Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Szabó Anna Viola: Forog a film a Hortobágyon
Tisicum XVIII. megugrik, s megijeszti a gyereket, aki egy ingben, mezítláb fut, s elejti az ostort” - „A ló magától végezte el a természet isteni munkáját. Fekszik a füvön, mellette a kiscsikó egészen hullaszerűen s lepelben, mint hal a hálóban. A kiscsikó megmozdul, s eltépi a leplet. A kanca a fia után néz. Két ló jön s szaglásszák a csikót. - A hídi vásár kavarog. Ringlispil. Falovak, rajta csikósbojtárok. Réztrombiták. Vásárosok alkusznak. Paroláznak. Rongyoscsizmás pásztorok alkusznak a jócsizmás vevőkkel. Sütik a bélyeget a marhák szarvára. Füstöl a szaru. Egy juhnyájat hajtanak át a kőhídon. Rezesbanda.” - és így tovább. Móricz szinte egyenként feljegyezte, s egy történethez alkalmazott sorrendbe rakta a képeket - Hölleringnek csak ezt a sorrendet kellett megváltoztatnia ahhoz, hogy a történet más értelmet nyerjen. Móricz rögtön a filmek megtekintése után levelet ír Ecse- dinek Debrecenbe, kérve, hogy mint a csikósok között ismerős ember, legyen segítségére „felkeresni az alakjait, akik a filmen már benne vannak. Különösen Czinege számadó gazdát, aki nagyon jól szerepel ezeken a képeken". Móricz, Ecsedivel ellentétben, aki nem nagyon ér rá segíteni,71 „honmentő munkának” fogja fel a feladatát. Ekkori látogatásából születik meg többek között Lópokol és A csikósromantika vége című riportja72 - amely sokkal komorabb képet fest a valóságról, mint amilyet majd a film és a filmnovella tükrözni fog. Mert néhány héttel később, karácsonyra már a Komor ló című írás is megjelenik73 - ez lesz a film forgatókönyvének alapja. A riportok tényfeltáró valóságlenyomatával szemben azonban, miután itt szépirodalmat művel, megengedi magának, hogy kevésbé komoran lássa a Hortobágy sorsát, és legalább papíron megőrizzen valamit annak romantikájából. Móricz a novella megírása előtt nem járt kinn a Hortobágyon, csak a téli szálláson, a debreceni Nyilastelepen találkozott a pásztorokkal, de nem is volt szüksége a Hortobágyra ahhoz, hogy impresszióiból, emlékeiből, a beszélgetésekből megírja azt, amit meg akart, hogy ugyan szántják a Hortobágyot, fogy a csikós - de a csikósbecsület mindig megtartja az embert. A Komor ló ban a riportúton felszedett nevek és alakok jelennek meg, Erszény és Sárkány; Cinege gazda és felesége majd saját magát játssza a filmen - a koncepció „természetessége” natúrszereplőket kíván. A novella megjelenése után két-három nappal már Hölle- ringgel tárgyal a megfilmesítésről, majd pedig egy francia céggel, amelynek képviselője szerint senki, „aki már benne van a szakmában", nem vállalkozna „kész felvételekhez” csinálni szöveget, utólag.74 (Hogy ez mennyire lehetséges, azt láttuk már A délibábok hazája esetében is - még ha a műfaj miatt ott könnyebb is volt kezelni a kész képeket). 71 MÓRICZ Zsigmond 1963. 484-485. 72 MÓRICZ 1934.1-2. 73 MÓRICZ 1934. 3. 74 Az adatokat hivatkozással közli KÖHÁTI Zsolt 1996.129-130. Höllering megkapja Móricztól a novella szabad felhasználási jogát, ami aztán töménytelen bosszúság forrása lesz. „Nekem magamnak sincs semmi örömem a filmben, mert a filmesek saját külön szemmel nézik a mesét s ez a szerencsétlen úgy átírta az egészet, hogy az én szövegemből semmit sem hagyott meg. Azóta egyet mást már kiharcoltam nála, de sohase lesz belőle az, ami a Komor ló volt" - panaszkodik. Pedig Móricz igazán igyekezett. „Mióta író vagyok, egyre abba az irányba fejlődöm, hogy egyszerűsíteni kívánom a kifejezés eszközeit - mondja egy filmbemutatón -. A film erre nagyszerű lehetőségeket ad. A színdarabban csak beszélnek, a regényben elbeszélnek, a filmben viszont csak cselekszenek. A mozi a mozdulatokban kifejeződő cselekvés színtere. Néhány év óta komoly stúdiumokat végzek a film körül, s nagy bánatom, hogy a filmek meséjét nem az írókkal íratják, hanem valóságos kivonatokat használnak fel az írott művekből. Én elszántam magamat, s megtanultam a filmírás technikáját. Mintha újra beiratkoztam volna az elemi iskolába: eleinte különös volt a Drehbuch külső formája, a script szerkesztési módja, de azt hiszem, hogy ez csak a kisebb rész: a nagyobb feladat az írónál, hogy a lényegre kell vetnie magát, a képekben gondolkodásra és a mozdulatokban való beszédre. (...) áhítatos tisztelettel fordulok a film, mint irodalmi közlő eszköz felé... ”75 - fogalmazza meg leginkább vágyálmát, mert a Hortobágy és az egyidejűleg készülő Légy jó mindhalálig azt a keserű tapasztalatot hozzák meg számára, hogy a film nem az irodalmat, csak a cselekményt akarja közvetíteni... „Nem arról van szó, hogy az írónak fáj minden elejtett szépség, hanem arról, hogy az író azt akarja, hogy az ő regénye kerüljön filmre, az ő alakjai, az ő problémája, az ö valóságban megcsinált (...) munkája. Ezt kiharcolni elképzelhetetlenül nehéz. (...) És a harcomnak meg is van a lehető sikere. Nem csinálhatok belőlük kongeniális írót, de legalább elértem, hogy vagy csak az én szövegemet használták, vagy módom van rá, hogy amit ők megírtak újraírhatom emberi nyelvre”.76 Móricz a Höllering-átírta szöveget is lefordítja, újra és újra, „száz oldalt újra le kell írnom, a szöveg miatt, ez nagyon fárasztó, mert nem hagyhatom szabadjára magamat, mint a regénynél, számolni kell minden nüánsszal, amit egy más ember már kiköltött” - mégsem fog a vásznon természetesnek hatni; de erre egyikőjük sem számíthatott. Höllering valóban nem volt kíváncsi Móricz „irodalmára”, még ha az elkészült novella szaggatott képeinek egymásutánján látszanak is a forgatókönyvírói stúdiumok s a filmes szemléletmód. A rendezői scriptnek immár semmi köze a Komor ló egyéni tragédiájához, sokkal nagyobb ívű a problé75 RUBOVSZKY Kálmán 1979.116. 76 Móricz levele Magoss Olgához. Budapest, 1935. december 14. MÓRICZ Zsigmond 1963.158. 222
