Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Művészettörténet - Egri Mária: Szirt Oszkár

TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET művésztelepi vonatkozású fényképet. A képanyagot 5 festményről és egy karikatúráról (Traviata) készült fotó egészíti ki.: Kalapos önarckép Falu szélén Vajdahunyad vára Korcsolyázók Nő esernyővel Szirt Gizella az életrajzban említi, hogy bátyja festményei a „Nemzeti Szalon, a Műcsarnok tárlatain keltettek feltűnést." Erről a Hét május 31 -i számában Rózsa Miklós Kapuzárás a Nemzeti Szalonban című írásában találunk említést. Szirt Oszkár, Záhonyi Géza, Csűrös Béla, Englerth Emil, Csermely János, Barkász Lajos, Kampis János, Márton Ferenc, Lovaghy Dénes, Sándor Móric művészek kapcsán írja, hogy a Szalon részéről az egyetlen rokonszenves vonás, hogy a „meglehetősen hajléktalan” ifjúság egy részét beengedte a kiállításra, amely így elevenebb, frissebb színt kapott, mint amilyenben eddig része volt.17 18 „A Belvárosi Templom c. képével 1914. júniusában elnyerte az Alpár Ignác által alapított, a főváros architektonikus szépségeit megörökítő festmény­re kitűzött díjat” - közli továbbá a biográfia, amit a Művészet Kitüntetések rovatában „Szirt Oszkár Belvárosi plébánia templom c. műve az egyik 300 koronás Alpár-díjat kapta"'6 információja igazol. A Műcsarnok, a Nemzeti Szalon kollektív kiállításain, illetve a halála után megrendezett tárlatokon szereplő alkotásait, a BÁV és más aukciós házak, galériák ajánlataiban megjelenő képeit mellékelt képlistánkon kíséreltük meg összegyűjteni.19 Korai adataink és Szirt Gizella forrásai megegyeznek,20 így azokra itt nem térünk ki. A művész szépen induló pályáján lendített volna a kul­tuszkormány egyéves külföldi tanulmányi ösztöndíja, amelyet bevonu­lása miatt nem vehetett igénybe. Rövid munkásságát, hadba vonulását, sebesüléseit, majd halálát Szász Menyhért kortársként írt drámai sorai ismertetik. Néhány évvel később az Ernst Múzeum XXIV. csoportkiállításának kere­tében Feszty Masa, Frank Frigyes és Berán Lajos művei mellett bemu­tatta Szirt Oszkár életműtöredékét. Mivel az önálló kiállításokban amúgy sem bővelkedő festőművész rövid munkásságáról ez az első összeg­zés, Lázár Béla előszavát a Katalógus rávonatkozó adataival együtt tel­jes egészében közöljük. AZ ERNST MÚZEUM KIÁLLÍTÁSAI LIX. XXIV. CSOPORTKIÁLLÍTÁS MAGYAR RÉZKARCOLÓK EGYESÜLETE. FESZTY MASA, FRANK FRIGYES, SZÍRT OSZKÁR! FESTŐK, BERÁN LAJOS SZOBRÁSZ RENDEZTÉK: ERNST LAJOS ÉS LÁZÁR BÉLA AZ ERNST- MÚZEUM KIADÁSA 17 R.M. (RÓZSA Miklós) 1914.358-359. 18 Művészet, 1914.284. 19 Adatainkhoz a Művészettörténeti Dokumentum Központ Adatbázisát, vala­mint az internet vonatkozó weboldaláit használtuk 20 Művészettörténeti Dokumentációs Központ BUDAPEST, 1923. ÁPRILIS HÓ „Ritkán van alkalma a közönségnek a művészi képzeletet a maga élesen ellentétes munkája közben oly tiszta típusokban megfigyelni, mint jelen kiállításunkon, főleg a két festő munkái előtt. Az egyik, Frank Frigyes, ott emelkedik hirtelen való lendülettel a művészi alkotások tiszta magaslataiba, ahol - mint felesége arcképénél - izgalmas érdeklődés felverte képzetében a belső víziót, mely a jelenségen nyugo­dott, de amelyet meglátni, megfogni a művészi ihlet munkája. Képzelete a jelenségektől elvonatkozni nem tud, formájához