Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Kotics József: Az arzén mint a női emancipáció eszköze? A tiszazugi arzénes gyilkosságok történeti-antropológiai elemzése
Tisicum XVIII. KOTICS JÓZSEF Az arzén mint a női emancipáció eszköze? A tiszazugi arzénes gyilkosságok történeti-antropológiai elemzése 1911-1929 között példátlan méretű szisztematikus gyilkosságsorozat történt néhány, az Alföld középső részén, Szolnoktól nem messze található tiszazugi faluban. Különösen Nagyréven volt kiterjedt az arzénnel való gyilkolás. A mérgezések áldozatai azok voltak, akiket „fölöslegesnek” tartottak: öregek, csecsemők, munkaképtelenek, tartós ápolásra szorulók, megunt férjek. A közvéleményt megdöbbentette, hogy van Magyarországon olyan falu, ahol húsz éven keresztül büntetlenül, szisztematikusan lehet embereket eltenni láb alól. A mérgezéses gyilkosságok csaknem két évtizeden át tartottak, és senki sem tudja pontosan, hogy hány áldozatuk volt. A becslések 100-300 fő közé teszik az áldozatok számát. Mivel a hatóságok leállították a sírok exhumálását, mert az ügy nagyon rossz fényt vetett az országra, így a rendőrség csak 57 bizonyított gyilkosságot derített ki. Az áldozatok csaknem mind férfiak voltak, az elkövetők pedig feleségük vagy menyük. A rendőrség 1929-ben kezdett nyomozásba, névtelen levelek alapján, A lapok a „halál falujának” nevezték el Nagyrévet. Hat asszonyt ítéltek végül halálra, de csak kettőn hajtották végre az ítéletet, a többiekét enyhítették. A főkolompos, a falu bábája, aki a mérget légyfogó papírból előállította, öngyilkosságot követett el. Az eset kiváltotta a nemzetközi sajtó figyelmét is. A Times magazin 1929 decemberében címlapján fotóval kíséri végig az első négy vádlott perét.1 2004 májusában az ügy az amerikai The Wall Street Journal címlapjára került.* 1 2 Az újság nagyrévi helyszíni tudósításában számol be arról, hogy a méregkeverőiről elhíresültfalu pénzt akar kovácsolni sötét múltjából. A tekintélyes amerikai gazdasági-politikai napilap Magyarország térképét is feltünteti Budapesttel és Nagyrévvel. Az írás beszámol a református lelkész legújabb tervéről, arról, hogy a faluban arzénmúzeumot kellene létrehozni, így az emberek együtt élhetnének múltjukkal, ahelyett, hogy elrejtenék. Nyugat-Európában számos település fordította már a maga javára „boldogtalan” történelmét, a polgármester szerint az arzénes mérgezések itt is turistacsalogató szerepet tölthetnek be. Nagyrév szerepel a sorozatgyilkosok amerikai kiadású enciklopédiájában is.3 2007-ben egy holland * Készült a K 68902 számú OTKA kutatási program keretében. A tanulmány a miskolci Microcad konferencián 2008 márciusában angolul elhangzott plenáris előadás átdolgozott változata. 1 Idézi: GORGYEY Ferenc 1987. 41. 2 The Wall Street Journal 20. May 2004. 3 NEWTON, Michael 2006. rendező The Angelmakers (Az angyalcsinálók) címmel dokumentumfilmet készített az esetről, ami az interneten mindenki számára hozzáférhető.4 Az ügyről amerikai honlapok topicjaiban fejthetik ki véleményüket az érdeklődők. Elsőként azt kellene áttekintenünk, kik voltak az áldozatok. A paraszti társadalom mely rétegei, milyen nemű és korú egyedei váltak a mérgezések áldozataivá? 1. Csecsemők, néhány napostól néhány hetes korig. Nem az egyetlen gyermek érdekében megvalósuló gyakorlatról van szó, hiszen az áldozatok olyan családban születtek, ahol már volt 3-4 gyerek. A születésszabályozás egy sajátos módszeréről beszélhetünk inkább. Egy magyar társadalom- történész, Gunst Péter azt feltételezi, hogy a paraszti kultúrában már a kora újkortól vagy még korábban kialakult gyakorlatról van szó, melynek csak a formája (mérgezés) változott. 2. Nyomorék gyerekek, akiknek a felépülésében már nem bíztak. Nem egy esetben maga az anya adta be a mérget a gyermekének, aki reménytelen beteg volt, akinek ápolása és gondozása nagy terhet jelentett még a tehetősebb parasztcsalád számára is. A falu általában is igyekezett a nyomorék gyerekektől megszabadulni, feltűnően kevés nyomorék gyerek maradt falun életben. 3. Beteg, ápolásra szoruló, magatehetetlen felnőttek. Nem egy áldozat volt 40-50 év közötti, abban az időben gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, s tartósan ápolásra szoruló beteg, akinek gondozása szintén igen nagy terhet és feladatot jelentett a családnak. Sok esetben van ilyenkor szerelmi kapcsolat is a háttérben, de a kiindulópont a magatehetetlen férj tartós betegsége, a szerelmi történet csak rárakódott motívum. 4. Ide sorolhatók az első világháború rokkantjai. Számuk igen jelentős volt. 5. Beteg, magatehetetlen, elaggott emberek, szülők, nagyszülők. Nekik csak az volt a vétkük, hogy az idő előrehaladtával teljesen elvesztették munkaképességüket. Általában saját gyermeke adta be neki a mérget. 6. Egyebek. Ide sorolhatók a szerelmi gyilkosságok, vagy azok az esetek, amikor a föld iránt érzett vágy idézi elő a 4 A filmet Astrid Bussink rendezte. Internetes elérhetőség: http://www.angelmakers.nl 330
