Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Régészet - Fodor István: A belső-ázsiai normád népek halottas szokásainak sajátos eleme, a tul
Tisicum XVIII. Madaras László Honfoglalás kori leletek Tiszasüly-Éhhalmon Tiszasüly határában 1980 nyarán a helyi termelőszövetkezet homokbányát nyitott az Éhhalom nevű kurgán mellett. A munkálatok során legalább kettő csontvázas temetkezés került elő. Ezeket az ott dolgozó munkások - saját elmondásuk szerint - „vasvillával gondosan kihányták”, az előkerült tárgyakat pedig egymás között elosztották. Mindez tudomására jutott Gál Istvánnak, aki ekkor a helyi művelődési házban dolgozott. Ő ezután értesítette a szolnoki Damjanich János Múzeumot. A múzeumból a szerző ment ki helyszíni szemlére s a tárgyakat összegyűjteni. Ennek eredményeként sikerült is a tárgyak egy részét, valamint két koponyát és lócsontokat megszerezni. Mindezek ismeretében kezdtünk leletmentésbe a helyszínen, mely 1980. július 14-től július 25-ig tartott. Ezen idő alatt a sírok feltételezett helyének környékén 225 írófelületet kutattunk meg. A területen nyolc objektumot azonosítottunk, melyek azonban telepjelenségek voltak, s nem tartozhattak a honfoglalás kori temetőhöz. Eredményként könyvelhettük el, hogy legalább az egyik sír pontos helyét sikerült nagy valószínűséggel azonosítanunk. A sírból azonban csupán néhány csonttöredéket tudtunk összegyűjteni. Fontos megjegyeznünk, hogy a két sírtól alig száz-százötven méterre magán az Éhhalmon Selmeczi László több honfoglalás kori temetkezést is talált, melyek között lovas sír is előkerült.1 Innen származik a Fodor István által közölt, áttört, lovast ábrázoló korong is.1 2 Selmeczinél a lelőhely Tiszasüly- Rákóczi Tsz. Flomokbánya néven szerepel. Sírleírás- Szív alakú öntött ezüst övveret, sima elő- és hátlappal. Felerősítésére a hátlapon három kis ezüstszegecs szolgált. (1.1.1,; 1.1.1.)- Öntött ezüst szíjvég középtengelyesen felépített geometrikus indadísszel. (1. t. 2,; 1.1.1.) Kerek karikájú, egyenes hátsó lezáródású vascsat töredéke csatpecekkel. (1. t. 3.)- Reflexíj középső csontlemezei, végeiken a felerősítést szolgáló irdalással. (1. t. 4,; 1. t. 2.) Lant alakú vas tűzcsiholó töredéke. (1.t. 5.)- Kicsiny vaspánt töredéke, felső végén vasszegeccsel. (1. t. 6.) Nagy valószínűséggel a nyíltegezhez tartozott.- Ahmad ibn Iszmail 907-912 között kibocsátott ezüst dirheme, melyet peremén négy lyukkal átütöttek. (1. t. 7,; 1.1.1.)- Kézikorongon készült szürkés-barnás-feketés agyagedény. Kissé kihajló peremű, összeszűkülő nyakú, nyomott tojásdad testű. Palástjának felső harmadában kettős hullámvonal, alsó harmadában négy bekarcolt koncentrikus vonaldíszítés látható. (1. t. 8.)- Oldalpálcás vaszabla töredéke. Pontos típusa nem meghatározható, nagy valószínűséggel az aszimmetrikus, csuklós, vastag szájvasú oldalpálcás zablák típusába sorolható be (?). (1. t. 9.)- Két vaskengyel töredéke. A kengyelek típusa a töredékekből pontosan nem határozható meg. (1.1.10.)- Lekerekített sarkú, téglalap alakú hevedercsat pecekkel. (1t. 11.)- Töredékes vas szablya, alsó harmadában fokéllel. A fából készült hüvely maradványai a pengén nyomokban megfigyelhetők. Pontos hossza, töredékes volta miatt csak nehezen meghatározható. Restaurált formájában 88,5 cm, ebből a penge 77,5 cm. Markolatát aranyozott ezüst markolatvég díszítette. Ennek hossza 6 cm, szélessége 3,3-4,5 cm. A jó minőségű ezüst markolatvég előlapját díszítették. Ezen egy középtengelyesen felépített, hátterében gazdagon aranyozott palmettadísz látható. A hármas levelű palmettákat pontokkal és vo- nalkákkal díszített keret szegélyezi. A markolatvég ezüst lemezét kicsiny perem rögzíti. A markolat fa borítását a szablya vastüskéjéhez nagyméretű nittszeg erősítette. Ehhez a fa fogantyúhoz a markolatvéget ezüst nittsze- gekkel rögzítették. A markolat végére egy csónak alakú, bronzból öntött, gömbös végű keresztvasat szereltek. Ez egy-egy levelekkel tagolt gömbben végződik. Középütt egy rombusz alakú mezőbe vésővel kereszt alakot ütöttek. Innen kétoldalra egy-egy vésett árokkal keretezett sáv fut, benne a körívhez hasonló vonalakkal. Az alsó sáv közepén zömök, erezett levélminta ül. Aranyozott. (1.t. 12.; 3.1.1-3.)- Lócsontok (+).- A lelethez tartozik még két emberi koponya is, melyeken a jelképes és a tényleges trepanáció egyaránt megfigyelhető. (2.1.1-2,; 3. t. 7.) 1 SELMECZI László 1967.172. 2 FODOR István 1980. 206-207. 7-8. kép 52
