Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Közművelődés, múzeumpedagógia - Szabó István: Röpülj Páva '77 - A túri vásár

TISICUM XX. - KÖZMŰVELŐDÉS, MÚZEUMPEDAGÓGIA Ne felejtsük, először még a mezőtúri vásártér szabad területére terveztünk! A Szolnok megyei Röpülj Páva 77' film-forgatókönyv tervezetének feljegyzésben rögzített eredeti szempontjai: Cselekmény A túri vásárt megelevenítő TV film jelen idejű cselekménye a vásár napjának hajnalától naplementéig tart. A keretjáték a szekerén unokájával vásárra hajtó öregember Mezőtúr felé haladását, illetve este, a vásár vége felé kettejük hazahajtását öleli fel. A narrátor szerepét is ő tölti be. A vásárra vonulás, felpakolás, sátorverés, állatterelés, illetve a sátorbontás, hazafelé vonulás alatt narrátor mondja a kísérő szöveget, illetve a pávaköri tagok éneklik az aktuális dalokat. Vizuális megjelenés, zenés-szöveges információ A film központi része maga a vásár, ahol a hang egyidejű a cselekménnyel és a helyszínnel. A vásáron kívüli helyszíneken kísérőszöveg informál. A műhelyekben maga a mester a narrátor. A film két szerkezeti egységből áll. Az első a vásár konkrét megkezdéséig tart, itt kerülnek bemutatásra a különféle illusztratív helyszínek. A második rész maga a vásár. Az első részben kerülnek bemutatásra azok a mesterségek, illetve mesterek, népművészek, akiknél fontos a munkafolyamat bemutatása, a közel félszázados műhelyek eszközeinek, berendezésének reprezentálása, illetve a még meglévő céhes, illetve ipartestületi emlékek. Vagyis a vásári előzményeket érzékeltetjük. Ugyanígy kerül bemutatásra példaként - a népi iparművészet, a fazekasság, háziipari textiltermékek, vesszőfonások stb. helyénvaló mai használata (pl. Kunszentmártonban a Bozsik-kerámiával díszített házak, a biciklikosarak használat közben, mázas tányérok használatban stb.). Külső, belső helyszínek a különböző településeken: - Mezőtúr A vásár területe Valamelyik tsz területe, ahol az állatfelhajtás bemutatható Országút, néhány porta, ahol az indulás illetve hazaérkezés jelezhető Körösi halászat Városrészlet Badár Erzsébet, a népművészet mestere háza és belsők Gonda István, a népművészet ifjú mestere; belső Népművészeti HSZ: belsők, munkafolyamatok Csibi Ferenc fazekasmester; belső - Kunszentmárton Városrészlet Bozsik-kerámiával díszített házakkal Parti János szűcsmester műhelye Papp István szűcsmester műhelye Hímző bedolgozók - Túrkeve Városrészlet Kulacskészítő; belső Kovácsműhely; belső Halászat; külső. TÖVÁL; belső Minden énekes és hangszeres szám előre kiválasztandó, ugyanígy a narrátor szövege, valamint a mesterségekre, egyegy ipar történetére vonatkozó részek is előre megírandók. A vásáron elhangzó kikiáltó szövegek, tréfás rigmusok, játékok, táncok, ponyvás balladák stb. szintén előre betanítandók. A vásáron csak a kijelölt árusok kapnak sátrat, ponyvát, illetve árusító helyet. A többi árus földön, standon, gyékényen, szekérderékból is árulhat. Régi fotók alapján rekonstruáltuk a vásár alaprajzát - ki ki mellett árult. Eredeti (húszas-harmincas évekből származó) anyagokból dolgoztunk, ezek alapján készült a helyszínrajz, a sátorverés, az árusítás módja. Az eljátszott jelenetek, alku, vásárkötés, áldomásivás, az ezekhez kapcsolódó szokások, babonák, az elmondott rigmusok, dalok, táncok, balladák, históriás énekek saját és múzeumi gyűjtésekből származnak. Ugyanígy a kevi birkapaprikás készítési receptek, a kevi mesemondó bácsi meséi, a vásározáshoz kapcsolódó folklóranyag. A sátrakban árusításra kerülnek mindazon használati cikkek, szerszámok, eszközök, sőt a piaci részen tejterméktől lábasjószágig mindaz, ami valamikor 1925-30-ban is árusításra került. De mivel a mesterek jelentős része ma is dolgozik, ugyanazzal a technikával, műhelyben, és a régihez hasonló terméket állít elő - a vásáron, ha meg is mutatunk muzeális értékű darabot, azt csak, mint a mai kiindulási alapját, eredeti mintáját prezentáljuk. Finoman mindig érzékeltetni kell, hogy 1977-ben vagyunk, és most rendezzük meg a húszas évek vásárát. Fontos: a ma is élő mesterségek termékeinek a jelenben élvezhető hasznossága! Hangsúlyozandó az eredeti népművészet, a kismesterek, háziipari szövetkezetek gyártotta darabok mindennapi alkalmazhatósága. Másrészt a kismesterek munkáinak szépsége, tartóssága szemben a gyáripar bolti termékeivel. A ruháknak nem szükséges félszázados múlttal rendelkezniük, de a stílustörést kerülni kell. Ezért az idősek legyenek saját régebbi ruhájukban, ez különösen férfiaknál nem probléma, a fiatalok pedig éljenek a népművészet ma legdivatosabb darabjaival. A kísérőszövegben is többször célzunk abbeli szándékunkra, hogy megidézzük a régi vásárokat. Nem kifejezetten egy-egy alkalmat, hanem általában és tipikusan az 1920-1930 körüli túri vásárokat. Szereplők/résztvevők: Az árusokon, szolgáltatókon, a népművészet mesterein és ifjú mesterein kívül a hitelesség érdekében javasoljuk legalább 15-20 olyan adatközlő meghívását, akiktől a vásározás körére vonatkozó adatokat, információkat a múzeum néprajzosai beszerezték. A ponyváshoz például hívjuk meg dr. Szabó László gyűjtéseiből Kerékgyártó Józsefnét, a Szépen legel a kisaszszony gulyája és a Szendre báró című balladák adatközlőjét. » 288 «