Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Néprajz és nyelvtudomány - Örsi Zsolt: A darumadár

TISICUM XXI. - NÉPRAJZ ÉS NYELVTUDOMÁNY

Az életfa ágán álló daru

A magyar néptánc-hagyományokban is fellelhető a darutánc,52 A daruval az éberség megtestesítőjével leginkább címereken találkozhatunk, klasszikus megfogalmazásban: ahogyan egyik lábával követ tartva őrködik. Olyannyira sok nemes család címerében fordul elő, hogy felsorolásuk több oldalt tenne ki ezért, itt csak két ismertebb famíliára hivatkozom: a Festetichekre és a Csekonicsokra.53 *

A Csekonics család címere

A Festetich család címere

A Bretzenheim család címerének részlete (a szerző felvétele)

52 MOLNÁR István 1984.

53 NAGY Iván 2002.; MAGYARI László 1957. és 1959.; KEVE András

1994.

A települések is gyakran használták e jelképet. A teljesség igénye nélkül: Kunmadaras, Püspökladány, Székelyhíd, Mátészalka, Hajdúszovát, Csurgó, Darvas.

76