Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Történelem - Fekete István: „A forradalom fegyveres védelme, a katonák dolga és felelőssége.” (Emlékek, történetek Kablay Lajos posztumusz repülőezredes életéből)

TISICUM XXL - TÖRTÉNELEM katonadelegációt küldött ki. A fellobogózott emlékmű talapzatáról, ahol egyenruhás vasutasok álltak díszőrséget, Szabó (Floki) József őrnagy (volt ezredparancsnok) szólt a tüntető emberekhez. A katonák jelenlété­nek, együttérzésének látványa, valamint az elhangzott beszéd hatására a tüntetők elénekelték a Himnuszt, majd mindenki hazament. Másnap is folytatódtak a tüntetések. Többek között ezen a napon do­bálták meg a tüntető tömegből többen (valószínű tizenéves fiatalok) a városon átvonuló szovjet alakulat (54. pontonos ezred) menetoszlopát. Ennek során az út szélén javítás céljára lerakott kővel sikerült az egyik harckocsi tornyából figyelő katonát fejbe dobni. Ennek hatására az orosz katonai harcjárművek néhány géppuskájából a levegőbe figyel­meztető lövéseket adtak le. Szerencsére a katonán kívül senkinek sem esett baja, de nem nehéz belátni, hogy ebből akár tragédia is bekövet­kezhetett volna. Október 26-ra Kálmán István, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megyei első titkára nagygyűlést hívott össze a Kossuth térre. A délelőtti de­monstráción elfogadták a 16 pontot és bejelentették azt is, hogy dél­után megválasztják a munkástanácsot. A nagygyűlésen Mihály István őrnagy (a Kilián Iskola híradófőnöke) bejelentette, hogy a helyőrség­parancsnoka általa üzeni a lakosságnak, hogy a katonák is képviseltetik magukat a megalakításra kerülő új vezető testületben. A délelőtti és a délutáni rendezvény közötti időben a tüntetők ledöntötték a Sziglige­ti Színháznál lévő szovjet emlékművet, és megrongálták az SZTK-val szemben álló másikat. A megyeháza mögött lévő, orosz katonákat áb­rázoló domborművet pedig a város diákjai (verseghysek) vasrudakkal szétverték. Délután a megyeháza dísztermében került sor a választásra. A munkástanács elnökének Dancsi József fűtőházi vízmű-lakatost vá­lasztották meg. Ez a testület 27-én felvette a Szolnok Megyei Forradal­mi Munkás-Paraszt- és Katonatanács elnevezést (de a gyakorlatban a munkástanács kifejezés volt inkább használatban). A Szolnok Megyei Forradalmi Katonatanács (MFKT) tagjai19 A MFKT vezetője Kablay Lajos alez. Kilián Iskola és helyőrség-parancsnok A MFKT tagjai Brassói Tivadar őrgy. Kilián Iskola (október 29-től Varjú Zsig- mond fhdgy., Szolnok) Szabó Lajos pa. Kablay alez. írnoka, Szolnok Bencze Imre fhdgy. Jászberény, Tüzérezred Bánhidi Imre r. szds. Megyei Rendőr-főkapitány­ság, Szolnok Keresztes Lajos szds. Légvédelmi Tüzér Kiképző Iskola, Szolnok (pf 9800) Kopasz György szds. Műszaki Zászlóalj (pf 1759) 19 MN HM Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola parancsnokának jelenté­se. Hadtörténelmi Levéltár, 1956-os gyűjtemény. 1.d. 28. ő.e.; MSZMP MB archívuma 61. fond Vili. csoport. 00530. o. MFKT Hadműveleti Csoportja. MFKT HDM CSOPORT VEZETŐJE Szathmári József szds. Légvédelmi Tüzérezred pa­rancsnoka, (pf 8336) Kablay alez. utasítására 11. 01-én (egy napig) Szolnok város védelmi parancsnoka MFKT HDM CSOPORT TAGJAI Decsi Ferenc szds. Kilián Iskola, hadműveleti osztályvezető Szőke Károly fhdgy. Aknavető Ezred (pf 9351) Deák Ferenc fhdgy. Légvédelemi Tüzériskola (pf 9800) Mester Andor szds. Légvédelmi Tüzérezred (pf 8336) Matta Gábor szds. Műszaki Zászlóalj (pf 1759) Rövidítések: alez.=alezredes; őrgy.=őrnagy; szds.=százados; r. szds.=rendőr százados; fhdgy.=főhadnagy; pa.=polgári dolgozó; pf 9800= az adott alakulat postafiókszáma (fedőneve) Szolnokon a forradalom első napjától kezdve benne volt főleg a fiatalok követelései között a forradalmi érzéstől hajtott szolnoki lakosság felfegy­verzésének gondolata, a katonai alakulatok munkástanács alárendeltsé­gébe helyezésének igénye. Az érintettek ezt azzal indokolták, hogy így lehet eredményesen fegyveresen védelmezni a forradalom ügyét Szolno­kon, és önkéntesekkel segíteni a Budapesten harcoló forradalmárokat. Október 26-án a késő délutáni órákban a helyi munkástanács tagjainak megválasztása és az azt követő nagygyűlés után mintegy 7-800 tüntető - elsősorban egyetemisták, fiatal munkások - úgy döntött, hogy „fegyver­szerzés” szándékával elindulnak a katonai repülőtérre. Kablay alezredes, aki ekkor még a megyeházán tartózkodott, telefonon beszélt repülési helyettesével, Dankó Pál alezredessel, és közölte vele, hogy több száz tüntető indult a laktanya felé, ezért arra utasítja, hogy az objektum bejára­tánál fogadja a fiatalokat, akik a laktanyába be nem léphetnek, fegyverek átadásáról, pedig szó nem lehet. Dankó alezredes azonnal intézkedett: „felkészülni a laktanya védelmére, töltött fegyverrel, nyilvánvaló támadás esetén védekezni, ha feltétlen szükséges, akkor lőni”20 - hangzott el az utasítás. Fodor Gyula repülőszázados, a repülő-kiképzőszázad parancsno­ka egyenként készítette fel a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolát frissen végzett, épphogy 18 éves, és a Kilián Iskolára repülőgépveze- tő-kiképzésre bevonult hajózó növendékeket. Mindegyikőjük mellé elő­vigyázatosságból egy-egy tisztet, tiszthelyettest vagy tapasztaltabb sorkatonát állított. A felkészítés után mindenki elfoglalta a részére kije­lölt helyet. A vadászezred tisztjei, katonái a főkapu-bejárattól jobbra, a kiképző és a csataezred, valamint a műszaki állomány pedig balra he­lyezkedett el. Dankó alezredes néhány tapasztaltabb tisztet (Brassói és 20 FODOR Gyula 2000.143.; interjú Kablay Lajosnéval 184

Next

/
Oldalképek
Tartalom