fogság ideje alatt olvasott, faragott, büszke öntudattal viselte a rabság éveit.12 Szabadulása után visszatért szülővárosába, Kisújszállásra, és a város közéletében, de különösen az oktatásügy előmozdításában szerzett kiváló érdemeket. Ezer ezüst forint alapítványt tett, s ezt végrendeletében is megerősítette, melynek kamata évenként egy-egy kisújszállási felsőbb iskolába törekvő, jó erkölcsű, szegény diák tanulmányait segítette. Még két alkalommal érte a jászkunok kitüntető bizalma. 1861-ben a kunszentmártoni választókerület ország- gyűlési képviselőjévé választotta, s az 1865. évi országgyűlésen szintén kerületének követeként kellett volna megjelennie, de az országgyűlés megnyitását megelőző napon agyvérzést kapott. Életének utolsó másfél éve magatehetetlenül telt, majd csendesen elment a minden élők útján. Nem nősült meg, közvetlen leszármazottjáról nem tudunk. Egész életét a haza, a közjó szolgálatának szentelte. Ritka erényekkel megáldott ember volt. Végső nyughelyét az övéi között lelt, a kisújszállási református déli temető llléssy-sírkertjében alussza álmát. Emlékét kegyelettel őrzi városa, a város főterén szobrot emeltek neki. 2003-tól a nagykun kapitányok az emlékére alapított díjjal ismerik el a Nagykunság hagyományaiért, kultúrájáért sokat tevő embereket. Sírját a Városvédő- és Városszépítő Egyesület gondozza. Illéssy János kormánybiztos sírköve a kisújszállási református temetőben (Fotó: Bartha Júlia) A hagyatékából előkerült négyoldalas A/3-as méretű irat a háza melletti kert, Illéssy János kunkapitány belső tanyájának leírása. A kert növényeinek lajstromát és az iraton lévő számításokat, szántóföldi területeket nézve adódik a kérdés: miért volt szükség arra, hogy leltárba vegyék a legutolsó tő citromfüvet is? A kert lajstroma 1837/38-ban kezdődik, pontosabban erre az időre visszavetítve készült a lajstrom 1843-ban. A kert telepítésének kezdete valószínűleg korábbi. Ekkor már termőre fordult gyümölcsfák Is voltak benne, hiszen a treibkaszni-ban, az aszalásra is használt hajtatóládában 7-8 szilvafa termése aszalódott, tehát igencsak kipróbált darabról lehet szó. Nyilván egy folyamatot tükröz a jegyzék. Az irat 4. oldalán lévő számítások 1843-ra vonatkoznak, a szántóföldi területek számbavétele és a kifizetett napszámbérek is ez év adatai. Valószínűnek tartom, hogy a felvett hitel miatt volt szükség a vagyon számbavételére, illetve már előszele lehetett az adómentesség megszűnésének. Ugyanis 1845/46-tól nádori rendelet szüntette meg a városi és kerületi tisztségviselők adómentességét, és elrendelte az adóztatásukat. Vagyon- bevallást kellett tenni a tisztségviselőknek, talán ez is közrejátszhatott az alább közölt kert lajstromának felvételéhez, s talán forrásunk is Illéssy János vagyonnyilatkozatának részét képező irat lehet.13 12 Az ekkor készült tárgyak közül párat, mint kedves relikviát, az Illéssy leszármazottak máig kegyelettel őriznek. 13 A kézirat lelőhelye: llléssy-hagyaték. Illéssy Ádám (Telki) tulajdonában. A másolatot 2010. március 27.-én Bartha Júliának adta át. 117
