Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Néprajz és nyelvtudomány - Örsi Zsolt: A darumadár
ÖRSI ZSOLT - A DARUMADÁR Települések címerei Gyakran nevezte a magyar nép a szürkés színű jószágokat a madár tollának színezete miatt daruszínűnek. „Darvas a szarvasmarha, ha a pofa, lapoczka nyakoldal, koncza és czomb szürkés szőrű; a többi rész fehér. Ha a darvasság erős, hogy az egész fej, szemkörnyék, fül, nyak feketék - kormosak, a köldök-szeméremtáj, nyakéi és has világos, s az orrtájon világos gyűrű van, akkor Rigó.’’57 Lószínek között is ismeretesek az ország egész területéről a következő megnevezések: daru (egyenletes kékesszürke, mint a darumadár tollazata), daruszőrű (szürke ló), daruszürke (a daru színéhez hasonló) és a darvas (a darumadár színe felé hajló).58 59 A növénynevek között is feltűnik a daruháj (Sanctus oleraceus), amely a „malacznak, báránynak kedves eledele”.53 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Darusóvári nevű településén termesztett almát daru-almának nevezték. De Sopron környékén is ismert volt ez az almafajta.60 A csillagképek között is rendre feltűnnek: Darvak vezére, Darvak húggya, a Daru csillagai, a Daru Y-ja.61 Debrecenben a XVII-XVIII. században gyakori billyog forma a daruláb.62 Szintén a falusi, mezővárosi mesterek kovácsmunkája a tőzegvágó darunyak.63 Tápén és Algyőn szintén darunyaknak hívják a szár- és nádvágó szerszámokat.64 A Hajúságban darunyaknak hívták a keletien vagy a kenyérsütés utáni maradékból, a vakarékból, zsír és tejföl hozzáadásával készült, rudakba sodort tésztaféléket.65 A békési népi építkezésben is feltűnik a daruláb.66 Kiss Lajos írja, hogy Ez utóbbi pedig azt mutatja, hogy települések elnevezésében is szerepet kapott. Ilyen a fentebb említett Darvas mellett Daruhegy és Daruvár.54 Ezek mellett Alföld-szerte se szeri, se száma a daruval kapcsolatos határneveknek: mint Darvas, Darvas-sziget, Darvas-laponyag, Darvas-ér, Darvas-halom, Daru-lapos - csak hogy néhányat említsünk.55 Családnévként is ismeretes: Darvas, Daruka, Daruváry stb.56 * 54 KISS Lajos 1980.174. 55 SZŰCS Sándor 1999.50. 56 DANKÓ Imre 1996.82. Püspökladány címerében a népi hagyomány szerint ezért szerepel a daru. „Valamikor, amikor még egy nádház vót az égisz, meg víz vót itt mindefelí, hogy mikor vót pontosan, ászt bizony nem tudom, csakhát nagyon, de nagyon rígen, vót itt Ladányba egy nagy ígís. Akkora tűz azóta nem igen vót, mer hát ín magam is láttam mán egyet-kettőt, de ezek mígcsak nem is hasonlítottak ahho, amirű szólok. A tűz valahun ott kezdett a falu szílin, ahun most a rendőrsíg van, valahun arrafelí, dehát hogy hun, azt nemigen lehet tunni, hiszen úgy, de úgy megváltozott ott is, arrafelí is minden, leginkább nyút, gyarapodott a kössíg. Valami fene nagy szél is vót akko, ami a füstöt meg pernyét, zsarátot a falura fútta. Hogy ettű-e vagy mástú, a faluban tartott daruk olyan istentelen zajba, ászt mondták az öregek, hogy krugatásba kesztek, meg szaladgálásba, hogy mindenki felneszeit, kiszalatt a házbúi, meg fefigyet a mezőn, oszt hazaszalatt, mer a tűz terjett. Egyre jobban befutotta a falut, dílre vagy hogy monták, az égisz falu leígett. A daruk visítása, meg ugrálása arra vót jó, hogy a nípek gyorsan kiengették az állatokat, baromfiakat, meg ki tuttak hozni a házakból eszt-aszt, meg a gyerekiket is össze tutták szenni, szóval így. Csuda vót, hogy a visító daruk összehajtották a mindenünnen kiengedett baromfiakat, de még az állatokat is, valahová ide a templom mellé, osztán ott kurrogtak mellettük, hogy együtt tartották őköt, nem engették szétfutni, ebitangóni a világban. Vótak is asztán nagy becsületbe a daruk, mert ami megmaratt egyátalán, ászt a daruknak köszönhettík. Mer leígett minden, csak az maratt meg, amit a daruk megőrisztek; meg az a kevíske, amit a daruk riasztására a házakból, ólakbúl nagy hirtelen ki tuttak menteni. De ezekbe is nagy vót a kártítel, mer sok kihordott hemehumiba is belakapott a tűz, osztán elígett.” 1967. M. Gy. 81 éves. Aszóban forgó tűzvész talán az 1840. április 27-i nagy tűzvész lehetett, amikor 299 lakóház, 545 gazdasági épület, köztük 76 malom égett meg. [D. I.] 57 HERMAN Ottó 1914.398. 58 HERMAN Ottó 1914.340. 59 HERMAN Ottó 1914.675. 60 HERMAN Ottó 1914.358.; FŐZŐ Géza 1943.124.; uő 1956.23. 61 HERMAN Ottó 1914.625.; TOROCZKÓI-Wigand Ede 1914.277. 62 SERFŐZŐ Géza 1906.58. 63 TÓTH János 1961.27-28. 64 HORVÁTH Júlia 1939. 207.; BOROS Marietta 1954. 175, 178. „Ezeket a nádvágókat falusi vagy cigánykovács készítette a gazdája által hozott vagy pedig saját anyagából. A legjobb nádvágók nagyfűrésznek az acéljából készültek, de csináltak más, igencsak jól edzett acélokból is. így nem egy készült féderacélból, továbbá ekevasból és más jól kiedzett vasakból. Az anyag finomsága hozta magával azt is, hogy miután kiszorult a nádvágás munkájából, alkalmazták gyékény, majd pedig kukoricaszár vágására. Tápén Ráb István készítette ezeket a darunyakas (sarló alakú) nádvágókat. A fanyelet a tulajdonos rendszerint »maga veri bele«, de sok esetben a falusi bognár esztergálja ki, gyakran díszes kivitelben.” Ez az elnevezés Alföld szerte ismeretes volt. Lásd: ifj. KODOLÁNYI János 1966. 65 VARGA Gyula 1993.124. 66 BANNER János 1911. 137. „A mestergerenda mindig faoszlopon áll, ha a ház nem téglából épült. Ezért nincsen a homlokfal közepén az egyetlen ablak. A mestergerendával egy magasságban fekszik, s feladatában segítségére van a két koszorú- vagy süvegfa, a mely a ház két hosszabbik falán nyugszik. Hosszúságuk megegyezik a mestergerenda hosszúságával, de nem szükséges, hogy egy 77
