Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Történelem - Fekete István: „A forradalom fegyveres védelme, a katonák dolga és felelőssége.” (Emlékek, történetek Kablay Lajos posztumusz repülőezredes életéből)

FEKETE ISTVÁN - „A FORRADALOM FEGYVERES VÉDELME, A KATONÁK DOLGA ÉS FELELŐSSÉGE.” Szolnok története során mindig is stratégiai fontosságú helyőrség volt. Ennek ellenére az 50-es évek elején a helyőrség-parancsnoki teendők is gyökeres változtatást igényeltek, hiszen éveken át nem volt kidolgozott szabályzata és főleg meghonosodott gyakorlata a helyőrség-parancs- noklásnak.13 A helyőrségparancsnok tevékenysége, felelőssége az isko­la, a helyőrség létszámának, feladatainak, egészségügyi és a szociális ellátásának, a várossal való kapcsolattartás jelentőségének, formáinak, módszereinek bővülésével nagyságrendekkel nőtt, és egyre összetetteb­bé vált. A Kilián Iskola megalakulásától kezdve fontos szerepet játszott Szolnok politikai, gazdasági, kulturális életében, úgy is, mint egy fontos, országos hírű állami (politikai) intézmény, és úgy is, mint a városban és annak környékén élők jelentős munkáltatója. A kapcsolatokat jól példáz­za az a szokás, hogy az intézmény csapatzászlaját évtizedeken át Szol­nok legnagyobb üzemei adományoztak az iskolának. Az iskolaparancsnok tengernyi elfoglaltsága mellett mindig ügyelt arra, hogy rendszeresen „karbantartsa” repülőgép-vezetői jártasságát. Leg­többször Jobban Ferenc hadnaggyal repült, Li-2-essel, vagy ha úgy adták a lehetőségek, akkor Polikarpov Po-2-es típussal. Tisztában volt azzal, hogy a repülőknél a parancsnoki tekintély fontos pillére a repü­lőgép-vezetői jártasság. Még akkor is igaznak tartotta ezt, ha jól tudta, hogy beosztásánál fogva senki nem várta el tőle, hogy ő legyen a „leg­jobb”, de tisztában volt azzal is, hogy annak is példaértéke van, hogy látta az állomány, hogy tenger sok teendője ellenére sem szakadt el a repüléstől. 1956 őszén Szolnok megye területén Jászberényben, Karcagon, Kunma­darason, Mezőtúron és Szolnokon állomásoztak magyar katonai alaku­latok. A megyeszékhelyen a Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola (Kablay Lajos alezredes), a Légvédelmi Tüzér Tiszthelyettes-képző Iskola (Kaszás Béla alezredes), a 27. Légvédelmi Tüzér Ezred, (Szathmári József százados), a 86. Aknavetős Ezred (parancsnoka neve nem ismert), a 19. Műszaki Zászlóalj (Nagy Ignác százados) települt. Szovjet katonai alakulat Jászberényben és Szolnokon (ez utóbbi helyen a 7. szovjet gé­pesített ezred) állomásozott.14 A megyében a rendőri erőkön túl 85 fős ÁVH-s szervezet is működött, ennek fele a megyeszékhelyen, a többi a megye városaiban.15 Az 1956-os forradalom és szabadságharc idősza­kában ez a térség volt a szovjet katonai intervenciós erők legfontosabb felvonulási területe, gyülekezési körlete - itt vonult át a megerősítésre szánt erők közel kétharmada. Nem utolsó sorban: itt rendezkedett be a forradalom leverésére készülő, Konyev marsall vezette „Vihar” hadmű­velet szovjet vezérkara. Ez a parancsnokság fogadta be és védelmezte Kádár Jánost és a szovjet jóváhagyással akkor szerveződő magyar kor­mány néhány tagját. Ezt a meglehetősen sajátos, az ország más térségeitől jelentős eltérést mutató, sok-sok veszélyt magában hordozó helyzetet ismerte fel Kablay alezredes, és ennek tudatában törekedett arra, hogy a város vezetőivel, a lakosságával ezeket a fontos körülményeket és az abból adódó, első­sorban katonai következményeket, veszélyhelyzeteket megismertesse. Minden törekvését az a gondolat hatotta át, hogy az oltalmazására bízott 13 A háborús években különböző fegyvernemek, nációk alakulataihoz (magyar, német, szovjet; gyalogság, repülők) tartozó parancsnokok gyakorolták ezt a tisztséget. A város átvonuló terepe volt a katonai alakulatoknak, és ez