Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Vadász István: Tiszaszőlős belterületének fejlődése
VADÁSZ ISTVÁN - TISZASZŐLÖS BELTERÜLETÉNEK FEJLŐDÉSE A XIX. század közepén vélhetően erre lehettek a nemes pazonyi Elek család több tagjának az udvarházai. A Fő út másik oldalán a belterület a mai Vörösmarty utcáig ért: ennek a főútra nyíló torkolatában egy teresedés volt, ahol már az 1857-es térképek szerint is egy szárazmalom helyezkedett el. Vélhetően ez volt a Kakas-malom. Nevét akkor kaphatta, amikor a református templom 1860-as felújításakor a templomtornyon lévő kakast csillagra cserélték, és ezt a kakast az egyház gondnoka, pazonyi Elek József földesúr saját malmának tetejére tetette. A belterület délkeleti és keleti széle a mai Vörösmarty-Jókai utca északi vége-Béke utca nyomvonalon haladt. Úgy, hogy ezek féloldalas utcák voltak, azaz csak a falu belseje felé eső oldalukon voltak telkek. Ez alól egyetlen, nagyobb méretű telek képezett kivételt, amely a mai Fehér Imre utca és a Vörösmarty utca közötti Jókai utcai útszakasz túlsó oldalán feküdt. Ez később a Klein család területe lett. Érdekes egyébként, hogy az említett két utca közötti tömböt mindössze öt darab telek alkotta. Általában is elmondható, hogy a belterületnek ezen a déli részén voltak a legnagyobb méretű belső telkek. A Béke utcának a falu felé eső oldalán ekkor három zsákutca is kialakult. Ezek a telkek közé mélyen benyúlva biztosítottak kijáratot a tömb belsejében fekvő, igen szabálytalan alakú és eltérő méretű telkeknek. Egyik ilyen szabálytalan alakú, zugból nyíló telek volt a Péntek-féle, közel két katasztrális hold területű telek a Péntek Ferenc utca és a Fő út kereszteződéséhez közel. Ezzel a tömbbel szemben, a másik oldalon találjuk a régi temetőt. Abban az időben a mai Péntek Ferenc-Béke utca-Dózsa György utca-Fő út által határolt tömb északon, a mai Dózsa György utca és Fő út kereszteződésénél egy igen nagyméretű telekkel zárult. Ez volt a Klein-kert. Ezt a részt a Klein családról nevezték el. Legbefolyásosabb képviselőjük az a Klein Aladár volt, aki az 1930-as évektől a tiszaszőlősi izraelita hitközség elnöke, földbirtokos és községi képviselő is volt. A családot az 1944-es deportálás idején elhurcolták, birtokukat a földosztás során felhasználták. így a XX. század közepétől itt alakul ki a mai községközpont (a községháza, az áruház és a posta térsége). Északkelet felé haladva azt látjuk, hogy a mai Dózsa György-Rákóczi Fe- renc-Lenin-Zrínyi Miklós utcák térsége már korábban beépült. Ám ez a terület meglehetősen tagolt: kisebb-nagyobb, szigetszerű telektömbökkel, zsákutcákkal tagolt térkitöltés jellemezte. Különösen a mai Dózsa György-Rákóczi Ferenc és Lenin utcák találkozásánál volt zegzugos, tömbökre szakadozó a belterület. A mai Nyárfás utcának megfelelő utca egyoldalas volt. A laposon (a Ligeten) túl, a füredi útfélen kialakuló tömb tíz telket fogadott be. Ez a Vadas nevű falurész. A telkek közül az egyik igen nagyméretű volt, a többi jóformán csak a tömböt szegélyezte. A belterület nyugati és északi peremét követő félkörút rendszer az 1857- es vagy az 1880-as évek térképein már jól kivehető. A mai Petőfi, a Kossuth Lajos, az Alkotmány, a Szarvas Sándor utca és a Felszabadulás utca elődeinek futása azóta is alig-alig változott. Beleértve a part alá vezető közöket (Madách utca, Kisfaludy köz, Ságvári Endre utca, József Attila utca), zsákutcákat és zugokat is, melyek közül csak némelyik változott. Például északkeleten, a régi jegyzőtelken nyitották az Ady Endre utcát. Itt ez az egyetlen nagyobb változás. UTCA Háromosztatú, lopott tornácos paraszti lakóház alaprajza (Zsák utca 3.) Máromosztatú, lopott tornácos paraszti lakóház egykori fotója az 1960-as évekből (Zsák utca 3.) Nagyon hangsúlyos szerkezeti elem az Alkotmány utca. Különösen annak a Petőfi utcai torkolattól a Fő útig tartó, kelet-nyugati irányú szakasza. Itt az utca kiszélesedik, különösen a Madách utca torkolatánál, hisz onnan a templom felé van összeköttetése. Az Alkotmány utcáról induló másik útvonalon - a Katona József utcán - is eljuthatunk a templom felé. A Kisköz a Szabadság térről indulva fut kelet-nyugati irányba, és a templom előtt haladva, a mai Hősök terénél lévő teresedésnél összefut több utca. Sőt, még egy kisebb ívet leírva ide jön a mai Alkotmány utca elődje is. Ezen a téren 1857-ben két szárazmalom is van, itt volt az első községháza és a régi piactér is. A kelet-nyugati szerkezeti elem tehát így épült össze a halmazos, ólas-kertes jellegű, körútszerű elemmel, mely Szőlős utcahálózatának sajátosságát is adja. Különösen a falu ezen részeiben láthatjuk, hogy a telkek egymásra zsúfoltan, telektömböket alkotva, szabálytalanul helyezkednek el. Az 1857-es években készült térképen a belterületen összesen 19 zugot, zsákutcát lehet megfigyelni. Ez egyáltalán nem véletlen, mert a telektömbök belsejében lévő telkeket csak ezeken a zugokon keresztül lehetett megközelíteni. Az egyes utcák között szigetszerűen álló kisebb telektömbök is igen gyakoriak. A már korábban említett, a belterület déli és keleti részein található, szigetszerű kis tömbök a Kossuth Lajos utca, a református templom 199
