Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Régészet - Gurzó K. Enikő: Történészi ellentmondások a jazygok bejövetelét illetően
GURZÓ K. ENIKŐ: TÖRTÉNÉSZI ELLENTMONDÁSOK A JAZYGOK BEJÖVETELÉT ILLETŐEN niához tartozó körzeteibe, ahol egészen a hun hatalomátvételig, vagyis az V. század első feléig maradnak. 3 7 A történész Jordanest idézi, aki a szarmatákat az osztrogótok elleni 469. évi gepida összefogás kapcsán hozza szóba, s megjegyzi, hogy a Duna-Tisza-köztől délre élnek. Vaday az előkerült leletekből kiindulva úgy látja, a III. század utolsó harmadában, valamint a IV. században még igen sűrűn lakott volt a már említett Tisza mente, olyannyira, hogy szarmata „királyságok" itt még a IV. század utolsó harmadában is léteztek. 3 8 Amiként Alföldy is kifejti, bármelyik időintervallumban is ment végbe a jazygok bejövetele, avagy a rómaiak általi behozatala, betelepítése a Pannon-síkság északi részeire, az esemény politikai-katonai határozathozatalra késztethette a birodalmiakat, főként, hogy egy nem kívánatos, ismeretlen lovas haderővel találták magukat szemben. 3 9 A római félelmek később valósággá váltak, hisz a szarmata-jazygok idővel veszélyes ellenséggé nőtték ki magukat, és a Felső-Tiszától délre, illetve kelet-nyugati irányba is kirajzottak. Az első fázisban, azaz Kr. u. az első században és a II. század elején a jazygok az Alföld északi területeit foglalták el, állítja Opreanu, és leszögezi: Traianus idejében a Lugio-Partiscum vonaltól délre biztosan nem laktak, nyugati határukat pedig a dák királyság ismételt felélesztése jelölte ki a Tiszán, mégpedig Kr. u. az első században. 4 0 Az előbbiekben felvázolt elméletek, valamint a jazyg sírok leletanyaga alapján összegzésképpen kifejthető, hogy a szarmata-jazygok bejövetelét illetően a legtöbb érv a lassú, több hullámban végbement népvándorlás mellett szól, amely Kr. u. 50-től kezdődően zajlott le, többek szerint északon, a mai Lengyelországon és Szlovákián át, mások szerint a DéliKárpátok és a Duna közti sávon, ám mindenképp a Felső-Tisza vidékén fejeződött be az első század végén. Ellentmondások, bizonytalanságok akörül is kiéleződnek, hogy a rómaiaknak milyen szerepük volt, ha volt egyáltalán, a barbárok migrációjában. Sokan ésszerűtlennek tartják azt a felvetést, hogy a rómaiak a még számukra is kiszámíthatatlan szarmatákkal bástyázták volna körül magukat, de vannak, akik úgy látják, szükségük volt az élő védvonalra. Az elképzelésnek, miszerint a Római Birodalom kliensállamok rendszerét hozta létre határainak védelmében, nagy számú követője akadt és akad még ma is, 4 1 jóllehet az 1980-as évek óta számos ettől eltérő vélemény is megfogalmazódott. Irodalom ALFÖLDY András 1939 Die Roxolanen in der Walachei. Vortrag, gehalten auf dem 6. Internationalen Kongress für Archäologie, Berlin. In: Dacia 1941/VII-VIII. 459-463. BÀRCÂ, Vitalie 2006 Istorie §i civilizatie. Sarmatii în spatiul est-carpatic. Cluj-Napoca. BENEA, Doina 1996 Dacia sud-vesticä în secolele III-IV. , vol. I. Timi§oara. BICHIR, Gheorghe 1974 Relations between the Sarmatians and the Free Dacians. In: Relations between the Autochtonous Populations and the Migratory Ones. Bucureçti. 5561. 1976 Pätrunderea sarmatilor la Dunärea de Mijloc §i de Jos, §i relatiile lor cu geto-dacii. In: Muzeul National 1976/3.115-124. CRIÇAN, Ion Horatiu 1977 Burebista §i epoca sa. Bucureçti. DAICOVICIU, Constantin 1942 Bánátul §i lazygii. In: Apulum 1.1939-1942. 98-110. DOBRZANSKA, Halina 2001 Contacts between Sarmatians and the Przeworsk Culture community. In: International Connections of the Barbarians of the Carpathian Basin in the 1st-5th centuries A. D. Aszód - Nyíregyháza. 101-115. DUMITRAÇCU, Sever 1993 Dacia Apuseanä. Oradea. FITZ Jenő 1963 A Regnum Vannianum kérdéséhez. In: Alba Regia 1963/2-3. 207-208. 1965 Pannonién und die Klientel-Staaten an der Donau. In: Alba Regia 1965/4-5. 73-85. 1977 Die Eroberung Pannoniens. In: Aufstieg und Niedergang der römischen Welt II/6. New-York - Berlin. 543-556. HARMATTA János 1949 A magyarországi szarmaták eredetének és bevándorlásának kérdéséhez. In: Archeológiai Értesítő 1949/76. 29-36. 1970 Studies on the History and Language of the Sarmatians. In: Acta Universitatis de Attila József Nominatae. Acta antique et archaeologica XIII. Szeged. ISTVÁNOVITS Eszter 1998 Szarmaták a Kárpát-medencében. In: HAVASSY Péter (szerk.) Jazygok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Gyulai Katalógusok 6. Gyula. 33-48. 37 VADAY Andrea 1992. 81-87. 38 VADAY Andrea 1989. 208-210. 39 ALFÖLDY András 1939. 36. 40 OPREANU, Coriolan Horatiu 1997. 286-287. 41 FITZ Jenő 1963.; FITZ Jenő 1965. 37 <
