Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)

Történelem - Elek György: Karcagi téglagyárak és téglabélyegek (1949-ig)

Történelem Téglagyárak elhagyott telephelyei és agyagbányái a város környékén: 1. A 18-19.században használt első téglavetőhely a Téglás kert előtt 2. Az egykori Közbirtokossági Téglagyár (Kistéglagyár) területe (1856-1975) 3. Több téglaüzem is szerveződött a 23. dűlőbeli agyagbányára. Itt működtek Décsei Lőrinc (18827-1904?), Hein Antal (1906-1907), Áy Mihály (1907-1911), Nagymagyaralföldi Téglagyár Rt. (1911-?) üzemei, az 1930-as években Adler Jakab tulajdona. 4. Dudás (Szabó) Bálint téglagyára (1906-1920-as évek), az 1930-as években Adler Jakab tulajdona, az 1960-as években a Május 1 .tsz. üzeme 5. Oroszi Imre téglagyára (1897-1909) 6. Mára tóvá lett, részben feltöltött és beépített agykitermelő hely. Méretei szerint a Lőwy-féle nagyüzem agyagbányája lehetett. 7. A Jónás Sándor és Kása József alapította (1898-1902), majd Jónás Sándor üzemeltette (1902-1910 körül) téglagyár J.S. „közlegelőbeli saját földjén”, később Éliás Jakab tulajdona (1918-1949) 8. A Calcium (19225-26) majd a Budapesti, Szentlőrinci, Tatai Cserép és Téglagyár Rt., 1949 után a Karcagi Téglagyár telepe és bányagödrei. vályogvető terület következik, valamint több más, mára elha­gyott, tóvá lett, hatalmas agyagbánya (pl. Bikás-tó) és leg­végül a 2000-ig üzemelő Téglagyár mára szintén elhagyott telepe és bányái. A levéltári dokumentumokból kitűnik, hogy az 1780-as évektől több olyan rendelkezés érkezett (pl. a tégla- vagy kőkémények építéséről), amelyek végrehajtásához a meg­felelő (ám igazán nem nagy) mennyiségű téglát mégiscsak biztosítani kellett, vagyis minimális lakossági igényekkel is számolni lehetett.6 * A tanács eleinte időszakonként készít­tetett bizonyos mennyiségű téglát, s amikor az elfogyott, újabb mestert fogadtak és pótolták. Kisebb mennyiségben tehát mindig rendelkezésre állt a város által készíttetett épí­tőanyag, aminek megvásárlását - a későbbi gyakorlat szerint 6 A felsőbb szervek szorgalmazták pl. a fakémények lebontását és tégla­kémények építését, de megkezdődött a kutak kitéglázása is. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom