Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: A szatmári népélet tárgyi emlékei. Tájház Nagyarban
Néprajz Régen népi építészete alkalmazkodott a természeti viszonyokhoz, a favázas, sövényfalas épületek voltak a jellemzőek. Ezt bizonyítja többek közt, hogy az 1870-es években épült papiak is paticsos, nádtetős épület volt.7 Nagyar évszázadokon át megőrizte a népélet tárgyi eszközeit. Sajnos, az 1970-es árvíz a régi épületek jó részét megsemmisítette, s az utóbbi évtizedekben a falusi élet hagyományos keretei is megváltoztak. A község középső és felvégesi részén azonban még napjainkban is áll néhány, a népi építészet jegyeit magán viselő lakóház és gazdasági épület. Igaz, ezek már nem a régebbi kor épületei, hanem a századfordulón épült igényes lakóházak szép rédelyes (deszkamellvédes) tornácokkal. A nagyari paraszti gazdálkodás egykori jellegzetes építményei között szokás emlegetni az állványos szerkezetű, csarnokos csűröket, a zsilipéit deszkafalú gabonás kamo- rákat (kamrákat), valamint a sütőházakat és az aszalókat,8 Egy nagyari aszalóház Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfalu szatmári portáján is látható. A település történetével kapcsolatban meg kell említenem, hogy 1885-ben itt született Luby Margit, a magyar néprajzi kutatás jelentős alakja, aki „Szatmár szerető íródeákjaként” szorgalmasan gyűjtötte a vidék népéletének hagyományait. Munkáit a néprajzkutatók forrásmunkáknak tekintik. A tájház létrehozásának körülményei Mielőtt rátérnék a tájház ismertetésére, szólnom kell arról, hogy mit is jelent ez a fogalom. A Tájházszövetség alapító okirata a következőképpen fogalmaz: „Tájháznak nevezzük azokat a múzeumokat, amelyek a népi építészet szempontjából jelentős, esetleg műemléknek minősített épületekben berendezett hagyományos lakás- vagy műhelybelsőt mutatnak be.”9 Ez a megfogalmazás két alapvető követelményt ad meg: jellemző épület hiteles, hagyományosnak tekinthető berendezéssel. Ha ehhez hozzávesszük - a múzeumokra egyre inkább ráháruló feladatkört - a közművelődési, sőt a turisztikához kötődő tevékenységet, láthatjuk, mennyi lehetőség és elvárás fogalmazódik meg egyben. Nagyarban a tájház dr. Kiss Kálmán nagyari származású, Nyíregyházán élő főiskolai tanár kezdeményezésére és közbenjárására jött létre 2000-ben, a magyar államalapítás millenniumán. A tájház létrehozásával a falu célja az volt, hogy a múltból egy szeletet visszahozzanak a mába, legyen egy hely, ahol a fiatalok megismerkedhetnek a múlttal, az idősek pedig nosztalgiával gondolhatnak a régi időkre. Andrásfalvy Bertalan megfogalmazásában néprajzi értékén túl a helyszínen megőrzött népi építészeti emlék azoknak a történelmi tudatát erősíti és teszi élményszerűvé, akik e ház mellett, közelében születtek, és akiknek a ház sok múltról hallott hagyományt, emléket hoz megfogható, elképzelhető közeibe, keretet ad a múltba nézve bizonytalankodó képzeletnek.10 Persze az alapításban turisztikai célzatosság, indíttatás is volt, hogy „legyen mit megmutatni a vendégeknek”. Az épület kiválasztásában fontos szempont volt, hogy a falu központjában, jól megközelíthető helyen legyen, a kiválasztott épületegyüttes a településre jellemző falusi módos parasztság történeti, néprajzi értékeit képviselje.11 Ennek A tájház napjainkban. (Bodnár Zsuzsanna lelv.) az elvárásnak megfelelt az Amerikában élő Szarka László szülőháza. A házat Szarka László szülei építették az 1920-as évek elején, és lakták életük végéig. Az apa 1948-ban halt meg, a feleség pedig 1961-ben. A ház kivásárlás révén az egyik fiuk, Szarka László tulajdonába került, de ő nem lakott a szülői házban felnőtt korában, mivel 1956-ban feleségével, a szintén Nagyarból származó Balogh Jolánnal Amerikába távozott. A megüresedett portát 1983-ban bekövetkezett haláláig Szarka László fiútestvére, Szarka Bertalan lakta. A lakóházat a község összefogásával, társadalmi és közmunkával sikerült néhány hónap alatt helyrehozni, kicsinosítani. A kiállítási tárgyak mindegyike helyből származik. A falu népének gyűjtőmunkája révén közel háromszáz tételes együttes jött létre, mely zömmel néprajzi tárgy: a paraszti gazdálkodás eszközei, bútorok, berendezési tárgyak, a háztartás eszközei, szakrális kisemlékek, stb. A gyarapodással egész tárgyegyüttesek gyűltek össze, többek között a kenyérsütés eszközei, a kenderfeldolgozás, fonás, szövés tárgyi kellékei, textíliák (falvédő sorozatok), mezőgazdasági 7 ENTZ Géza 1986. 474. 8 kISS kálmán 2000. 7. 9 CSERI Miklós—BERÉNYI Marianna 2001. 24. 10 ANDRÁSFALVY Bertalan 1975.10. 11 Az önkormányzati fenntartású tájházak, kiállítóhelyek finanszírozási módja mindig az adott hely kondícióitól és hozzáállásától függ, így egyre hangsúlyosabb szerepet kap a civil szféra ebben a tevékenységben is. 579
