Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Porkoláb Péter: Parasztság és agrárhelyzet Magyarországon Tiszadob példáján 1945–1975
Néprajz Szőlőtelep: zöldséges deszkacserép 8 m3 borpince feletti szín cselédlakás istálló virágház istálló borpince felszerelések: hordók 36 db 4001 3 db 6001 2 db 3500 1 4 db 18001 4 db 2200 I nagykád 1 db kiskád 1 db prés 100012 db hidraulikus prés 1 db üvegház kőfal a községi majorhoz Szelep tanya: szivattyús kút 2 db 1945-ben a kommunista és parasztpárti elképzelések érvényesültek a földosztásban, miszerint a mezőgazdasági munkások, uradalmi cselédek és a 10 kataszteri hold alatti földterülettel rendelkező törpe- és kisbirtokos réteg jutott földhöz. A földek elosztását szintén e két politikai irányt képviselők elképzelése, akarata szerint a földigénylőkből alakult földosztó bizottságok végezték, hajtották végre a falvakban.12 Tiszadobon a földosztó, földigénylő bizottság azokból a földnélküli mezőgazdasági munkásokból alakult - mint ahogy erre már utaltam korábban -, akik 1945 előtt balos politikai beállítottságuk miatt és a földbirtokosi, grófi igényeket nem kielégítő munkavégzési szintjük miatt az uradalmakban nem kaptak munkát, ennélfogva a falu egyik vagy talán a legszegényebb rétegéről volt szó. A földosztást óriási gyorsasággal hajtották végre országszerte, mely az ország földterületének 34,6%-át érintette,13 ami 5,6 millió kataszteri holdat jelentett.14 Ennek a területnek a 60%-át mezőgazdasági munkások, volt gazdasági cselédek és törpebirtokosok kapták, minek következtében Magyarország a kisbirtokosok országává vált.15 Az így kialakult kisbirtokok mellé társult még az a tény, hogy az új földbirtokosok nem rendelkeztek a föld megműveléséhez elegendő és megfelelő szerszámokkal, jószágállománnyal, igaerővel, vetőmaggal, és a megfelelő szakismeretek, gazdálkodási tapasztalatok is hiányoztak sok esetben. A földosztáskor a következő probléma is felmerült a településen, mely alapvetően jó szándékú elképzelés is lehetett volna. Úgy osztották a földet, hogy mindenkinek jusson, ha lehet, homok is, fekete föld is, hogy hasonló lehetőségekkel és hasonló minőségű földekkel induljanak az új gazdák az önálló munkának. Ennek következtében a település határában szétszórva kapták meg a gazdák a földjeiket, ami a gazdaságos művelést - főleg az akkori eszközökkel és közlekedési lehetőségekkel - erősen megnehezítette. Itt egy példát emelnék ki, egy 10 hold földet kapó gazda földjeinek határbeli elosztásáról: „A Homokon a Határtáblában egy hold homokföld, a Gyáplóba egy, a Peresháton három, Csíkorba kettő, a Péterkén megint egy, a Kapsa kettesbe egy, a Csíkorba egy hold fű kaszáló.” Ezeket a szétszórva kiosztott földeket a hiányos eszközkészlettel, a hiányos tudással sokan nehezen tudták elkezdeni megmunkálni úgy, hogy az számukra gazdaságos, jövedelmező birtokot jelentsen. A földosztás előtt saját tulajdonnal soha nem vagy csak minimális mennyiségben rendelkezők korábban nem kényszerültek gazdasági szervezésre, tervezésre, a gazdaságot teljesen átfogó, minden apró részletre kiterjedő gondolkodásra, így mikor ezzel szembetalálták magukat, sokaknak nehezen ment a kezdés, a beindulás. Nyilvánvaló, hogy óriási előnyben voltak velük szemben az 1945 előtt is földtulajdonnal rendelkező gazdák, elsősorban a gazdasági szervező, tervező tevékenységek tekintetében. A tapasztalat, a több generáción keresztül felhalmozott, továbbvitt, átadott tudás, ismeret sok esetben a nagyobb földterületnél, állat- állománynál, eszköz- és szerszámkészletnél is többet ér. Végül is a paraszti gazda mivolt ebben a fajta holisztikus látásmódban és a belenevelődésen keresztül kapott ismeretekben összpontosul, csúcsosodik ki. Ezt nem lehet mással helyettesíteni. A földosztás gyors végrehajtásának nemcsak az országban általános és egységes „földéhség” volt az oka, hanem a szovjet nagypolitikai ráhatás is. Vorosilov, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke a magyar koalíciós pártok vezetőinek egyértelművé tette, hogy a földosztás mihamarabbi befejezése a szovjet katonai taktika érdekeit, a Vörös Hadsereg célját is szolgálja, mivel ha a nép látja a földosztás mihamarabbi végrehajtását, Szálasit elhagyja, és egységesül ezáltal az ország.16 Láthatjuk, a szovjet vezetés már rögtön nyomást gyakorolt az ország politikájára és ezáltal az emberekre, a közéletre, mihelyst megjelent Magyarországon. Ez a szovjet hatalmi politika befolyásolta és alakította továbbra is Magyarország és az országon belül a magyar vidék, a falvak, az agrárvilág, a falusi emberek életét. A földosztás ellenére sokan maradtak, akiknek nem jutott föld vagy pedig nagyon kevés, ami nem volt elég a család fenntartásához. Ezek közül a családok közül a 40-es évek végén, az 50-es évek elején nagyon sokan elhagyták a falut, és városokban kezdtek új életet, ahol az ország iparosítási programjából következően gyárak épültek, melyek magukba szippantották a falut elhagyók tömegét.17 A falu, a mezőgazdaság elhagyása, az iparba, városra áramlás folyamatos volt 12 JÁVOR kata-MOLNÁR Mária-SZABÓ Piroska-SÁRkÁNY Mihály 2000. 980. 13 VARGA Zsuzsanna 2003. 264.; ROMSICS Ignác 1999. 282. 14 VARGA Zsuzsanna 2003. 266. 15 uo. 266.; Donáth Ferenc 1976. 401-472.; Laczka Sándorné 1998. 117-129.; Nádasdi József 1996. 16 VARGA Zsuzsanna 2003. 265. 17 VALUCH Tibor 2002. 213-234.; BELÉNYI Gyula 1993.; BÖHM Antal- PÁL László 1985. 277
