Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Néprajz és nyelvtudomány - Örsi Zsolt: A darumadár
ÖRSI ZSOLT - A DARUMADÁR XVI. századi kínai porcelán váza különösen szentnek tartott fehér darvakkal A szibériai sámánok is előszeretettel viseltek homlokszalagjukon darutol- lat, ritkábban szövetből kivágott daru rátétet. Bolkhoev sámán ezt mondta darutollas fejviseletéről: „A darutollas fejvlseletet egész évben viseltem, de csak a sámánkodás második felében. Ezt azért használtam, mert a dar- vak igen magasan tudnak repülni. ”26 Az altajiak ugyancsak szent állatként tisztelik a darvat, amely a sámánisztikus eposzok és legendáik állandó szereplője. Szokásaikban az áldozat ünnepén „darura szállnak”, és így repülnek az égbe, egy másik világba. A bektasiak és az alavita tahtadzsik hagyományokban a daru mint sámánisztikus elem jelenik meg, sírjeleiken előszeretettel alkalmazzák a daruláb motívumot.27 A darvak más népeknél sem voltak ismeretlenek. Az ókori tudósok rendkívüli képességeket tulajdonítottak e madárnak. A korabeli hisztorok: Arisztotelész, Cicero, Plinius, Lucretius, Aelianus természetleírásukban vagy egyéb műveikben olyan, a kor színvonalának megfelelő nézeteket vallottak, amelyek aztán nagyon sokáig beleivódtak a köztudatba. E tudományos eredmények határozták meg sok száz évig a daruról való vélekedésünket. Nézeteik terjedtek el aztán Európa-szerte, míg egy korszerűbb természettudomány a vélekedések nagy részét meg nem cáfolta. A daru a görögöknél igen ritka, csak átvonuló madár, ezért ezeket a tudományos meggyőződéseket ebből a szempontból nézve kell megítélnünk. A tudományos megfigyeléseket a képzeletükkel pótolták, és ezért juthattak olyan eredményekre, amelyek nem mindig állták ki az idők próbáját. „A darvak azért repülnek oly rendkívül magassan, hogy a széles látóhatárt áttekinthessék, hogy mindent lássanak. Ha vihar közeledtét érzik, leszállnak és pihennek. Minden csapatnak vezére van, s ha valamit észlel, kiáltással adja társai tudtára, s azok a jelzést megértik. Míg a csapat lábát váltogatván, szárnya alá dugott fejjel pihen, egy közülük magasra tartott fejjel figyel és őrködik. A daru halálát érezvén, csapatát háromszor körüljárja, azután összeesik és meghal. Társai eltemetik. Ezután nekivágnak a tengeri útnak anélkül, hogy egyszer is megpihennének. A daru repüléskor fejét és nyakát az előtte repülő társa farkára fekteti. Elől és hátul öregek repülnek, középen a fiatalok. Ha a vezér elfárad, hátramegy és átadja a vezérséget egy másik tapasztalt, öreg darunak. Mikor a tenger felett repülnek, a lankadókat az erősek viszik. ”28 Az ókori görög mitológiában több helyen is felbukkan. A deukalióni víz- özöntől a darvak ébersége mentette meg Zeusz fiát, Megaroszt. Az Apollón marháit ellopó Hermészt saját szent madarának viselkedése árulta el, s a hagyomány szerint Hermész és a darvak beavatottjai a betűk szent titkainak: Hermész a darvak ék alakzaté kötelékének mintájára alkotta az ugyanilyen formájú betűket.29 Ez az alakzat, amelyben az idősebb, tapasztaltabb madarak vezették és védték a fiatalabbakat, társadalmi modellként is szolgálhat, hasznos és megszívlelendő példát mutat.30 Ezenkívül vándorok védelmezőjének és az istenek hírnökének is tartották csakúgy, mint keleten, hiszen ezek a tulajdonságok összefüggésbe hozhatók a rendszeres vándorútjáról ismert madárral.31 Ibükosznak, a görög költőnek a gyilkosaira darvak hívták fel a figyelmet. Ez a motívum bukkan fel később a magyar folklórban is.32 26 DIÓSZEGI Vilmos 1959.155., 156., 162. és 177. 27 BARTHA Júlia 1999.179. 28 É. KISS Sándor 1973.181. 29 HOPPÁL Mihály-JANKOVICS Marcell-NAGY András-SZEMADÁM György 1995.51. 30 SAUNDERS, Nicholas J. 1996.119. 31 HOPPÁL Mihály-JANKOVICS Marcell-NAGY András-SZEMADÁM György 1995.51. 32 É. KISS Sándor 1973. 73 Repülő darvak. Japán munka 1830-ból
