Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: A szatmári népélet tárgyi emlékei. Tájház Nagyarban
Tisicum XVIII. BODNÁR ZSUZSANNA A szatmári népélet tárgyi emlékei Tájház Nagyarban őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ez által is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kétesebb a jövő!" Ipolyi Arnold (1861) Szabó László, kedves kollégám, Mátészalkán született, Fehérgyarmaton nevelkedett, és mindig büszkén szatmári származásúnak vallotta magát. Termékeny munkássága során a magyar néprajz számos területével foglalkozott, többek között megismerte a tájházak létrehozásának gondját-baját, sőt a megszűnésük körülményeit is.1 Ezért választottam írásom tárgyául a szülőföldje egyik településén, Nagyarban létrehozott tájház bemutatását. Napjaink értékrendje igen fontossá teszi népi építészeti és tárgyi emlékeink vizsgálatát, hangsúlyozását és megőrzését. A község névtáblája. (Bodnár Zsuzsanna felv.) Nagyar község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben található. Az írott források tanúsága szerint közel hétszáz éves kisközség a szatmári Tiszaháton. Nevét először 1312-ben említik. A Nagy- előtaggal a szomszédos Kisartól különböztetik meg. A névből ítélve a két hely osztódással alakult ki a XIV. században.2 Az évszázadok során a két falu sorsa elválaszthatatlanul összefonódott, A történelem folyamán gyakran váltogatták egymást Nagyar földesurai. A XIX. század elejétől csaknem másfélszáz éven át a benedekfalvi Lubyak, valamint a század utolsó harmadától kölesei Kende Elemér családja lettek a község meghatározó alakjai.3 Jelentékeny volt az egytelkes nemesek és jobbágytelken lakó nemesek száma is. A XIX. század elején Nagyarban 65 adófizető között 13 nemest találunk. A jobbágyfelszabadításkora község lélekszáma 559 volt, 1910-ben pedig 168 házban 889 lakó élt. Ma lakosainak száma 751 fő.4 Nagyar eredetileg egyutcás falu, a református templom és a papiak a Fő utca (Petőfi u.) orsószerű kiszélesedésében áll. Ezen a téren kapott helyet a múltban a református népiskola is. A falu közepét a Gyulaffy, illetve Rhédey családról a XIX. század elején a Lubyakra szállt egyszintes kúria, mellette az 1850-es években Luby János által emelt körtornácos kastély, (amelyben azonban az 1860-as évek végétől már Kende Elemér családja lakott), valamint az utca másik oldalán a Luby Géza által 1877-ben épített emeletes kastély foglalja el. A vízjárta, kedvezőtlenebb fekvésű Alvég (Kossuth u.) a szegények lakóhelye volt. Itt gyakori volt, ám a Felvégen is előfordult, hogy egy telken több ház is állt.5 Jellemzőek voltak az ún. szalagtelkek általában soros vagy keresztcsűrös épületelrendezéssel. Egy 1827-ben keletkezett irat így jellemzi Nagyar természeti környezetét, amely évszázadokon át döntően meghatározta a földművelésből és állattenyésztésből élő lakosság mindennapi életét. „Fekszik Nagy Ar hellysége a Tisza és Túr follyo vizeinek fél szigetében éppen a Túrnak a Tiszába való szakadásánál, erdő és gaz között egyenes tér földön. Szántó földje sárga aczélos agyag, felette nehéz mivelésű, melly a nap sugaraitól sem oszlik meg, és kevéssé termékeny. Rétjei lapállyban vad vizes hellyeken feküsznek, soványok és csak árva kákát s harmat kását termenek. Fiatárja a Tisza, a Túr és Szamos follyo vizei árjának annyira ki vagyon téve, hogy a közönséges árvíz idején a határból itt egy talpalatnyi föld sem marad szárazon... és sokszor némelly lakosokat lakó hellyeikből ki is kergeti.”6 1 SZABÓ László helytörténeti gyűjtemények mellett több - többek között a nagykörűi, az öcsödi, a szolnoki tabáni - tájház létrehozásában is közreműködött. Vö.: GULYÁS Éva 1993.; BARTHA Júlia-BENEDEK Csaba 2005. 87. 2 ENTZ Géza 1986. 471. 3 KISS Kálmán 2006. 381-390. 4 www.szatmar.hu/nagyar.htm 5 Vö.: GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975. 28-30. 6 PÓK Judit 1998. 41. 578
