Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Vadász István: Tiszaszőlős belterületének fejlődése
TISICUM XXI. - TÖRTÉNELEM Tiszaszőlős belterületének úthálózata az 1790-ben készült térkép alapján Erről a 1790 körüli állapotot feltüntető rajzról megállapítható, hogy a belterület legfontosabb szerkezeti eleme a keletről bevezető út és annak a református templomig húzódó folytatódása. Mindehhez hozzátehetjük, hogy az I. katonai térkép ennek a vonalnak a nyugati végén, a mai Hősök tere térségében egy szárazmalmot is feltüntet. Sőt az is látható, hogy innen indul ki az ártérre lemenő egyetlen földút is. Vagyis a mai Dózsa György utca-Kisköz-Hősök tere-József Attila utca vonala igen hangsúlyos szerkezeti elem lehetett. Ez volt a legfontosabb bevezető út. Ennek mentén helyezkedett el a régi temető, ez az út vezetett át a református templom melletti teresedésen, egészen az út végén elhelyezkedő egyik szárazmalomig. Mellékesen megemlíthető, hogy ennek a szárazmalomnak a térségében lett később az első községháza is. Ezt a kelet-nyugati tengelyt keresztezi a mai Szabadság tér környékén az az észak-déli, majd folytatásként északkelet felé kanyarodó szerkezeti vonal, amely később a másik meghatározó alaprajzi elemmé formálódik. Ez a mai Fő út, amely délen egy kisebb teresedésből indulva előbb Igar felől vezeti be a forgalmat, majd a mai Szabadság tértől Füred felé halad. A déli kis tér is fontos szerkezeti tényező: itt is láthatunk egy szárazmalmot az I. katonai térképen. Továbbá innen keletre nyílik egy utca (a mai Péntek Ferenc utca elődje), valamint a belterület nyugati peremén innen indul egy körútszerű útvonal (a mai Szarvas Sándor utca). Ez észak felé a másik szárazmalom után is folytatódik, majd keletre fordulva, egy töréssel visszakanyarodik a református templomtól északra, a mai Szabadság tér helyén már akkor is meglévő teresedésbe. Nem nehéz felismerni, hogy ez a mai Kossuth Lajos, illetve az Alkotmány utca elődje. Ebből az utcából még egy másik, keletre vezető, ívet leíró utca is kiszakad: a Petőfi út elődje, amely északon, egy, a part alá vezető közt felvéve visszatér a már Füred felé haladó főútra. Ez a délről induló, a főútból kiszakadó és oda északon újra visszatérő félkörívszerű út mindenhol párhuzamosan fut a falu belterületét magán hordó árvízmentes térszín nyugati és északi peremével. Ezen szerkezeti elem egy része valószínűleg nagyon korán, akár már a betelepedés évtizedeiben is kialakulhatott. Ám az 1780-as évekre kiépült formájában már az ólaskertes jelleg egyik megnyilvánulása, hisz a körív mentén, a belterület szélén az I. katonai felmérés térképszelvénye kerteket jelez. Ez azt jelenti, hogy a beltelek megkettőződött. Valahol a halmazos falubelsőben volt egy lakótelek és a belterület szélein egy gazdasági jellegű, másik „telek”, a kert, ahol a terményfeldolgozás, a tárolás, illetve az állatok tartása, teleltetése történt. Mindezek természetesen még az egyéb források oldaláról is megerősítésre várnak. A korabeli térképekről még jól kivehető a mai Felszabadulás utca elődjének, illetve északon a Zrínyi Miklós utca ősének - a Csirezugnak - nyomvonala is. A belterület szabálytalan, tömbszerű felosztása sem kerülheti el figyelmünket, mint ahogyan az sem, hogy összesen öt szárazmalom található a belterületen. A Gellért-éren túl már látható a Vadasnak nevezett falurész is. Tény, hogy az 1780-as és az 1790-es évekből rendelkezésre álló térképek alapján már megállapítható az az utcahálózat, amely mind a mai napig követhető a települési alaprajzon. A XIX. század során a belterület szerkezetének átalakulása, az úthálózat és a telekelrendeződés változása szinte folyamatos volt. Már az 1840-es években készült térképfelvételeken is jól látható a belterület növekedése.3 Ekkor már beépült a Topáncs nevű falurész, melynek utcahálózata és zugrendszere a mai napig ugyanaz, mint akkor volt. Itt 26 darab, többnyire eltérő méretű, itt-ott szabálytalan formájú telek alakult ki. A mai Gát utca vonalán haladó út egy kishídon jutott át a falu alatti éren (Petyk-ér), és a Szigetszőlő, illetve a Tisza irányába haladt tovább. A másik szembetűnő változás, hogy a belterület délen a mai Szarvas Sándor utca-Fő út-Péntek Ferenc utca kereszteződésétől tovább növekedett, és elérte a Táncsics Mihály utca-Fő út-Damjanich utca mai kereszteződésének térségét. Az 1857 után készült térképeken is jól kivehető, hogy ezen a legdélibb részen igen tekintélyes méretű telkek voltak. Tiszaszőlős belterülete az 1857-ben készült, úrbérrendezéshez szükséges térképlap szerint 3 Tiszaszőlős kül- és belterületi földrajzi neveit Fekete Péter összegezte Szülőfalum, Tiszaszőlős a nevekben, földrajzi neveinek tükrében című munkájában. 198