közvetlen optikai benyo­másokból jut, mint tájképeinél is, de amikor érzéseivel átitatja őket, színei árnyalatokban mind gazdagabban, új színt öltve, sajátos zamatot nyerve bontakoznak ki. A kolorista, ki finom harmóniákat emel ki a természetből, megerősödve, teljes erejében áll most előttünk. A másik, Feszty Masa, az ellentéte: a természet neki csak kiindulás, hogy eljusson a képzeletében megálmodott színvilághoz. Ez a világ fájdalmak­kal van kikövezve, nosztalgia fűti, sóvárgás epeszti, vágyakozás élteti. De az érzelmi háttérből a formák kibontakozása a lényeges képzeletműkö­désében, s ebben Feszty Masa egyedülálló jelenség, mint a lótuszvirág a váradi hévízben. Mert az ő formája nem tapad a jelenségekhez, csak kibontja belőlük dekoratív ornamenseit. De nem a vonala adja a tárgyak képét, nem az zárja be a tömegeket, még az ornamenseket sem az te­remti. A vonalakat kitöltő szín sem befolyásolja lényegesen. Feszty Masa művészetében az, hogy az ő vízióját fény és árnyék remegése hordja, a fény bujkálása a formákon, amint behatol az árnyékokba, végigremeg a körvonalakon, elmosva a határokat. Ezáltal valami titokzatosan irizáló dekoratív hatás keletkezik, melyben szépséges és bánatos leányálmok ágyazvák, magányos órák lázas víziói, átélt keserűségek subliminált képei, - egy gazdag képzeletű mesevilág, mesévé transzponált élmények, ami nem meglepő nála, kiben Jókai és Feszty lelke visszajár. Harmadik művészünket kibontakozása pillanatában érte utol végzete, a Bug partján, a kötelességteljesítés heroikus megnyilatkozásával, a maga élete árán ezrekét megmentve. Szirt Oszkár e karaktervonása megnyilat­kozik alig kibimbózó művészetében is, mely egy öntudatos lélek biztos előrehaladásának képe. Mestere, Ferenczy Károly tanítása még érezhe­tő rajta, de szín- és formafelfogásának határozottsága máris azt mutatja, hogy a dekoratív ornamenskeresés útját mihamar elhagyta volna, hogy elindulhasson a maga útján. Fájdalmas érzéssel állunk a kétségtelenül te­hetséges ifjú torsoban maradt életműve előtt! Kiállításunkon most mutatkozik be első ízben a Magyar fíézkarcolók Egye­sülete, magához vonván néhány, egyelőre kötelékén kívül álló művészt is, kik mindnyájan a karcolás mesterségének hűséges hívei. Majd valameny- nyi jó ismerősünk: az Ernst Múzeum kiállításain máskor is megjelentek, itt szerettették meg a közönséggel a rajzolás e nemes ágát, mely oly fölötte alkalmatos a legkülönbözőbb művészi egyéniség szabad kialakulására. E tekintetben e kis kollekció nagyon tanulságos. Gyönyörű lapokon külön­böző lelki állapotok nagy közvetlenséggel bontakoznak ki előttünk. De ezt az alkalmat fel kell használnunk, hogy rámutassunk egy olyan érdemre, mely eddig a nyilvánosság elől félénken menekült, pedig az, hogy a réz­karc művészete kifejlődhetett, ahogy azt e kiállításunk gyönyörű eredmé­nyei is igazolják, azt Olgyay Viktor főiskolai tanár évtizede csendes, de páratlan energiájú oktató működésének köszönhetjük. Ezt hangos szóval meg kellett mondanunk, akárhogy bujkál is előle tisztelt elnökünk. Az egyesület ezentúl intenzív, aktiv munkát fog végezni, s ahhoz kérjük a közösség olyatén támogatását, hogy nagy számban lépjen be pártoló tagjaink közé, hogy megkezdhessük külföldi propagandánkat, mert - mint 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom