Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Irodalomtörténet - Lisztóczky László: Szolnok megye irodalmi hagyományaiból - Pájer Antal élete és költészete
LISZTÓCZKY LÁSZLÓ: SZOLNOK MEGYE IRODALMI HAGYOMÁNYAIBÓL - PÁJER ANTAL ÉLETE ÉS KÖLTÉSZETE Most vagyok penészes Könyveknek búvárja, Kerget, mint egy öszvért, A boldogság vágya; De a könyv oly mező, Hol nincs egy virágszál... Mért nem is maradtam Az eke szarvánál! A templom egere azzal vigasztalja az Isten házába betévedt és szegénysége láttán sopánkodó pillangót, hogy éhét csillapítani tudja az elhullajtott, hervadt rózsalevelekkel, ha pedig megszomjazik, pompás itala „a szegény nép könnyhullása". A Koldus és gazdag a templomban azt hirdeti, hogy csak itt a földön ülnek az oltár előtt az „arannyal cifra" gazdagok, mögöttük a szegények, a túlvilágon megfordul a sorrend. A szent beszéd a népi hagyományban kialakult templomi ülésrendet és viselkedést, a prédikációnak a hívekre gyakorolt hatását mutatja be archaikus pátosszal. A Szent asszony szatirikus portrét rajzol „Jutka nénéről", aki buzgóságában sírva fakad azon az igehirdetésen, amelyet nem is ért igazán. A Csupa gyász... egy hortobágyi csikósbojtár - akiről sok egyéb mellett az is megtudjuk, hogy „imádság az élete" - hivalkodásoktól sem mentes monológja. A népköltészet egyszerűsége, tisztasága, bája csendül ki Az árva című verséből is. Mint a Sirat engem a madár is vagy A magasban című alkotása, ez is egyik gyönyörű népdalunk két sorára építi formáját és motívumrendszerét: Nincs apád, nincs anyád, Aranyos kis gyermek; Nincs, ki hozzád szólna: Jer fiam - ölelj meg! Van ugyan testvéred, Bár magad sem vélnéd: Szenvedés a húgod, Nyomora te nénéd; Mégis úgy rád termett Ez a dal, kis gyermek: Nem anyától lettél, Rózsafán termettél. Szakrális költészetének Krisztus a leggyakrabban visszatérő alakja. Ihletet nemcsak a Bibliából, hanem a népi hagyományból is merít. Indítékot és formát keresve az őt folyton gyötrő bűntudat kifejezéséhez, különösen sokszor idézi Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát. Idevágó verseiből kikerekedne az Üdvözítő földi életének szinte minden fontos mozzanata. Népes csoportot alkotnak azok az alkotásai, amelyekben a kereszténység legnagyobb, legélőbb szimbóluma, a kereszt előtt hajt fejet (Jászol és keresztfa, Jákob létrája, Istenember, Vallomás, Ha én fülemile volnék, A csalogány búja, Szomorúfűz, Legnemesebb fa). Ezek a versek Pájer Antal életművének legszebb darabjai közé tartoznak. Olykor Jézus kettős természetének a rejtelmeivel néz szembe. Közülük való egyik legnagyobb remeke, a Két sóhaj, mely hátborzongató, drámai mélységekbe hatol. Úgy eleveníti föl és éli át a megváltás történetét, mintha maga is az események közvetlen részese és szemtanúja lenne. Ebből fakad szakrális költészetének egyik legfőbb és legmegragadóbb értéke, a személyes, bensőséges hangvétel. Vallomás című versében ilyen egyszerű, tiszta és meghitt szavakkal fordul a „kereszten függő Jézus"-hoz: Mint a tiszta búzát a galamb, Mint virágot a kicsinké méh: Úgy szeretlek, úgy imádalak Csak enyim légy, vágyó leikemé! A Szent lant és az Orgonavirágok nagy sikert aratott főként egyházi körökben. Ez leoldotta róla a lélek bilincseit, költészetének reneszánszát, versek zuhatagát indította el. Még el sem hagyta a nyomdát az Orgonavirágok, amikor 1858. március 9-én kelt levelében már új kötet tervéről számolt be barátjának, Mindszenty Gedeonnak. Ebben a levélben érdekes vallomást olvashatunk esztétikai, poétikai nézeteiről is. Azt fejtegeti, hogy verseiben nem a köznép ízlésének a kiszolgálására tör, kerüli az olcsó népszerűséget: „Ha Egerbe megyek, beviszek egykettőt, mutatványul. A vulgus profánum bámulja. De ez nekem mit sem ér. Nekem te vagy a publikumom... A vu lg us ra én nem sokat hallgatok. Megyek azon az úton, melyet kitűztem, bár kövekkel dobáljon vagy koszorút készítsen számomra. A nép mindig ellensége annak, kivált kezdetben, mi a régi közönséges fogalomtól e/t/f. "Hasonlít ahhoz a papagájhoz, „mely az új bútort mind összetépte a szobában, és csak a régieket hagyta meg. " 19 A készülő kötetnek a Csipkebokor címet adta. Mózes II. könyvében „az Isten angyala a tűz lángjában, egy égő csipkebokorban" jelent meg. Mikor Mózes „odanézett, látta, hogy a bokor ég, de nem ég el... az Isten megszólította a csipkebokorból", s megbízta, hogy legyen népének a vezére. A lángoló, de el nem égő csipkebokor tehát Isten jelenlétére utaló jelkép. Tüskés ágai Krisztus kínszenvedésének szimbólumai, mert a töviskoronára emlékeztetnek. Nem sokkal az imént idézett levél megírását követően már azt panaszolta Mindszenty Gedeonnak, hogy a „csipkebokor a kezdetnél maradt", mert „tömérdek" dolga van. 2 0 A tervezett kötet élete végéig nem jelent meg. Ebben egyre önfeláldozóbban végzett lelkipásztori munkája és gyakori betegségei mellett feltehetően anyagi nehézségek is szerepet játszottak. Egyelőre azonban mit sem csökkent alkotókedve és termékenysége. Az 1850-es és az 1860-as évek fordulóján, amikor ismét föltámadtak a nemzet reményei, hazafias költészete - hasonlóan a pályakezdés és az 1848-49-es szabadságküzdelmek időszakához - újra felvirágzott. Erre ösztönzést adott, hogy Ausztria külpolitikai kudarcai, az olasz-francia-osztrák háborúban elszenvedett vereségei miatt engedményekre kényszerült, ígéretet tett Magyarország alkotmányos rendjének a visszaállítására. Pájer Antal érzékenyen reagált a politikai élet változásaira. Haza- és nemzetszeretete egyre szenvedélyesebb formá19 HERKE Rózsa 1941. 54. 20 Uo. 55. »231
