Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Történelem - Vadász István: Tiszaszőlős belterületének fejlődése

TISICUM XXI.-TÖRTÉNELEM

folyamatosan eltűntek a régi típusú, két-, illetve háromosztatú, vertfalas vagy vályogfalas, nádfedeles lakóházak. A településközpont kiépült, a falu belterületének kiterjedése folyamatosan bővült. Ezzel együtt a falu alaprajza továbbra is őrzi a tradicionális jegyeket.4

Irodalom FEKETE Péter

2010. Szülőfalum, Tiszaszőlős a nevekben, földrajzi neveinek tükrében. Pandora Könyvek 22. Eger.

VADÁSZ István

2010. Tiszaszőlős monográfiája a kezdetektől napjainkig. Tiszaszőlős.

István Vadász

Die Entwicklung des inneren Gebietes von Tiszaszőlős

Die Struktur des inneren Gebietes von Tiszaszőlős bewahrt auch heute die traditionellen Elemente, die aus der Vergangenheit der Siedlung stammen. Das Dorf konnte Anfang des 18. Jahrhunderts vermutlich eine Straße zur Hinüberfahrt haben, das sich in den nächsten Jahrzehnten zum Konglomerat und dann zu einer Zweigewannnesiedlung mit Ställen und Gärten umstaltete. Die wichtigsten Strukturelemente passten sich bis zu den in den 1850er Jahren beginnenden Hochwasserschutzarbeiten stark den Naturgegebenheiten an.

Ab Ende der 19. Jahrhundert fing das Bild der Siedlung an, sich allmählich zu ändern.

Die Zusammensetzung des Wohnungsbestandes veränderte sich. Ab Mitte des 19. Jahrhunderts verschwanden dauernd die Wohnhäuser alten Typs, mit Zwei- oder Dreiteilung, Piseemauern oder Lehmmauern und mit Schilfdächern. Die Dorfmitte wurde ausgebaut, die Ausbreitung des inneren Gebietes erweiterte sich immer mehr. Der Grundriss der Siedlung bewahrt auch damit bis zu unseren Tagen die traditionellen Merkmale.

4 A település fejlődésének részletes történetét lásd Vadász István: Tiszaszőlős monográfiája a kezdetektől napjainkig című munkájában.

202