Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Fazekas Mihály: A lótartás és hasznosítás a Nagykunságban a XIX–XX. században
Tisicum XVIII. között; elterjedt volt az angol félvér,15 de voltak arab lovak,16 és lipizzaiak17 18 is. A belterjességgel a könnyű ló helyett a nehezebb, úgynevezett hidegvérű'6 ló hódított teret. Mindezekről hallgassunk meg egy adatközlőt! Györfi János bácsi (szül.: 1919) a következőket mondja: „Mindkét nagyapámnak (Györfinek is, Cs. Nagynak is) voltak lovai. Cs. Nagynak sokféle lova volt. Szerette a debreceni fajtát, mert az magyar ló volt, széleshomlokú, pejszőrű. Nem voltak nagyok, csak olyan közepes nagyságúak, de rettentő szívósak. Nagyon jól bírták a munkát, hideget, meleget, esőt! Jó hámosok, jó csikónevelők voltak. Parádéra nem annyira, hanem inkább igavonásra voltak alkalmasak. Előfordult, hogy magyar lovai voltak ugyan, de nem a debreceni fajták, hanem vékonyabb, könnyedébben futó, szilajok; akadtak közöttük sárga színűek, pejlovak, sőt néha feketék is. A pejlovak nem voltak annyira jó hámosok, nem mind szerette húzni a szekeret. A rossz hámost eladták minél előbb.- A nagyapja lovai milyen nevűek voltak?- Pálma, Kesely, Tündér, Remény, Baba - és így tovább. Kesely nevű sok volt, mert ha kesely lábú volt, akkor így is nevezték.- Mi az a „kesely”?- Annak a lónak a lába így csődbe (bokába) vagy feljebb egy kicsit fehér volt. Feljebb, a lába szára pedig pej vagy fekete. Ezt mondták keselynek, vagy keselylábúnak. Hasonló elnevezése volt a Hóka vagy a Piszra is. Meg a Csillag, mert az ilyen lónak csillag volt a homlokán. Ezért kapta a Csillag nevet vagy akár a Hóka, Piszra nevet.- Hány lova volt a nagyapjának?- Mikor mennyi: 2, 4, 6 is. Többnyire páros számú volt, hogy kettesével lehessen befogni, betanítani. Mindig a betanult ió mellé fogták a csikót vagy a tanítatlant. Vagy pedig a betört ló mellé kötötték a harmadikat „lógós”-nak. Az botladozott, mert rossz, töretlen úton járt és nem is tudott rendesen vontatni, húzni; de dolgozott helyette a két „öreg" ló. Leggyakrabban tanulatlan, csikólovat fogtak lógósnak, esetleg egy rossz hámost is néha.- A nagyapjának mennyi földje volt?- Neki, mikor az életet kezdte, egy „kodrát” (kvadrát) földje se volt! Feles vagy harmados bérlő volt, de nagyon szerencsés lett - szorgalma folytán - a gazdálkodáshoz, mert jó idők jártak, jó termések lettek, szerette is, értett is hozzá. Úgyhogy 84 éves korára 90 hold földje lett! Sajnos azonban, többnyire rossz földjei voltak. Meg épített három tanyát is.- Hol voltak ezek a tanyák; s mi lett a sorsuk?- Egyik a Disznóréten volt, azt hiszem, állami gazdaság települt oda; a másik tanyája itt volt a Hegyesboron, a harmadik meg a Bélésen. Ezeket lebontották. Ezt a nagyapámat Cs. Nagy Istvánnak hívták, az anyám apja volt.- Édesapját hogy hívták?- Az én édesapám neve Györfi János volt, aki ugyanúgy kezdte az életet, mint Cs. Nagy nagyapám. Györfi nagyapámnak saját földje volt, amikor kitört az I. világháború. Tanyája is volt neki, még a tanya megvolt legutóbb is, most talán lebontotta a tsz.- Hol volt ez a tanya?- Kint volt a Bugában, egészen a ladányi határ mellett. Csak hát a Györfi nagyapám tönkrement az I. világháború alatt, mert ivott is és eltékozolta. Amikor az apám hazajött az I. világháborúból - a semmire jött haza. Amikor hazajött az apám, megismerkedett az anyámmal - és megesküdtek. Anyámnak volt két borjúja, olyan évesforma borjúk lehettek. Ezt a két borjút felnevelték tehénnek. A teheneket eladták, vettek két csikót, meg vettek borjút, aztán szerszámot, a két ló után való ekét, „baronát” (boronát) - meg egyéb szerszámokat is. így lettek felesek meg bérlők. így kezdték az életet. Mikor aztán már mi, gyerekek nőttünk, szaporodott a jószág. Földet is vettünk évente egy holdat vagy kettőt is, mikor hogy sikerült az év és a jószág. Mi is úgy kezdtük, hogy rossz földeket vettünk. Nagyon rossz földeket. így haladt az apám előre. Aztán nekünk is lett lovunk, az a nóniusz-fajta. Olgának hívták, meg a másikját Csillagnak. Az az Olga nevű lovunk 23 éves volt, mikor az oroszok bejöttek - és elvitték. Az nagyon jó ló volt! Ismert már minket és nagyon sokat dolgozott nekünk. Evvel kerestem a kenyerem, meg a vagyonomat is. Úgy is volt, hogy nem adjuk el, nem pusztítjuk el, míg él, megtartjuk. De hát közbejött a háború - ide bejöttek az oroszok és elvitték. Majd aztán, amikor Pista öcsém is megnőtt, hogy már nem pásztorkodott, hanem dolgoztunk együtt, akkor egyre több földet vettünk. Fiatal borjúkat nevelgettünk, mert szaporodott is, vettünk is - előfordult, hogy egyszerre hat tinónk volt. Lovunk is volt egyszerre 4-5 is; egy kis öreg, pejló volt, a többi mind fekete. Fia volt egyik a másiknak. így, a jószágok árából vettük, veszegettük a földet. Aztán később ökör lett a lovak helyett, mert a föld elvitte a lovakat. A földre, a földért kellett minden pénz.- Mennyi föld gyűlt össze akkor így?- Az én apámnak 36 hold földje lett. 3 hold legelőt meg a nagyapámtól örökölt az anyám - avval együtt 39 hold lett a földterület.-Tanya hol volt?- Tanyák. Hát a kisebbik tanya a Barcsis őrházra dőlt véggel, az öregebbik tanya - mert mind a kettőt mi építettük - a fél dűlőn volt. „Nagyobbik tanya” volt a neve az öregebbik 15 TOLNAY Gábor 1994.174. 16 TOLNAY Gábor 1994.174. 17 TOLNAY Gábor 1994.174. 18 TOLNAY Gábor 1994.174. 396
