Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)

Néprajz - Liszka József: Áron vesszejétől a Katalin-ágig? (Kérdések egy bibliai motívum körül)

Néprajz LISZKA JÓZSEF Áron vesszejétől a Katalin-ágig? (Kérdések egy bibliai motívum körül) Szent József, kezében a kizöl- dült bottal a regensburgi dóm főportáléján (HUBEL, Achim- SCHULLER, Manfred 2000. 55. nyomán) Szent József a gyermek Jézussal. A kép előterében látható angyal kezé­ben a József nevével megjelölt, kivi­rágzott bot. F. J Spiegler festménye (1725/26) a schussenriedi kolostor­templom mellékoltárán (MÜHLEISEN. Hans-Otto-PÖRNBACHER, Hans- PÖRNBACHER, Kari 2008.169. nyomán) A regensburgi dóm főportáléján, amelynek képprogramja Mária életének legfontosabb állomásait közvetíti, található egy dombormű, amely Szent Józsefet mutatja egy kizöldült bottal a kezében. Maga a portálé csaknem háromnegyed év­századon keresztül készült, de a kutatások mai állása szerint 1410-15 tájékán bizonyosan befejeződött.1 A szóban forgó ábrázolás annak a bibliai jelenetnek a kőbe faragott törté­nete, ami szerint a kizöldült, virágot bontott száraz ág jelzi, hogy József lesz Mária kiválasztottja (1-2. kép). Az eseményt azonban hiába keresi az ember a bibliai történetek között. A kanonizált Bibliában nyomát sem leljük. Közvetve megvan az apokrif iratokban és a szöveges folklórban. Pontosabban: eddigi kutatásaim alapján néhány apokrif iratban inkább át­tételesen jelenik meg a valamilyen posztra, esetünkben Má­ria jegyesének posztjára történő csodás kiválasztás. A vél­hetően Kr. utáni II. század második felében keletkezett Jakab protoevangéliumában a következőket olvashatjuk: Vili. 3. A főpap tehát felöltötte a tizenkét csengő­vel ékesített palástot, s bement a szentek szentjébe, hogy imádkozzék a leányért [ti. Máriáért. L.J megj./. S lám, elébe állt az Úr angyala:- Zakariás, Zakariás - szólította meg menj ki és hívd gyűlésbe a nép özvegy Iérfiait. Mindegyikük hozzon magával botot, s amelyiküknek az Úristen jelet mutat, annak legyen felesége a leány! Tüstént útnak indultak a hirdetők, bejárták körös­körül egész Júdeát, felharsant az Úr harsonája: s íme, egyhamar összesereglettek az özvegyek mind. IX. 1. József szintén félredobta az ácsfejszéjét, s maga is eljött otthonról a gyűlésbe. Mikor már együtt voltak, bottal a kézben odajárultak a főpap elé. A főpap elvette tőlük a botokat, aztán bement a templomba imádkozni. Imája végeztével újra fogta a botokat, kiment, kinek-kinek visszaadta a magá­ét-jel egyiken sem volt. Utoljára József vette át a botját, s lám: a botból galamb röppent fel, és József fejére szállt. Ekkor megszólalt a főpap:- József, József, neked jutott osztályrészül, hogy az Úr szüzét magadhoz vegyed, neked, hogy a gondját viseldI2 A néhány évszázaddal később keletkezett Pszeudo-Má- té evangéliuma gyakorlatilag ugyanígy adja elő a történe­tet. Azzal a különbséggel, hogy a botból kiröppenő galamb (József ártatlanságának a jelképe) nem a kiválasztott fejére szállt, hanem „miután sokáig a templom mennyezete alatt röpködött, végül az ég felé vette útját.”3 A XVII. században keletkezett, a XVIII. század elején már magyar fordításban is megjelent4 Makula nélkül való tükör szerzője történetébe viszont a kivirágzó bot motívumát építette be: „...szózat hallatszott, mely a főpapnak azt mon­dotta: Parancsold meg, hogy azok a házasulan­dó legények, kik Dávid nemzetségéből eredtek, gyűljenek egybe s kiki egy ágat vegyen kezébe. A kinek ága kizöldül, azé legyen a szűz. Egybegyűlvén tehát mindnyájan, kiki felírta vesszejére a nevét. 1 HUBEL, Achim-SCHULLER, Manfred 2000.34. 2 ADAMIK András 1998. 9. 3 ADAMIK András 1998. 54. Vö. DIÓS István 2000. 4 Vö.VIDA Tivadar 1967. 487

Next

/
Oldalképek
Tartalom