Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Régészet - Gurzó K. Enikő: Történészi ellentmondások a jazygok bejövetelét illetően
TISICUM XX. -RÉGÉSZET szarmata-jazygok rendezkednek be, 2 0 akik rájuk nézve veszélyt jelenthettek, jóllehet a korabeli irodalmárok Vannius szövetségeseiként írnak róluk. A rómaiak tulajdonképpen miattuk emelik fel védműveiket a Duna pannóniai szakaszának észak-keleti partvidékén a 40-es évek derekán, hangsúlyozza Fitz, és arra a felismerésre jut, hogy a szarmaták egy jelentéktelennek minősített migráció eredményeként nyernek teret a Tisza felső folyásánál. 21 Tadeusz Sulimirski szintén a Dobrudzsát érintő vándorlást tekinti elfogadhatónak, amely északon Bukovinán keresztül ment végbe a 20-as, 30-as esztendőkben, és Kelet-Szlovákiában, illetve a Pannon-síkság északi nyúlványán fejeződött be, anélkül viszont, hogy a pontos útvonal rekonstruálható lenne. 22 Andrzej Kokowski feltételezéseinek megfelelően a Przeworskkultúra képviselői a Kr. u. I. században kerültek kapcsolatba a szarmatákkal. 2 3 Halina Dobrzaiíska viszont azt észrevételezte, hogy a Kokowski által is említett kötődést a legújabb archeológiai vizsgálatok fényében újra kellene értelmezni, s kijelenti, tévedés, hogy csak a II. század végére, de inkább a III. századra lenne jellemző a szarmaták Alsó-Lengyelországban és Sziléziában való erőteljes jelenléte, mivel a kutatott jazyg fejedelmi sírok ebben a régióban az első század utolsó negyedéből valók. 2 4 A markomann háborúk alatt a szarmaták a Felső-Tisza vidékére is beszivárognak, a II. század végétől kezdődően pedig már több népcsoport nyoma fellelhető a szarmata limes közelében. A tőlük idegen kultúrákat a szarmaták csak a IV. században kezdik ötvözni a sajátjukkal. Vaday Andrea ellentmond Alföldynek, illetve Mócsynak, és kifejti: egy olyan korszakban, amikor a dák királyság már nem volt ütőképes, a rómaiaknak semmi szükségük nem volt a szarmaták alkotta élő pajzsra vagy ütközőállamra, ilyet tehát biztosan nem hoztak létre. 2 5 A régész úgy véli, csupán egy fordítási hibából adódott félreértésről van szó, hisz a görög metanastae nem azt jelenti, hogy a jazygokat a rómaiak hívták be, hanem két törzs között tesz különbséget, amely közül az egyik a Pannon-síkságon lelt otthonra, a másik - a főtörzs - pedig az AlDunánál maradt. 2 6 Mi több, a szétszakítottság miatt a jazygok bejövetele hosszú időt vett igénybe. Ráadásul a kvádok szövetségi rendszerében is másodlagos, alárendelt státusuk volt, így a tárgyalásokon ennek függvényében vehettek részt. Vaday stratégiailag is fenntartja nézeteit: mivel az első században a dákok nem fenyegették Észak-Pannóniát, tárgytalan lett volna katonákat vezényelni a Felső-Tiszához. 2 7 Párducz Mihály két régészeti korszakra osztja fel a sokat vitatott első századot: a szarmaták előttire és a szarmaták megérkezése utánira, amely tulajdonképpen egy együttélési etapot jelent a már itt élő közösséggel. 2 8 Megjegyzi, hogy Hadrianus 20 FITZ Jenő 1977. 554-555. 21 FITZ Jenő 1977. 552-553. 22 SULIMIRSKI, Tadeusz 1970.171-172. 23 KOKOWSKI, Andrzej 2003. 275-301. 24 DOBRZANSKA, Halina 2001.105-106. 25 VADAY Andrea 1991. 77. 26 VADAY Andrea 1983.179.; VADAY 1991. 77. 