Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Egri Mária: Szirt Oszkár
EGRI MARIA - SZÍRT OSZKÁR kiállításunk igazolja - a magyar rézkarc felveheti és fel is fogja venni a versenyt a külfölddel. Az 1922-iki tagsági járulék most kerül kimutatásra. Az újonnan belépő tagok - 5000 korona tagdíj fejében - szabadon válogathatnak a kijelölt lapok között. Last but not least, meg kell emlékeznünk szobrászmesterünkről, Berán Lajosról, az érem költőjéről, akinek kezében álmok hordozója lesz a plaquette. dr. Lázár Béla A katalógus szerint festőnk következő alkotásait állították ki: ÖTÖDIK TEREM Szírt Oszkár (1889-1915) művei 183. Szolnoki liget 80.000,- K 184. Női fej 40.000,- K 185. Traviata 250.000,- K 186. Önarckép. magántulajdon 187. Vén diófa 20.000,- K 188. Esős táj 70.000,- K 189. Dömösi völgy 50.000,- K 190. Tiszolci patak 60.000,- K 191. Begóniák 50.000,- K 192. A festő 40.000,- K 193. Szolnoki Tisza partján 60.000,- K 194. Fenyőrészlet 80.000,- K 195. Korcsolyázók 95.000,- K 196. Csendélet 30.000,- K 197. Öreg tót 40.000,- K 198. Csendélet 30.000,- K 199. Tiszapart 90.000,- K 200. Belvárosi templom 110.000,-K 201. Búzakeresztek 60.000,- K 202. Fenyves 120.000,- K Az Ernst Múzeum csoportkiállítását ismertetve több lap említi meg Szírt nevét is. Nem szabad elfelejteni, hogy ezen a tárlaton a négy önálló kiállító mellett (Feszty, Frank, Berán és Szírt) akkor mutatkozott be első ízben a Magyar Rézkarcolók Egyesülete is. így a kritikákban egy-egy témára nem sok hely jutott. Ennek ellenére többek között a Mű barát,2' a Színházi Élet is említést tett Szírt alkotásairól. Utóbbi ezt írja: „A hősi halált halt festő műveiről nagy elismeréssel ír a kritika. Nagybányáról indult el, s mint a kritika mondja: 'Szép és nemes ígéret minden műve.’21 22 Még néhány adatot találunk a húszas évek közepe tájáról Szírt műcsarnoki tárlatokon kiállított egy-egy képéről - aztán úgy tűnik, elfeledkeztek a festőről. Neve majd csak 1959-ben merül fel ismét, a Műcsarnok Az Alföld a festészetben címmel megrendezett kiállításán. Szírt Aratóünnep,23 és Búzakeresztek című két olajképének szerepeltetése a Magyar Nemzeti 21 Műbarát, 1923.1. 22 Színházi Élet, 1923.49. 23 Aratóünnep, 1911. Olaj, karton 25x37 cm J.b.l. „Szírt 0. 1911 Szolnok" DM.Ltsz. 60.17.1. Galéria közreműködésével összeállított tárlaton, valamint a művész életrajzírójának vonatkozó sorai között az összefüggés evidens. „1959. ápr. 10-én a Képzőművészeti Alap lektorátusa mellett működő zsűri tekintette meg a hagyatékát, s a jegyzőkönyvben kifejezett véleménye szerint az anyag megérdemli, hogy foglalkozzanak vele. Éppen ezért javasolta, hogy a Nemzeti Galéria is tekintse meg az anyagot, és művészettörténeti szempontból értékelje. ”24 Feltehetően Szírt Oszkár születésének hetvenedik évfordulója ösztönözte húgát, hogy felkeresse a hagyaték ügyében a Képzőművészeti Lektorátust. A Nemzeti Galéria szemlézése nyomán került Bényi László festőművész-műtörténész, a Galéria tudományos munkatársa nézőterébe Szírt Oszkár anyaga, aki az általa rendezett Az Alföld a festészetben tárlathoz a két említett képet ki is választotta a kiállításhoz. Bényi festőművészként már a harmincas évektől kapcsolatban állt a szolnoki művészteleppel, a kolónia művészeivel, műtörténészként pedig a szolnoki múzeummal. Nem volt véletlen tehát, hogy Szírt szolnoki kolónián töltött két nyári művésztelepi munkássága kapcsán a hagyatéki kiállítás megrendezéséhez a szolnoki múzeumot ajánlotta. így kereste meg Szírt Gizella Kaposvári Gyula múzeumigazgatót, tárgyalásaik révén jött létre az emlékkiállítás, s kerültek a Szírt dokumentumok és festmények a Damjanich Múzeum gyűjteményébe. Szírt Oszkár emlékkiállítását 1962 októberében, az Országos Múzeumi Hónap keretében rendezte meg a szolnoki múzeum először Kossuth téri épületében, majd bemutatta a következő esztendőkben Jászapátin, Tiszafüreden, Túrkevén. Lényegében ezt az anyagot láthatta a közönség az 1966-78 között megrendezett budapesti emlékkiállításokon is. A szolnoki, illetve a Szolnok megyei kiállításokat a múzeum igazgatója, Kaposvári Gyula szervezte, nyitotta meg, ő állította össze a meghívók ismertető szövegeit, a sajtóanyagot. A publikált írásokban sok az azonosság, a Szírt Gizella életrajzából történt átvételek. Bővebb közlésüket ma már hozzáférhetetlen ritkaságuk indokolja. MEGHÍVÓ SZOLNOKI MÚZEUM 1962. OKT. 14. A SZOLNOKI MÚZEUM AZ ORSZÁGOS MÚZEUMI HÓNAP KERETÉBEN 1962. október 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg SZÍRT OSZKÁR FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKKIÁLLÍTÁSÁT a múzeum földszinti kiállítótermeiben. Ünnepi beszédet mond: Kaposvári Gyula múzeumigazgató Az ünnepi megnyitóra szívesen látjuk Szolnok város művészetszerető közönségét. A kiállítás nyitva naponként 11-13 és 15-19 óráig (hétfőn zárva) Jobb belső oldalon SZÍRT OSZKÁR festőművész 1889-ben Budapesten született. Rajzkészsége már középiskolás korában megmutatkozott. Érettségi után a Képzőművészeti főiskolára került. A főiskolai nyári szünidőkben 1911-től kezdve rendszeresen lejárt a szolnoki művésztelepre, ahol Fényes Adolf, 24 Szírt Gizella életrajz 253
