Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Bagi Gábor: Adalékok Graefl József, Szolnok első országgyűlési képviselője életéhez
TISICUM XXI. - TÖRTÉNELEM a pestieket.39 Állítólag Graefl már 24-én alpolgármesterként átvette az ügyek intézését, mivel Rottenbiller „ágynak esett”, és a szabadságharc idején már „nem is épült fel”. Emiatt április végén ő vezette a Függetlenségi Nyilatkozat és a kormányzóelnöki kinevezés alkalmából kijelölt, s Kossuthnál megjelenő, tisztelgő pesti küldöttséget.40 Graefl József az elkövetkező jó két hónapban ténylegesen Pest város főpolgármestereként tevékenykedett. Május elején a Budát körülzáró magyar csapatoktól azonnali karhatalmat kért, hogy a csónakkal esetleg átjövő császáriak rablásait megakadályozza,41 de közreműködött a város fegyvergyártásának helyreállításában is. Május 26-ra ő rendelt el istentiszteletet a Buda ostrománál elesett honvédek emlékére, majd pünkösd vasárnapján (május 27.) a Nemzeti Múzeum nagytermében a 340 személyes díszlakomán mint polgármester látta el a vendéglátó tisztét és tartott pohárköszöntőket.42 A hadsereg veszteségeinek pótlására elkezdte a 107. honvédzászlóalj felállítását, és megindult a Hentzi ágyúzása miatt súlyosan megrongálódott pesti utcák helyreállítása is. Amikor a komáromi munkálatokhoz kért 200 kőművest Schweidel József tábornok, azt Graefl június 17-tel kénytelen volt elutasítani, mivel még az országgyűlés számára sem találtak helyet Pesten. A város bővítése is napirendre került, amikor a Margitsziget a nádori család birtokjogának megszűnésével az állam kezébe jutott. Június 10-én a felhasználási tervek elkészítésére Graefléket hívták fel, de a megvalósításról már nincsenek adatok.43 Június 25-én Csány kormánybiztos kérésére a pesti szuronygyártás beindításában közreműködött, de munkáját jócskán nehezítette, hogy a pesti tanács megfogyatkozott az idők folyamán, és az ügyek vitelére már alig volt alkalmas. Május elején már többen új tisztújítást javasolnak. Maga Graefl végül azt írta június 25-én Szemere Bertalan miniszterelnöknek, hogy tegye lehetővé a tisztikar felfrissítését, de ne akarjon körülményes általános tisztújítást, hanem csak a közgyűléssel végeztesse el ezt a feladatot. Szemere azonban június 24-ével hivatalosan egyesítette Pestet és Budát, ami a hadi helyzet miatt hosszabb távon teljesen időszerűtlen, kivitelezhetetlen lépésnek bizonyult, és csak a bonyodalmakat növelte. Jellemző, hogy három nappal később az orosz betörés miatt keresztes háborúra szóló felhívást Graefl a 247 városi képviselő helyett csak 10-15 előtt tudta kihirdetni. Végül 29-én délután a Nemzeti Múzeumnál nagy népgyűlést tartottak, melyen a további háborús erőfeszítéseket igyekeztek népszerűsíteni. Ezen az egyik legjobb helyi szónoknak tartott Graefl is felszólalt.44 Mátray Gábor így írt az akkori eseményről: „Ma délután 6 órakor tartatott a Museum udvarán az oroszok elleni népfelkelésre buzdítás végetti népgyűlés. Szónoklottak magyarul: Grafl József városi bíró, Horváth volt főjegyző, Gyurkovich szűcs, Tóth Gáspár magyar szabó, Besze János országgyűlési követ; németül Aul József varga és halott-bemondó. Nép tömérdek volt. A szónokok nemzetiszinű zászlóval (melyen veres kereszt, Pest város és Magyarország címere) és török zenével jöttek. ”45 Amikor július 2-án elterjed a hír, hogy Graefl és Horváth Károly főjegyző eltávoztak és lemondtak, azonnal Ságody Sándor volt alpolgármestert 39 SZŐCS Sebestyén 1978.100. 40 SPIRA György 1998.494. 41 FORRAI Ibolya 1998.94. 42 SPIRA György 1998.507., 512., 556. és 558. 43 SPIRA György 1998.570., 578-579. és 596. 