27 VADAY Andrea 1991. 77-78. 28 PÁRDUCZ Mihály 1950.51.; VISY Zsolt 1970. 5. és Marcus Aurelius kormányzása idejéről a Tisza középső szakaszának antik leletei is szolgáltatnak hasznos információkat, a Tisza-Duna közének archeológiai leltáranyaga viszont csak a III. századról. 2 9 Alexander Simonenko elemzéséből kiderül, hogy a Kr. e. Il-I. században a jazyg sírok dél-északi tájolásúak, a Krisztus utáni első század első felében pedig már dél felé nyitott félkörívű árkok közé zártak, éppúgy, mint a hajdani pannóniai nyughelyek. Temetkezési szokásaik az első század második felére azonban megváltoznak, a hant észak-déli beállítású lesz, akár a roxolánoké. Ami nem meglepő, hisz az ókori források szerint a Fekete-tengertől északra lévő sztyeppéknek ők, vagyis a roxolánok az új lakói. 3 0 Az iráni jazygok tehát a Duna és a Prut mentén haladva, Észak-Moldván, Dél-Lengyelországon és Kelet-Szlovákián át értek a magyar Alföldre, ahol letelepedtek. 3 1 Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria mély kritikai „feltárást" végez, ízekre szedi az összes korábbi hipotézist, 3 2 Vaday Andrea tételeit azonban mindketten helyénvalónak találják, 3 3 sőt, Fitz értékelése ellen sem emelnek kifogást. Az ókori történeti adatokból ellenben arra következtetnek, hogy a szarmaták nem akkor vonultak be a Felső-Tisza medencéjébe, amikor Marcus Vinicius támadást indított a barbárok ellen, hanem később, mivel az úgynevezett időszakos Regnum Vannianum életbe lépéséig a római határ peremén állomásozó germánokat teljesen legyengítik a birodalmiakkal vívott harcok. Ez az állapot, elerőtlenedés könnyíthette meg, tehette megvalósíthatóvá a szarmaták előrenyomulását. Kr. u. 50-től mindenesetre a jazygok többnyire úgy szerepelnek a feljegyzésekben, mint Pannónia római tartomány egyik szomszédos népe. Istvánovits és Kulcsár azon a véleményen osztoznak, hogy a Vaday által felsorolt négy szarmata hullám 3 4 közül a harmadik volt a legjelentősebb, míg az utolsó Kr. u. 68-69 körül érkezhetett, 3 5 ám leszögezik: az ezidáig kidolgozott premisszák eléggé ingatagok. Párducz három korszakot különböztet meg a Duna-TiszaMaros közé költözött szarmaták históriájában, ezek mindenike fontos eseményhez kötődik, és együtt jár a tárgyi kultúra változásával. Az első Kr. u. 20-tól a markomán háborúk végéig tartott: ebbe a szakaszba a roxolánokkal való kapcsolatfelvétel is beleértendő. A második Kr. u. 180 és 270 közé illeszkedik, kiterjed egy újabb jazyg emberhullám betelepedésére, majd a roxolánokéra, amely a halomsírok megjelenésével igazolható. A harmadik periódus 207-től 375-ig tart, és a hunok feltűnése jellemzi. 3 6 Párducz felosztását Vaday azzal egészíti ki, hogy az első szakaszt a Dacia feladása körüli esztendőkhöz köti, mert ekkor újabb roxolán csapatok jönnek be keletről az Alföld ma Romá29 VADAY Andrea 1991. 75; VADAY Andrea 2003. 204-207. 30 SIMONENKO, Alexander 2001.117. 31 SIMONENKO, Alexander 1993. 62-63. 32 ISTVÁNOVITS Eszter - KULCSÁR Valéria 2006. 203-237. 33 VADAY Andrea - SZEKERES Ágnes 2001. 231.; ISTVÁNOVITS Eszter KULCSÁR Valéria 2006. 203. 34 VADAY Andrea 2003a. 225. 35 ISTVÁNOVITS Eszter - KULCSÁR Valéria 2006. 209. 36 PÁRDUCZ Mihály 1944. 83-85. » 36 «
