Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban
TAMÁSKA MÁTÉ: TISZAFÜRED ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE AZ ÚJKORBAN bizonnyal fából, még inkább paticsfalból épített - istállók között szép számmal találhatók piros színnel jelölt „szilárd" falazatú lakóházak is. A szilárd falazat alatt legfeljebb tömött vagy rakott sárfalat kell érteni, semmiképpen sem tégla építményeket. A magterületet a kezes jószágok számára fenntartott keskeny legelőöv határolja, majd a XVIII. század elején kialakított szőlőhegyek alkotnak egy még nagyobb sugarú gyűrűt. A szőlő- és gyümölcsművelés felfutása szorosan kapcsolódik a Rákóczi-szabadságharc utáni népességrobbanáshoz, azon belül a szegényebb néprétegek számarányának növekedéséhez. Az ültetvények döntő többsége ugyanis - mintegy nyolcvan százaléka - a jobbágyság és a zsellérség tulajdonát képezte. 3 1 A térkép három nagy tömböt jelöl: keleten a Kornyik, délkeleten a Nyilas (vagy Nyulas), északon a Tiszavégi szőlőket. Figyelemre méltó, hogy bár a belterülethez közel eső földekről van szó, már ekkoriban találni építményeket a gyümölcsösökben, tehát a külterületi részek birtokbavételének folyamata csiráiban már ekkor kimutatható. 2. Óriásfalu vagy mezőváros? A jobbágyfelszabadítás kora Szerkezeti változások a reformkorban és a jobbágyfelszabadítás idején Másfél emberöltő múltán a második katonai felmérés tájékoztat a város térbeli struktúrájának átalakulásáról. 3 2 Négy tendencia figyelhető meg: szabályozott és spontán területi expanzió, a kétbeltelkes településrend felbomlása, szabályozási kísérletek és a kereskedelmet kiszolgáló piac és vásárterek markáns megjelenése. A területi expanzió hátterében a lakosságszám növekedése állt. A XVIII. század vége óta a város megduplázta lélekszámát, ami így 1869-ben már megközelítette a hétezret. 3 3 A járványok miatti alacsony természetes szaporulat önmagában nem lett volna elegendő a dinamikus népességnövekedéshez, így elsősorban a betelepülések állnak a folyamat hátterében. Míg a jobbágyfelszabadítás előtt döntően a földesúri birtokok munkaalkalmai generálták a pozitív vándorlási különbözetet, addig 1850 után a megnyíló gazdasági lehetőségek, a földvásárlás és a közigazgatási állások jelentettek vonzerőt. 3 4 Urasági kertek A bevándorlás első hullámában tehát az uradalmi gazdaságokba, illetve azok köré szerveződő letelepedés figyelhető meg. A város a főutca tengelyének meghosszabbítása révén fejlődik északi és keleti irányban. A korábbi határhoz tartozó területeken alakulnak ki a bevándorló zsellérség által megmű31 MOHÁCSI Miklós 2006. 43. 32 MÁSODIK Katonai Felmérés... 1858. 33 VADÁSZ István 1981. 12. 34 MOHÁCSI Miklós 2006. 55. 4. A XVIII-XIX. században a nemesi középbirtokok helyigénye szabta meg a fejlődést. A bal oldali kivonat mutatja a korábbi telekstruktúrát, míg a jobb oldali a jobbára nemesi tulajdonban lévő kertségeket. Az előbbiek apró házakkal beépült, zsúfolt képével szemben a kertségekben a XIX. század első felében csak néhány nagyobb majorsági épület állt veit urasági kertek. A tiszafüredi földek rossz minősége a gabonára való átállást nem tette lehetővé, így az állattartás mellett elsősorban a munkaigényes kapás növények termesztése hódított mind nagyobb területeket. 3 5 Ezek a kertek a régi belterület telkeivel összevetve lényegesen nagyobbak és szabályosabbak. (4. ábra) E mögött a tervszerű uradalmi gazdálkodás mechanizmusait sejthetjük. Bár sem a katonai felmérés, sem a későbbi kataszter nem tekinthető hiteles szintfelmérésnek az épületek alaprajzáról, annyi megállapítható, hogy a kertekben álló épületek méretei meghaladják a régi belterület tömbjeit. Mindez megengedi azt a feltételezést, hogy a többlakásos cselédházak korai formái nem voltak ismeretlenek Tiszafüreden. A régi város szélén megtelepülő majorságok nem nélkülözték a tulajdonosi lakófunkciót sem. Mohácsi öt jelentősebb kúriát sorol fel, amelyekből kettő ma is áll. 3 6 Mindkettő klaszszicista stílusban épült a XIX. század első felében. 3 7 A tornácoszlopok fejezetének kiképzése a népi építészetre is nagy hatást gyakorolt. A Lipcsey kúria ihlette ikeroszlopos tornácok a helyi népi építészet legkarakteresebb nevezetességeivé váltak. (5. ábra) A feltűnően szép népi tornácok nem utolsó sorban a jobbágyság differenciáltságát is jelzik. Miközben a legutóbbi időkig fennmaradtak félig földbe süllyesztett putriszerű lakóházak, addig például a jobbágyi sorban élő Horváth család már 1819-ben tekintélyes léptékű ámbitusos házat engedhetett meg magának. 3 8 A lakhatásra alkalmas szőlőbeli porta Visszatérve a településszerkezet expanziójához, elmondható, hogy a földesúri befolyás érvényesülése mellett kevésbé kont35 MOHÁCSI Miklós 2006. 32. 36 MOHÁCSI Miklós 2006. 73. 37 TIV 2004. 38 TIV 2004., Temető u. 13. » 57 «
