Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Régészet - Prohászka Péter: Néhány X. századi abonyi leletről
PROHÁSZKA PÉTER - TARICZKY ENDRE ÉS A Vili. NEMZETKÖZI ŐSRÉGÉSZETI ÉS EMBERTANI KONGRESSZUS (1876) homokkitermelés során már tavaly is, de az idén is igen sok csontvázat forgattak ki. Magam a lelőhelyen legalább 10 csontvázból származó csontmaradványt találtam a helyszínen... Az irodán dolgozók még elmondták, hogy gyűrűket, karpereceket találtak a csontvázak mellett, többek között leírtak nekem egy hármas fonatolású gyűrűt és egy sima (nem S végződésű) hajkarikát is". Patay Pál megállapítása szerint. lelőhelyen egy 10.-11. századi temető volt. Építmény maradványai nem voltak megfigyelhetők, így templom ott nem állt. Egyöntetűen azt mondták a dolgozók, hogy kőnek ill. téglának még a nyoma sem volt megfigyelhető... A kérdéses temetőnek különben még jelentős része, kb. 1/3-a bolygatatlan lehet. Ez azonban a temető fiatalabb, perifériális részéből lehet, ugyanis a domb közepét már kibányászták. ”15 16 Sajnos leletmentésre és további kutatásokra a lelőhelyen nem került sor, így a temető nagy valószínűséggel áldozatul esett a homokkitermelésnek. Az 1879-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott tárgyak megerősítik Patay Pál véleményét, hogy egy nagyobb X-XI. századi köznépi temető kerülhetett elő a lelőhelyen. Márton levelének fontos információja, hogy a beküldött nyakperec és karperecek egyetlen sírból származnak, míg a többi temetkezésben nem figyeltek meg mellékleteket. A drótszálakból font hurkos kampós végződésű bronz nyakpereceket gyakran viselték karperecpárral, melyek többfajta formájúak lehettek.16 A hegyesedé végű kerek átmetszett bronz karperecek már a IX-X. században megjelentek az orosz szteppén, amely alapján korai megjelenésüket hangsúlyozta Szőke Béla a honfoglaló leletanyagban.17 Ezt a kutatás el is fogadta, és több példával alátámasztotta.18 A legáltalánosabban elterjedt típust adják, mely a Kárpát-medence egész területén előfordul.19 Általában bronzból, azonban ritkán vasból is készültek. A X. század elejétől a 6-8 cm átmérőjű, vastagabb huzalú darabok viselése a jellemző, amely huzal a XI. századra vékonyabb lesz, és a XI. század második felében eltűnik az ékszerek közül.20 A több szálból font nyakperec szintén a köznép széles körben elterjedt ékszertípusai közé tartozik.21 Megjelenésük a honfoglalóknál a X. század középső harmadától figyelhető meg.22 Míg azonban a vékonyabbak viselését a X. századra teszik, addig a vastagabbak elterjedésével a XI. század húszas éveitől számol a kutatás.23 Ezt részben cáfolják a datálható példányok, melyek alapján ez a típus már a X. század vége táján megjelenik a Kárpát-medencében, és használata egészen a XII. századig nyomon követhető.24 A mellékletek alapján a bolhásparti temetkezést a X. század második felére datálhatjuk. A temető datálása azonban bizonytalan. Sajnos Patay Pálnak nem sikerült megszereznie az egyéb leleteket, illetve ásatásra nem került sor a homokbányában, így nem tisztázható, hogy a X. században megnyitott temető meddig volt használatban a XI. század folyamán, illetve mekkora is volt valójában. A datálásra talán a Patay-féle beszámolóban említett hajkarikák és egyéb leletek adhattak volna magyarázatot, melyek azonban nem jutottak a múzeumba. 15 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Régészeti Adattár XX.277/1965. 16 SZŐKE Béla 1962.66-70. 17 SZŐKE Béla 1962.67. 18 SZŐKE Béla 1962.67.; SZABÓ János Győző 1980.66.; RÉVÉSZ László 1996. 90-91.; LANGÓ Péter 2000.; ISTVÁNOVITS Eszter 2003.309. 19 LANGÓ Péter 2000.38-39. 20 LANGÓ Péter 2000.38-41., 48. 21 SZŐKE Béla 1962.92-93. 22 RÉVÉSZ László 1996.92. 23 SZŐKE Béla 1962.93.; SZABÓ János Győző 1980.52-56., 61-62. 24 ISTVÁNOVITS Eszter 2003.291. A Beöthy-kastély kertjében talált honfoglalás kori sír és mellékletei Bizonyosan a klasszikus honfoglalás kori temetkezések sorába tartozott az a sír, melyre 1910-ben bukkantak az Abony belterületén található Beöthy-kastély kertjében, melynek mellékleteit a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta a földbirtokos.25 Ezek tudományos közlése sem történt meg, sőt a helyzetet csak bonyolítja, hogy a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményébe két olyan veret jutott, melyek azonosak a Beöthy- kastély kertjében kiásott sírból előkerültekkel. A leltárkönyvi bejegyzés szerint azonban ezek egy abonyi tanyán 1910-ben vagy 1911-ben egy lovas sírban találtattak.26 Míg azonban a Szolnokra került véretekről nem áll rendelkezésünkre más, mint a leltárkönyvi bejegyzés, addig a Beöthy- kastély kertjében talált sírról részletesen beszámolt Fábián István föld- birtokos.27 ,Abony 910X11/15 Nagyságos Dr. Márton Lajos urnák Budapest Telefoni beszélgetésünkre vonatkozva van szerencsém a jelzett régiségeket beküldeni. A csontok a fordítás közben lettek találva a föld színe alatt mint egy 12 hűvelyknyire egy lapos szélibe illetve part oldalon; oldalt feküdt a földbe, és az ékszerek a mell és nyak körül voltak rajta; Temető helyinek nyoma sincs mert csak ez az egy volt a kertben és a föld sem mutatja, hogy valamikor temető lett volna. Kérném szíves értesítését csúpán kíváncsiságból, hogy mikori ember lehetet a bácsi. Teljes tisztelettel Fábián István Tekintetes Fábián István úrnak földbirtokos Abony Mai napon köszönettel kézhez vettük küldeményét, köszönjük úgy a lelet szíves beküldését, mint annak előfordulási körülményeire vonatkozó szíves sorait. A rossz ezüstből készült 24 tárgy a honfoglaláskorból való, a mely korból, Abony környékén, de magában Abony határában is több sírlelet maradt fönn. Miután becses sorai arra nézve nem tartalmaztak semmi útmutatást, tisztelettel kérjük, legyen szíves nyilatkozni, vajon mint ajándékot már iktathatjuk e a beküldött tárgyakat gyűjteményünkbe. Kérjük tisztelt Nagyságodat, hogy érdeklődését a régiségleletek iránt továbbra is megőrizni és előfordulásuk esetén intézetünket értesíteni szíveskedjék. 25 FEHÉR Géza-ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962. 20. 26 FEHÉR Géza-ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán 1962. 20. 27 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Adattár - Érem- és Régiségtár 432/1910. 29
