Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Egri Mária: Szirt Oszkár
TISICUM XXL - MŰVÉSZETTÖRTÉNET Szlányi Lajos és Zombory Lajos vezetésével ismerkedtek a fiatal művészek a plein air festészettel. Művészettörténetileg is érdekes korabeli fényképek mutatják, hogy a művésztelep négyholdas parkjában milyen nyüzsgő művészi élet folyt. SZÍRT OSZKÁR művészi karrierjét derékba törte az I. világháború. Már több kiállításon sikert aratott képeivel, amikor 1914-ben egyéves olasz tanulmányútra kapott ösztöndíjat. A háború kitörése azonban mindezt meghiúsította, mert a frontra került. Lyka Károly Kossuth-díjas művészettörténész írja szírt Oszkár nemzedékéről: „ez az ifjúság nagyon megérdemli a külön megemlékezést. Keserves balsors sújtotta elsősorban azt a részét, amely éppen akkor jutott katonasorba. Ezeket kivitték a harcterekre, ahonnan sokjuk nem is tért vissza. Egy részük idegen földön alussza örök álmát, korhadó fakeresztek alatt...” SZÍRT OSZKÁR 1915-ben Galíciában elesett. 25 éves volt. Százakra menő festmény és vázlat, ezerre menő pompás rajzanyag maradt utána, amelyet családja megőrzött. Néhány szép példány a Nemzeti Galériában és a szolnoki múzeumban mutatja, hogy milyen tehetség tört derékba. Kiállításunk Szírt Oszkár művészetének állít emléket. A Szírt Oszkár-kiállítás megnyitója25 „Kellemes kötelességemnek teszek most eleget, amikor néhány rövid mondattal megnyitom ezt a kiállítást, amely egy szomorú sorsú művész félbemaradt, nagyon is töredékes életművét mutatja be. Szírt Oszkár ahhoz az elveszett nemzedékhez tartozik, amely nemzedéknek tagjai az első világháború frontjain vesztették életüket. Tehetsége csak örök Ígéret maradt, és azon keresztül, amit itt látunk, bárhogyan is gyönyörködtet bennünket, nem tudjuk megragadni a művész egyéniségét, csak azt tudjuk lemérni, hogyan olvasztotta magába mestereinek hatását, csak egy pálya kezdeteiről kaphatunk képet, és örökre titok marad előttünk, hogy ezeket a hatásokat, élményeket hogyan bontotta volna ki a művész életművében. Szirt Oszkár 1889. december 22-én született Budapesten. Tizennyolc éves korában, középiskolai tanulmányai befejezése után a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol is Balló Ede és Ferenczy Károly lettek mesterei. 1911-től 1914-ig26 * * mint főiskolai ösztöndíjas a szolnoki Művésztelepen töltötte nyarait, Fényes, Szlányi és Zombory festőiskolájában, amelyet voltaképpen nem is lehet tényleges festőiskolának tekinteni, csupán csak közös nyári gyakorlatoknak. E három elismert mester vezetésével, akik közül Fényes Adolf az alak-, a figurális, Zombory és Szlányi a tájképfestői tanulmányokat, gyakorlatokat vezette. A fiatal festőnövendékek ilyenkor kirándultak a környékre, és festették azokat a motívumokat, modelleket, amelyeket mestereik kijelöltek számukra. így született Szirt Oszkár Férfi ásóval c. képe is, amelyet 1911-ben, tehát szolnoki tartózkodásának első évében festett, és megfestésének körülményeit fényképen is megörökítették. 1914-ben a városligeti Vajdahunyad vára c. képével elnyerte az Alpár Ignác emlékezetére kiírt díjat, amelyet a bíráló bizottság a legjobb városképet ábrázoló festőnek Ítélt oda. Még ebben az évben olaszországi ösztöndíjat kapott, de elutazni már nem tudott. Behívták katonának, és 1915-ben a galíciai harctéren életét vesztette. Ennyi dióhéjban a művész élettörténete. És most engedjék meg, hogy egy rövid pillantást vessek a kortársi, nyugati festészetre. Milyen utakon járt a múlt század végén és a 25 Kéziratban. DM Adattár 68.38. 26 Szirt Oszkár 1911-12-ben járt Szolnokon. 