Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Bagi Gábor: Adalékok Graefl József, Szolnok első országgyűlési képviselője életéhez
TISICUM XXI. - TÖRTÉNELEM A megyaszói kastély képe (In: Borovszky Samu: Zemplén vármegye 81.) Tisza Kálmán kormánya felszólítására és több Szabolcs vármegyei birtokostársa unszolására végül 1881-ben elvállalta az ottani vármegyei törvényhatóság első emberének tisztét, és a megye főispánja lett. Megbízatása idején történt a hírhedt tíszaeszlári eset, amely az ottani viszonyokat jól ismerő helyi birtokosként is érintette. A településen 1882-ben a zsidók húsvéti ünnepén eltűnt egy 14 éves cselédlány, Solymosi Eszter, akinek a holttestét utóbb találták meg. Az ügy nyomán újította fel Ónody Géza, az antiszemita mozgalom képviselője a zsidók elleni középkori rituális vallási gyilkosság vérvádját. Az eset nemcsak országos, de nemzetközi következményekkel is járt.58 Tisza Kálmán miniszterelnök a minisztertanács ülése nyomán elrendelte, hogy az esetleges antiszemita kitörések megakadályozására Szabolcs megyét a katonaság szállja meg. A főispán azonban kijelentette, hogy nem látja ennek szükségét, mert a katonaság csak fokozná a lakosság izgatottságát, és eredményesen kérte a rendelet elhalasztását. Nem is volt szükség erre később sem, Szabolcs megyében mindvégig a legnagyobb rend és nyugalom volt. A Budapesti Hírlap július 13-án írta az alábbiakat: „Gráf/ főispán elnöklete alatt tartott szolgabírói értekezleten konstatálta- tott, hogy a zsidók ellen semmi néven nevezendő rendzavarás nem fordult 58 Lásd KÖVÉR György 2008a, 2008b és 2011. elő, s a hatóság egyetlen egy esetben sem jutott azon kényszerhelyzetbe, hogy a zsidók érdekében közbelépjen. Felhivatott valamennyi szolgabíró s községi elöljáró, hogy éber figyelemmel kísérjék a községbe érkező idegeneket, s ha ezek ott tartózkodásuk célját kellőleg beigazolni nem képesek, rögtön illetőségi helyükre toloncolandók." Hogy a kormány mégis valamivel demonstrálja a zsidóság iránti rokon- szenvét, Tisza Kálmán mint belügyminiszter július 1-én szigorú rendeletet adott ki az antiszemita sajtótermékek ellen a törvényhatóságokhoz. A tiszaeszlári per miatt Nyíregyházán is volt antiszemita sajtó; és a per alatt az egész országból idecsődültek a zsidóellenesség legfőbb zászlóvivői. Elsősorban ők csaptak itt zajt, rendeztek kisebb-nagyobb tüntetéseket a helyi zsidóság ellen. A város lakossága viszont nyugodt maradt. Graefl József főispáni körlevele az eszlári per ítélethirdetésének napján kelt, Nyíregyháza város és a megye lakóihoz. Ez az alábbiakat tartalmazta: „A t.eszlári bűnügy, a helybeli kir. törvényszéknek ma kihirdetett ítéletével befejeztetvén, eloszlott megyénk egéről egy komor felleg, mely több mint egy év óta a kedélyeket izgatottságban és ennél fogva a közcsend megzavarásának esélyeit változó fokozattal, de mindig közelségben tartotta. Hálát adok istennek, hogy Nyíregyháza városa, T.Eszlár községe, s valamint az egész megye népessége a magasra emelkedett ingerültség, sokoldalú incselkedés és kísérlések közepette, a rend zászlójához ingadozás nélkül 144
