Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Bagi Gábor: Adalékok Graefl József, Szolnok első országgyűlési képviselője életéhez
BAGI GÁBOR - ADALÉKOK GRAEFL JÓZSEF, SZOLNOK ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE ÉLETÉHEZ A tiszaeszlár-bashalmi kastély képe (In: BOROVSZKY Samu: Szabolcs vármegye 68.) A tiszaeszlár-bashalmi uradalom épülete (In: BOROVSZKY Samu: Szabolcs vármegye 273.) és Graefl Józsefet is rendőri megfigyelés alá helyezték. Utóbbiról megjegyezték, hogy igen nagy befolyással bírt a parasztokra, mivel a szegényeket támogatta, másrészt mint Pest város 48-as főbírája erősen kormányellenes érzületűnek számított.51 Közszereplést viszont csak a következő évben, az alkotmányosság ideiglenes visszaállítását követően vállalt ismét, akkor is csak rövid időre. 1861. január 2-án, miután Rottenbiller vezetésével Pest „város előkelőségeiből alakult küldöttség kereste őt fel Tisza-Eszláron, a hol gazdasággal foglalkozott, s felkérte, hogy az általa egykor betöltött főbírói állást ismét elfoglalja, mit ő csak azon feltétel alatt teljesített, hogy ezen tisztéről egy fél év alatt lemondhasson. ” Feltételeit betartva, főbírói tisztétől még ugyanezen év március 9-én meg is vált.52 (Nem tudni, hogy az 1848-as képviselők újraválasztását az alkotmányos jogfolytonosság nevében szorgalmazó közhangulat Szolnokon felvetette-e Graefl országgyűlésre történő esetleges jelölését, ám az ismert, hogy innen utóbb gróf Szapáry Gyulát delegálták az országgyűlésre.) 1862. november 23-án, 50 éves korában Tiszaeszláron vette nőül a 24 éves, erdélyi születésű, unitárius grófnőt, lozsárdi Györffy Rózát. Figyelembe véve az életkorkülönbséget, gyaníthatóan nem szerelmi házasság köttetett. A házasság magtalan maradt, sőt örökbe fogadott fiuk, a joghallgató ifjabb Graefl József is meghalt 1878. január 22-én, alig 21 évesen. Ugyanakkor a házaspár nagy természetjáró volt, sokszor fordultak meg Ótátrafüreden és környékén. „Graefl-Györffy Rózának” állítólag nagy érdeme volt a Magyar Kárpát Egyesületnek a Tarajkához közeli 51 BOROVSZKY Samu é. n. (Szabolcs megye) 272-273.; SASHEGYI Oszkár 1959.153. 52 Á. VARGA László 2002/a 442. Szószéken 1875-ben elkészült első menedékháza építéséhez szükséges összeg összegyűjtésében is. Róla nevezték el Róza-menháznak.53 A jelek szerint Graefl József a későbbiekben is kiváló gazdálkodó és üzletember maradt. A Bashalom-pusztán ma is álló kastélyt a hatvanas években építhette, a házasságkötése után. Ekkor a birtokközösséget is megszüntették Károly öccsével, aki már szintén házas, sőt többgyermekes apa volt. Károly a Fleves megyei Poroszlón vásárolt és bérelt jelentős uradalmat, amivel Fleves megye egyik legjelentősebb földbirtokosa lett.54 A bashalmi bérlet Józsefé maradt, de ő is terjeszkedett. Az 1281 kh-as megyaszói birtokot állítólag 1851-ben az Erdődiektől vette, míg a mádi 466 kh-as ingatlan megszerzésének ideje és módja feltáratlan. Graefl József Megyaszón 1872-ben díszes kastélyt építtetett, amelyben 1881-ben Rudolf trónörökös mellett több Habsburg főherceg is megszállt. Emellett a tiszaiadányi határban szerzett még egy 1.984 kh nagyságú birtokrészt. 1869-ben a gácsországi (galíciai) vasút alapítványosai között találjuk.55 Graefl pályafutása a dualista korban Graeflt Szabolcs megye közéletében mind nagyobb tisztelet övezte, s a korszak tudományszervező munkáiban is közreműködött. Miként azt Jósa András, a múzeumalapító orvos írta, ekkorra „...a megye művelt közönségének érdeklődése a régészeti sport mezejére tereltetett, úgy, hogy 1868. deczember 1-én szabolcsmegyei régészeti egylet keletkezett, melynek elnök-Mecénása báró 1/écsey József, buzgó titkárja tokaji Nagy Lajos, jelenlegi fővárosi közjegyző, kezdeményező tagjai csekély személyemen kívül Czóbel Albert kamarás, Graefl József későbbi főispán, Györgyény Ignácz később egri kanonok, Horváth Imre tb. főjegyző, Mészáros Dániel, Elek Pál, Molnár Ágoston nagybirtokosok, Ónody Bertalan l-ső aljegyző, Uray Tamás tsz. bíró, Simon Endre nyíregyházi rk. esperes plébános, Szilvássy János tiszaeszlári földbirtokos, Tímár Imre n.-kállói r.k. esperes plébános lettek.”56 Bár lakóhelyének inkább Megyaszót és Tiszaeszlárt tartotta, Graefl József 1876-ban elfogadta Zemplén megye felkérését, és szerepet vállalt a vármegyei életben. Ennek nyomán bekerült a Dókus József főispán- sága idején megválasztott közigazgatási bizottság legelső tagjai közé (Bessenyey Gábor, Éwa András, Matavovszky János, Nyomárkay Hugó, Orosz Sándor, Péchy Ferencz, Prámer Alajos, Vladár Kristóf, Zsolnay Endre mellé). Ők, mint a zempléni „öregek tanácsa”, az alkotmányos haladást előmozdították, „szenvedély és mellékérdek nélkül, tiszta meggyőződésük szolgálatában állottak”.57 53 Á. VARGA László 2002/a 442. Lásd még a magyar hegymászás és turizmus internetes arcképcsarnokát: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/ tcsg.htm. A letöltés ideje 2012. febr. 8. 54 Á. VARGA László 2002/a 443—444. Bizonnyal ez vezetett ahhoz, hogy Graefl Károly 1869-ben megszerezte a Heves megyei Poroszlón gróf Pejachevich Lászlótól a volt Orczy-féle birtokot. Ez utóbb (1893-ban) 5.785 kh-at tett ki, sőt mivel Károly az egri főkáptalan 1.790 kh-as birtokát is bérelte, Heves megye egyik fő birtokosa lett. Fia, Jenő utóbb nagybányai Horthy Paulát, a későbbi kormányzó lánytestvérét vette feleségül, jelentős szerepet játszott a századfordulón Tiszafüred életében, majd a főrendiház tagja lett. Károly leszármazottaival részletesen foglalkozik Á. VARGA László 1995.31-39. 55 Á. VARGA László 2002/a 443-444.; a gácsországi vasút kapcsán lásd az 1869. évi VI. törvénycikket. 56 CSALLÁNY Dezső 1958.54. 57 BOROVSZKY Sámuel é. n. (Zemplén megye) 511. 143
