Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Bagi Gábor: Adalékok Szolnok város 1848-as történetéhez
BAGI GÁBOR: ADALÉKOK SZOLNOK VÁROS 1848-AS TÖRTÉNETÉHEZ koriban is több sikertelen kísérletet tettek adómentességük biztosítására. így jött el az 1848-as év. II. A márciusi forradalom hatása a mezőváros életében Tunkel Ferenc (1769 k.—1840 k.), Müller Imre, Szvitek Ferenc, Szvitek Albert (1766 k.—1828 k.) és Ignác, valamint Obermajer Lajos (1811-1879) említhető, akiknek tevékenysége az egész Közép-Tiszavidéket átfogta. Munkájukkal számos rokon szakmát - épület- és bútorasztalos, tetőfedő - is fellendítettek, ami együtt járt a művészeti ismeretek helyi terjesztésével. 1841ben Zsohár Rajmund ferences barát vezetésével a városban már rajziskola működött, és egy évre rá létrejött az „előkelőbb Művészek" polgári egyesülete. Zsohár maga is készített képeket, míg tanítványa, Újházy Ferenc (1827-1921) az első ismert szolnoki festő lett. 1 5 A város fejlődésének újabb lökést az országban másodiknak 1 6 kiépített, Pest-Szolnok vasút 1847. szeptember 1-i átadása adott. A pályaszakaszon a nyári hónapokban napi két, télen egy szerelvény indult a célállomásra. 1 71848 tavaszán mára rendszeres tiszai gőzhajózás is adatolható, Szolnokról heti két járat indult Szegedre, illetve vissza. 1 8 Nyárra Tokajnak is indult hajó, amely nyolc közbeeső állomáson is megállt. 1 9 Szolnok életében még a reformkor éveiben is adatolható az egykori kiváltságokra való emlékezés. Bizonnyal a közeli szabadalmas települések (Kecskemét, Nagykőrös), valamint a Jászkun Kerület példája is szerepet játszott abban, hogy a helyi kisnemesek, illetve az egykori katonák leszármazottai még ek15 BAGI Gábor 2008. 239-251. 16 A Pest-Vác vasútvonal 1846 júliusában, míg a Sopron-Bécsújhely szakasz 1847. augusztus 20-án készült el. Mivel azonban utóbbi csak félig volt magyar illetőségű, a szolnokit általában másodiknak tartják. 17 Pesti Hírlap, 1848. jan. 4.16.; Uo. febr. 29. 272.1847/48 fordulóján Pestről Szolnokra 14 8-kor, ellenkező irányba Î4 2-kor indult vonat, míg tavaszszal mindkét irányban 7-kor és V? 2-kor. 18 Pesti Hírlap, 1848. ápr. 10. Szegedre kedden és pénteken, vissza vasárnap és szerdán reggel 6-kor indult hajó. 19 Pesti Hírlap, 1848. júl. 26. 594. Bár Szolnokra a pesti forradalom híre gyorsan megérkezett, a helyi igazgatás csaknem egy héttel később foglalkozott az eseményekkel. A tanács 1848. március 22-én a vasúti társulat vendéglőlétesítési kérelmének határozott elutasítása mellett tárgyalta Batthyány Lajos miniszterelnök első körlevelét, amelyben a rend fenntartása érdekében a városban is elrendelte a nemzetőrség megszervezését, illetve tagjainak rendes összeírását. 2 0 A jelek szerint az országos események értékelését a vármegyére hagyták, amely hamarosan lépett is az ügyben. Ennek nyomán 1848. március 24-én a mezővárosban a főbíró elnökletével népgyűlést tartottak, amelyen mintegy 2000 ember vett részt. Ezen Halassy Kázmér alszolgabíró tartott beszédet, aki közérthetően elmagyarázta az egybegyűlteknek a „fő városi mozgalmak eddigi eredményét, mellynél fogva szabaddá tétettvén a föld - szabad lett a nép, melly azt míveli, s leromboltattak a választó falak, mellyek a magyar Nemzeti egység valósulását, s az által a minyájunktól forrón szeretett haza felvirágzását, annyi századokon át lehetetlenné tették". Mindezek után mindenkit felhívott a békés átmenet, a nyugalom és a rend biztosítására, a felelős magyar kormány támogatására. Az egybegyűltek, így Elek György főjegyző, Kovács Ignác (Fülöp Ignác?), Bárányi Antal és Pethes János személyében küldöttséget neveztek ki, hogy a kamarai mezőváros rokonszenvéről az új kormányt, valamint Pest város központi választmányát biztosítsák. Ezek már másnap, március 25-én délben Pestre érkezve tisztelegtek Klauzál Gábornál, valamint a Középponti Választmány elnökénél, Rottenbiller Lipótnál, illetve Nyáry Pálnál. Útjuk eredményéről 29-én számoltak be. 2 1 Ezt követően a szolnokiak április 19-én a Batthyány kormányhoz intéztek tisztelgő feliratot, és Szeged városának levelét támogatva jelezték, hogy az osztrák kormány a magyarság ellenében, a különböző népek, főleg a románok megtévesztésére tör, ami ellen maguk határozottan fel kívánnak lépni. 2 2 A városban még március folyamán megalakult a rend fenntartására felügyelő választmány, amely Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék közgyűlésével együtt már április 6-án azzal a kéréssel fordult a megalakult Miniszteri Bizottmányhoz, hogy a helybeli sóraktárak és a különböző kamarai pénztárak a kisszámú katonaság mellett a városi nemzetőrök által is „őriztessenek". Mivel ezt utóbb maga a Kamara sóhivatali pénztárnoka is kérte, erre vonatkozólag az engedélyt a szolnokiak gyorsan meg is kapták. 2 3 Április 10-én Blaskovics 20 SOMOGYI Ignác 1887. II. 71-72. 21 SZML Szolnok t. jkv. 1848. márc. 24. 79-80.; Domesticae Históriáé Conventus Szolnokiensis ... III. 36.; SOMOGYI Ignác 1887. II. 72-73.; KAPOSVÁRI Gyula 1975. 92.; TÓTH Tibor 1979. 3. dokumentum. 22 SOMOGYI Ignác 1887. II. 75. 23 URBÁN Aladár 1999.1. 271-272. 1. kép - Szolnok város és környéke a Pest-Szolnok vasútvonal nyomvonalát ábrázoló térképen, 1847-ben » 81 «
