Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban
TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM 5. Az urasági kertek központi épülete a kastély. A ma is álló Lipcsey-kúrián végigfutó oszlopsor kialakítását mint díszítő motívumot a helyi népi építészet is alkalmazta rollált folyamatok is kimutathatók, így a szőlőhegyek egyre erőteljesebb benépesülése, és a primitív kunyhókból álló halmazos tiszavégi telep kialakulása. A város elsőként a keletre fekvő Kornyik szőlőt érte el. (6. ábra) Építési módjából következően ennek a korai benépesülési periódusnak emlékét őrzi a Rózsa utca 24. számú ingatlan. Az utca vonalával többé-kevésbé párhuzamosan, de leginkább attól függetlenül tájolt épület kicsiny magaslaton áll. (7. ábra) Az ablakok a kertre néznek, így az utca felőli oldalon csak egy vaskereszttel védett szellőzőnyílás található. A tíz négyzetmétert meg nem haladó helyiségek sorrendje konyha, szoba, kamra. A konyha és a szoba sorrendje tehát épp a fordítottja a megszokottnak. Máskülönben a szőlőben álló lakóház tükrözi a helyi díszítési mintákat: lopott tornácát a kúriákról kölcsönzött toszkán oszlopok díszítik. A padlásfeljárós kamra és a nádfedés szintúgy általánosan elterjedt a füredi parasztházaknál. A különálló, földbe éppen csak lebújó primitív pince jelzi, hogy a füredi bor nem képviselt magas minőséget. Leginkább víz helyett itták. A telken istállók és ólak is találhatók. A melléképületek és a lakóház tagoltsága egy kitelepülési folyamat fontos állomását jelzik, hiszen általuk a szőlőben nem csupán ideiglenes hajlék, de a szegényparaszti életmódhoz szükséges valamennyi helyiség rendelkezésre állott. A ház építésének idejét az oszlopfejek kialakítása, az épület léptéke és sár falazata alapján a XIX. század közepére tehetjük. Ebben az időben a Kornyik szőlő belterületté válása a fennmaradt Tisza-szabályozási térképek tanúsága szerint javában zajlott. 3 9 Szőlőhegyi kunyhók A belterületi jellegű beépítést megelőző fázisban - akárcsak a tanyásodás első stádiumában - egyszerű, a végleges kiköltözésre még alkalmatlan, de a nyári időszakban szezonálisan használt ingatlanok épültek a hegyeken. A közelsége folytán elsőként benépesült Kornyik szőlőben ilyen kezdetleges épületek már nincsenek, de a város távolabbi szőlőhegyein elvétve fellelhetők a régi szőlőkunyhók analógiái. A település déli peremét, az úgynevezett Széchenyi kertet a XX. század utolsó negyedében érte el a kertvárosias, családi házas beépítés, bár szórványosan már korábban is álltak itt lakóházak. A kései birtokbavételből következően mind a mai napig tanulmányozható néhány archaikus vonásokat felmutató építmény. Vályogtéglás falazatuk modernebb építési módot jelez, így építési idejük sem feltétlenül esik a XIX. század közepére, de egyszerű térstruktúrájuk az akkori állapotot rögzíti. Méretük rendkívül szerény, átlagosan 2-3 méter szélesek, és 4-5 méter hosszúak, az utcavonalhoz nem alkalmazkod39 SUGAR István 1989. » 58 «