1913-14-ben a József Királyi Műegyetem szabadkézi rajz tanszékének segédtanára, majd adjunktusa - lásd Szirt Gizella életrajza. jelen század hajnalán az élenjáró európai festészet? Szirt Oszkár születésének évében festette Cezanne Arlequin c. képét, és ekkor a nagy francia festő, akinek munkásságában már adva voltak az európai művészet felbomlásának csirái, amely felbomlás egyúttal az új század modern művészetének születése is volt, már halhatatlant alkotott. Szirt Oszkár születése előtt 20 évvel már megszületett a tökéletes impresszionista technika, már végleges diadalt arattak a francia impresszionisták, sőt néhányan ekkor már túl is léptek az impresszionizmus fénytől, színektől megrészegült bűvkörén, már alkotott Gauguin, Van Gogh, és még kisdiák voltakkor, amikor véget ért Picasso csodálatos rózsaszín korszaka. 1910-ben megalkották kiáltványukat az olasz futurista festők, Cárrá és a többiek, akik csatlakoztak a Marinetti által elindított stílusáramlathoz. És hogy közel egyidős kortársat keressünk, annak érzékeltetésére, milyen problémák foglalkoztatták ebben az időben az európai festészetet, 1887-ben született Chagall. De ne menjünk messzire. 1914-ben, tehát Szirt Oszkár bevonulásának évében vonult be Szolnokról a pályatárs, Aba-Novák Vilmos. Ezek a művészek talán szerencsésebbek voltak, kiteljesíthették művészi célkitűzéseiket. Szirt Oszkár is ahhoz a magyar festő nemzedékhez tartozott, amelynek hivatása volt, hogy egyetlen ugrással áthidalja azt a majd ötven éves szakadékot, amely elválasztott bennünket a modern európai festészet élvonalától. És én hiszem, erről Önök is meggyőződhetnek az itt látottak alapján, hogy ebben a fiatal festőben megvolt a képesség a nagy ugrás megtételéhez. Tudom, a magyar festészet történetének alakulását más mércével kell mérni, mint a francia festészetet. Voltak sajátos körülmények, amelyek lehetetlenné tették, hogy a magyar festészet a francia impresszionizmus, posztimpresszionizmus, kubizmus kitaposott útján haladjon, és ha az egyetemes festészettörténet élvonalába akartunk kerülni, mást, sajátosan magyart és mégis modernet kellett művészeinknek alkotni. Mégis azt kell mondanom, a XX. század küszöbén, a század elején nem tartottunk lépést az egyetemes fejlődéssel. Ha végignézik az itt látható képeket, néhány közülük feltétlenül nagyon is ismerős lesz, mégsem azt mondják: ez a kép a nagy mester, talán Ferenczy stílusának utánzása, hanem azt, hogy akár ő is festhette volna. Szirt Oszkár nemcsak egyszerűen átvette mesterei művészi, technikai kifejező eszközeit, hanem vitathatatlan tehetsége alkotó füzében harmonikusan tudta magába olvasztani. Kétségtelen, hogy főiskolai tanára, Ferenczy Károly hatott rá legmélyebben. A nagybányai mester 1906-ban lett a Képzőművészeti Főiskola tanára. Művészetének lényegét saját maga a következőképpen fogalmazta meg: ’kolorisztikus naturalizmus szintetikus alapon.' Pedagógiai célkitűzései is a művészi hitvallása talaján fakadtak. És ugyanez a szintetikus kolorizmus tartotta vissza Ferenczyt az impresz- szionisták követésétől, felfogásában, a természet szeretetében, színkultúrájában megközelítette az impresszionizmus vívmányait, de ő a színek és a fények játékát nem célnak, hanem eszköznek tekintette egy mélyebb művészi tartalom kifejezéséhez. Ismerte Cezanne, Gauguin munkásságát, ezeket azonban nem értékelte nagyra. Kompozícióiban a színek szigorú rendbe szerveződnek, tartalmi funkciójuk van, a kompozíció szerepét sohasem hanyagolta el. Talán kissé különösnek tűnik, hogy Szirt Oszkár művészetéről szólva ilyen részleteiben elemzem Ferenczy munkásságát, egy kicsit a hatása titkát szeretném kikutatni. Ferenczy felvilágosult pedagógus lévén nem zárta el növendékei elől a kitekintést a kortársi nyugati, modern művészetre, talán ezért is hatottak jobban erre a generációra a posztimpresszionisták, Cezanne, Van Gogh és Gauguin képei. A másik két nagy művészi egyéniség, akikkel Szirt Oszkár közelebbi ta- nítványi kapcsolatba került, Fényes Adolf és Szlányi Lajos. 1911-ben Fényes Adolf már világos korszakát élte, palettája kiszínesedett, figyelme 254