44 SPIRA György 1998.599-600., 604-605.; HERMANN Róbert 1998. II. 328. 45 MÁTRAY Gábor 1989.204-205. választották meg Graefl helyébe. A két távollévő azonban még aznap visszatért, és csak 6-án derült ki, hogy gyakorlatilag kettős vezetés alakult ki a fővárosban. Pár nap múlva azonban a politikai és a hadi helyzet alakulása nyomán már Graefl is úgy értékelte, hogy célszerű távoznia, mivel nem akart a januári hibába esni.46 Graefl József 1848/49-es pesti tevékenysége kapcsán elmondható, hogy Kossuth pártján állva - és tevékenységét támogatva - sokkal jelentősebb szerepet játszott az eseményekben, mint a polgármester Rottenbiller Lipót. Rottenbillerről utóbb utcát neveztek el Budapesten, mint a város első szabadon választott, polgári vezetőjéről. Ugyanakkor sokak szerint az igazi elismerés Graeflt illette, aki a vészterhes időkben ténylegesen irányította a várost, és valós áldozatot is hozott érte. Graefl az önkényuralom éveiben Graefl végül július első felében távozott Pestről, és látszólag igen szerencsésnek mondhatta magát, minthogy a császáriak még haditörvényszék elé sem állították. Mint szolnoki lakos ellen a Magyarországon illetékes császári-királyi III. hadsereg-parancsnokság 1849. december 4-i, majd 1850. február 3-i rendelete értelmében leállították a további eljárást, mivel csak 1849. január kezdetéig vett részt az országgyűlés munkájában.47 Bár a császári szervek elálltak Graefl megbüntetésétől, a közjó érdekében végzett pesti tevékenységét mégsem úszta meg áldozatok nélkül. Koller Ferenc helyettes polgármester javaslatára ugyanis Ritter János főügyész perbe fogta a Kossuth bevonulásakor rendezett népünnepély költségei miatt. Érdekes módon 1849 augusztusában a rendezvényt megszavazó képviselők névsorát a tanács nem tudta megadni, mire az arra indítványt tevő Graeflt a teljes költségek: 1767 pengőforint és 56 krajcár megfizetésére kötelezték. A kérdéses összeget utóbb állítólag közigazgatási úton hajtották be rajta.48 1851 táján Kengyel-pusztán élt, mint arra egy korabeli hivatalos jelentésből következtethetünk: „Van még e kerületben két, a forradalomban némikép részt vett egyéniség, úgymint Halassy Kázmér, volt élelmezési biztos és Grafl József volt képviselő. Az első Szentiványon, a másik Kengyelen lakván, gazdálkodva kifogás alá legkevésbé sem eshető példás életmódot visznek. Tisztázási ügyük mibenléte iránt azonban tudomásom nincs."49 Kengyel az 1848-ban felosztott nagy törökszentmiklósi Almásy- uradalom pusztája volt, de hogy hősünk mely rokonánál vagy ismerősénél tartózkodott itt átmenetileg, arról pillanatnyilag nincs adat. Graefl 1852 februárjában a pesti házhelyét eladta 5000 pengőforintért. Minderre azért lehetett szüksége, mivel még 1851-ben Károly öccsével bérbe vette a Szabolcs megyei Tiszaeszlárhoz tartozó bashalmi pusztát Kállay Gusztávtól. Ez 5000 magyar holdat (3750 kh) tett ki, de később sem vásárolták meg, bár elkezdték annak modernizálását.50 (Pesti háza a haláláig birtokában maradt.) A gazdálkodás mellett Graefl a megye lassan élénkülő gazdasági életének fejlesztésében, szervezésében is aktív szerepet vállalt. Többek között tevékeny kezdeményezője volt a Szabolcs Vármegyei Gazdasági Egyesület létrejöttének 1860-ban. Jellemző, hogy ez év tavaszán Szabolcsban több röplap keringett, aminek nyomán Neumann Vilmos magántanítót 46 SPIRA György 1998.620.; MÁTRAY Gábor 1989.206. 47 HERMANN Róbert 1995.133. - Idézi Á. VARGA László 2002/a 441. 48 SPIRA György 1998.679.; CZAGA Viktória-JANCSÓ Éva 1998.244. 49 HERMANN Róbert 1995.133.; Á. VARGA László 2002/a 441. 50 Á. VARGA László 2002/b 322-324. 142
