Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Néprajz és nyelvtudomány - Szabó László: Oszét (kaukázusi) adalékok a nagyszentmiklósi kincshez
TISICUM XXI. - NÉPRAJZ ÉS NYELVTUDOMÁNY Hárman egy asztalnál, a polgárháború idején. Regényillusztráció. Maga a kis asztal és ennek használata, illetve a lakomák szertartásos ülésrendje mindig foglalkoztatta az őszét kutatókat, s régészeti ásatások is hitelesítik korai meglétét. A tárgyat a magyar kutatók számára igen korszerű szemiotikái és szemantikai elemzéssel V. Sz. Uarziati, az Ordzsonikidzei Észak-Őszét Kutatóintézet néprajzosa mutatta be először 1988-ban, Szolnokon elhangzott előadásában. De ugyanő vizsgálta meg az oszétekkel szomszédos népeknek ezzel kapcsolatos, hasonló szokásait is. Az oszéteknél és a velük szomszédos más kaukázusi népeknél előforduló asztalkát egészen ősi időkre és indoeurópai eredetre vezeti vissza - nemcsak nevét (fyng), hanem a hozzá kapcsolódó szokások, rítusok egy részét is. Genetikus kapcsolatot lát pl. használati módjában (falra akasztás), és ezt a nomád életmóddal, lakáskultúrával hozza ösz- szefüggésbe. Külön hangsúlyozza, hogy szigorúan három emberszámára szolgált, s mellette az étkezők eredetileg nem ültek, hanem állhatták. Régebben alacsonyabbak voltak az asztalkák, s később a négylábú, nem kerek lapú asztal hatására vált magasabbá. A fyng kerek formáját és három szétterpeszkedő, fúrott lábát (azaz szerkezetét is) megtartotta. A hármas szám az indoeurópai kultúra egyik mitikus száma. Itt a három láb, a szigorúan három emberre való méretezés, akik előbb mellette álltak, később a földön, majd széken ültek, a rá helyezett, három sajttal töltött nagyméretű, szintén kerek lepény vagy pirog, az áldozati vagy lakomára vágott állatok meghatározott részei (fej, nyak, lábak, esetleg farok) az asztalkát mintegy áldozati oltárrá tették, amely ekként már lehetőséget ad „az isteni erőkkel való kapcsolatteremtésre." A szerző szerint a három pirog szimbolikusan az eget, a földet és a földalatti világot, azaz a kozmikus szférát teremti meg. Ugyanígy kapnak jelentőséget, különleges tartalmat a tamada által szétosztott, a piroggal együtt felszolgált falatok (meghatározott testrészek), melyeket csak a legöregebb (legnagyobb tudású, legtöbbet tapasztalt) ember adhat tovább, s a tudást, az erőt és a gazdagságot szimbolizálják.16 16 UARZIATI, V. Sz. 2007. A fiatalon elhunyt őszét kutató műveit most adják ki több kötetben. Az első kötetben számos tanulmány foglalkozik ezzel a kérdéssel. Oldalszerű hivatkozása szinte megoldhatatlan, ezért munkái lényegét és bennünket érintő részét magunk fogalmazzuk meg. Elemzései bizonyítják, hogy mind az ülésrend, mind az asztalka használatának módja, szimbolikája szinte változatlan és érinthetetlen, mélyen gyökerezik az A Nart eposz egyik fejezete (Az ifjabb és az idősebb része című) arról tudósít, hogy a nartoknál korábban a lakomának nem volt meghatározott ülésrendje, s az evés sem volt szertartásos jellegű.17 Ezt egyik portyájuk alkalmával a nartok egy barátja, a félszemű Ali tanította meg nekik. A történetet szükséges hosszabban és szó szerint idézni: A nartok egy alkalommal haszonszerző portyára indultak, s a félszemű Ali földjéig jutottak, aki három fiával fogata a nartokat, és vendégül látta őket: „Ali jól megvendégelte a nartokat, leültette őket a háromlábú asztalokhoz, a nartoknál pedig azokban a régi időkben az idősebbek együtt ültek a fiatalokkal. Mindenki oda ült, ahová csak a kedve tartotta. Akkor a félszemű Ali megkérdezte tőlük: Nartok, ki közületek a legidősebb? Urizmag mindenkinél idősebb - felelték azok. Akkor ő üljön a legidősebb helyére! Urizmag pedig elfoglalta a legidősebbnek járó helyet az asztalnál. S Urizmag után ki következik közietek? Hamic és Szoszlán - válaszolták a nartok. Akkor üljenek mindketten Urizmag oldalára! - mondta Ali Hamicnak és Szoszlánnak. Ők pedig letelepedtek a kijelölt helyeikre. Amikor a félszemű Ali koruk szerint szétültette a nartokat, így szólt: Batradz, Acamaz és Eitagan mint a legfiatalabbak fognak kiszolgálni az asztaloknál. Az asztalfőn ülő tamada a saslikot hozó fiatalok egészségére mond tósztot Az aztalfőn ülő tamada tósztja az elesett hősök emlékére A Győzelem Napján rendezett lakomán őszét hiedelem- és szokásvilágban. - A könyv kölcsönzéséért és segítő észrevételeiért Kakuk Mátyásnak ezúton mondok köszönetét. 17 NARTOK 2008.324-327. 64