Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Vadász István: Tiszaszőlős belterületének fejlődése
VADÁSZ ISTVÁN - TISZASZŐLŐS BELTERÜLETÉNEK FEJLŐDÉSE Az Erzsébet királyné emlékére ültetett két tölgyfa napjainkban (2009) Ettől a helytől nem messze, a mai Alkotmány utca sarkán alakult ki a református elemi népiskola „L”-alakú épülettömbje. Az 1948-as államosítás előtti formáját az 1928-as átépítéskor kapta: ekkor már négy tanteremmel működött (V. kép). A református iskolától nem messze, az utca másik oldalában, 1930-ban hozták létre a római katolikus elemi népiskolát, amely egyben imateremként is szolgált. A tiszaszőlősi református elemi népiskola épülete az 1920-as években A formálódó falucentrum az 1920-as években az első világháborús hősi emlékművel bővült. A községi képviselő-testület ülése 1923 októberében döntött a világháborúban elesett 57 katona emlékének megörökítéséről. Pásztor János budapesti szobrászművész alkotása a feleségétől és a gyermekétől búcsúzó katonát ábrázolja. Az 1,8 méter magas alapzaton álló szoborcsoport főalakja az egyenruhás katona, aki baljával feleségét öleli át, jobb kézben leeresztett fegyverét pedig gyermeke karolja át. A talapzaton elöl a koronás kiscímer, fölötte a következő felirat: „Hőseink 1914-1918”. A talapzat bal és jobb oldalára került az 57 hősi halott neve. A műkőből készült alkotás teljes magassága 4 méter. 1925. május 24-én avatták fel. A tiszaszőlősi első világháborús hősi emlékmű 1945 után még tovább gyarapodott a belterület, immár az egykori szikes legelő helyén. Ez az új településrész délen, a vasútvonal és a Fő út között, legyezőszerűen helyezkedik el. Egy helyben készült elöljárósági jelentés szerint ezen a részen 1949 áprilisában 93 darab, egyenként 500 négyszögöles házhely „lett mérnökileg kimérve és kiosztva”. Ezek a juttatott házhelyek a mai Bem Apó, a Damjanich, a Sport utca, illetve az Árpád fejedelem útja és a Hét vezér út által közrefogott területen helyezkednek el. A Dózsa György utca temető felőli oldalában, a volt Cziriák (Czirják)- kert területéből is kialakítottak 8-10 új háztelket. Az 1970-es években történt még két változás. A Tiszaszentimre-Abád- szalók felé vezető műút mentén, dél felé bővült a belterület. Itt több mint húsz telket alakítottak ki. Változást hozott az is, hogy a Gellért-háton az 1970-es években új köztemetőt nyitottak. Összegzésként elmondhatjuk, hogy Tiszaszőlős belterületének szerkezete ma is őrzi azokat a tradicionális elemeket, amelyek a település múltjából fakadnak. A falu a XVIII. század legelején vélhetően egyutcás útifalu lehetett, mely a következő évtizedekben halmazosodott, majd kétbeltelkes, ólas-kertes településsé alakult. A főbb szerkezeti elemek az 1850-es években kezdődő ármentesítésig erőteljesen alkalmazkodtak a természeti adottságokhoz. A XIX. század végétől a település képe lassú ütemben változni kezdett. A lakásállomány összetétele változott. A XX. század közepétől 201