meg­mutatkozott a helyőrség-parancsnoki beosztás ellátásának tartalmában, felfogásában is. 14 CSEH Géza 2006.46-47. (a szerző saját forrásaival kiegészítve) 15 CSEH Géza 2006.44.; a szerző kutatásaival kiegészítve városban a legdrágábbat, az emberi életet a meggondolatlan, túlfűtött érzelmek szülte cselekedetek káros következményeitől megóvja. A budapesti Építőipari és Közlekedési Egyetem szolnoki karára 1956. október 23-án érkezett hírek hatására a diákok úgy döntöttek, hogy ki­lépnek a Dolgozó Ifjúság Szövetségéből (DISZ), és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségéhez (MEFESZ) csatlakoznak. Köve­teléseiket 14 pontban rögzítették. Ezután Lengyel János és Gellei Kornél színészek és Klein Sándor színházi alkalmazott invitálására a hallgató­ság átsétált a Szigligeti Színházba, ahol a Marica grófnő című operett előadása folyt. Két színész és az ifjúság néhány képviselője felment a színpadra. Ekkor a közönség körében némi meglepettség és zavar ural­kodott el. Lengyel János a színpadról a következőket mondta a látha­tóan meglepett hallgatóságnak: „...amíg önök nyugodtan szórakoznak, addig Pesten kitört a forradalom! Ledöntötték a Sztálin-szobrot, a rádiónál könnygázbombát használnak az államvédelmi csoportok és a tömegbe lőttek.”11 A bejelentést követően Varga D. József színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd a színházban lévők - a közönség és a művészek közösen - a zenekar kíséretével elénekelték a Himnuszt. Ezzel az eseménnyel október 23-án Szolnokon is „elkezdődött” a forradalom. Még ugyanezen a napon 20 órakor a Honvédelmi Minisztérium (HM) ügyeletes tábornoka a Magyar Néphadsereg (MN) részére riadót rendelt el. Az Országos Légvédelmi és Légierő Parancsnokság (OLLEP) veze­tője, Madarász Ferenc vezérőrnagy intézkedése alapján, másnap 04.00 órakor Nádor ezredes, a légierő parancsnoka harckészültségbe helyezte a repülőcsapatokat, közte a Kilián Iskolát is. Harci parancsában egyebek mellett feladatul szabta:- személyi állomány berendelését, együtt tartását (egészen november 3-ig), fegyverek és a lőszer kiosztását;- a katonai objektumok védelmének a rendelkezésre álló erőkkel és esz­közökkel történő megszervezését, megerősítését és végrehajtását;- a honvéd vezérkar hadműveleti csoportfőnökének a karhatalmi fel­adatokra és a szovjet repülőerőkkel történő együttműködésre vonat­kozó utasításának végrehajtását.16 17 A repülőcsapatoknál vadászezredenként (tehát az iskola kunmadarasi vadász kiképző-ezredénél is) egy vadászrepülő századot másodfokú, egy géppárt pedig elsőfokú, míg a többi OLLEP alárendeltnél meghatározott géplétszámot harmadfokú készültségbe kellett helyezni.18 Két nap múlva ezen előírások egy részén lazítottak. Kablay alezredes 24-én kora reggel, a HM információk, intézkedések alapján ismertette a személyi állomány előtt a fővárosban történt esemé­nyeket, illetve annak megítélését, a meghatározott feladatokat, és felhívta mindenki figyelmét azok maradéktalan végrehajtására.. Október 24-én délután, amikor a tüntető tömeg a Helyőrség Komendáns Hivatal elé vonult, Kablay eligazítása alapján Bíró Miklós százados, a hi­vatal vezetője fogadta őket. Rövid beszédét megelégedéssel fogadták. Ugyanezen a napon az esti órákban az 1848-as emlékműhöz, ahol több száz fős tömeg gyűlt össze, a Kilián Iskola parancsnoka nyolc tisztből álló 16 CSEH Géza 2006.17. 17 A néhány nappal korábban tartott értekezleten határozták meg az ezzel kapcsolatos feladatokat, de a parancson még szinte meg sem száradt a tinta. Erre a feladatra az alakulatok többsége időhiány miatt nem tudott felkészülni. 18 Ez a készültség a repülőszemélyzetek és a harci technika olyan állapotba helyezését jelenti, amelyből meghatározott időn belül feladatra küldhetők. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom