Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Almássy Katalin - Istvánovits Eszter - Liviu Marta - Dan Pop - Előzetes jelentés a Csengersima - Petea/Petén feltárt bronzkori településrészekről
Tisicum XIX. ják a bennük talált cserepek. Három esetben kisebb méretű, 0,5-2,4 m oldalhosszúságú építményekről, vagyis inkább melléképületekről lehet szó (6. kép B, C). 2 7 A negyedik együttes már nagyobb, ez lakóépület is lehetett (6. kép A). 2 8 Egy harmadik típusú házat jelezhetnek a viszonylag szabályos, nagyméretű gödrök (22., 467. és 499.). Bennük felsőszőcsi II típusú leletanyagot találtunk. Ez a háztípus megvan a felsőszőcsi kultúra első és második fázisában. 29 A Csengersima-petei 22. objektum lekerekített sarkaival a kárpátaljai ovális körvonalú házakhoz 3 0 hasonló formát mutat (6. kép D). Öt épületben találtunk Gáva I/Läpus II leletanyagot. Közülük négyet paticsfelszínek jeleztek, vagyis felszíni házak lehettek (S5/1, S6/1, S8/1a, S15/1 - 6. kép E). Az S5/1 kivételével ezek az objektumok a kultúrréteg felső részében feküdtek, egy részük a szántás alatt rajzolódott ki. A paticsréteg legnagyobb vastagsága átlagosan 20 cm volt. Az ötödik épületet földbe mélyítették (S9/4). A házak közelében három paticshalmot is feltártunk, amelyeket helyzetük miatt a Gáva I/Läpus II időszakra keltezünk, bár leletanyagot nem tartalmaztak. A szabálytalan elhelyezkedésű kevés cölöplyuk nehézzé teszi a késő bronzkori házak szerkezetének meghatározását, ill. méretük pontos megadását. 3 1 A felsőszőcsi kultúra elterjedési területén 12-20 m 2 volt a házak mérete Culciu Mare/Nagykolcson 3 2 és 28-32 m 2 Kárpátalján 3 3. A Csengersima-petei felsőszőcsi házak hasonló méretűeknek tűnnek, bár csak részben voltak feltárva. A S15/1 volt az egyetlen teljesen feltárt ház a Gáva I/Läpus II horizontból. Ennek a paticsos felülete közepes méretű volt, 7,63 m 2 (2,18x3,50m). Más esetekben a patics által fedett felület nagyobb volt, de mivel az objektumok nem voltak teljesen feltárva nem lehet azok eredeti méreteit meghatározni. A S9/4 lakásnak mindkét feltárt sarkában volt egy-egy cölöplyuk. 2,44 m és 2,60 m hosszú falával a teljes felszíne meghaladta a 6,50 m 2-t. Ami az épületek tájolását illeti, a felsőszőcsi horizont objektumainak hosszabbik oldala ÉÉNy-DDK irányú. Ez a tájolás hasonló a Culciu Mare/Nagykolcson mérthez. Ott az épület rövidebb oldala észak felé van a nagyrészt észak-nyugati irányú szél miatt. 3 4 A Gáva I/Läpus II horizontban két háznak (S8/1 és S15/1) van ÉNy-DK-i irányú hosszabb tengelye, háromnak pedig (S5/1, S9/4, S35/1) K-Ny-i irányú. Egyetlen feltárt háznak sem maradt meg in situ a tűzhelye. Viszont sok tűzhely maradvány volt gödrök betöltésében mindkét késő bronzkori horizontból. 3 5 Volt egy magányos in situ tűzhely is (az S10. szelvényben). 3 6 Mivel mellette egy paticsfelszín maradványai voltak, lehetséges, hogy egy házhoz tartozott. Helyzetük alapján a Gáva I/Läpus II horizonthoz tartoznak. Két Gáva I/Läpus II horizontbeli háznak tárológödrei voltak. A bontáskor egymás alatt (vagy mellett) talált gödrök és házak egyidejű használatát bizonyítják a gödör betöltésébe befolyt paticstöredékek. A gödrökben talált egész (vagy kiegészíthető) edények arra utalnak, hogy tárológödrök voltak. A gödrök A késő bronzkori gödörformák megfigyelése csak akkor volt lehetséges, ha a gödrök a steril altalajba is lemélyedtek. Az e fölötti kultúrréteg ugyanis nagyon hasonló volt a gödrök betöltéséhez. A felsőszőcsi kultúra gödörformáit ritkán ábrázolják vagy írják le részletesen a publikációkban. 3 7 Ami a használatukat illeti, főleg tároló- vagy szemetes gödröket említenek. 38 Ritkán utalnak rituális használatra. 3 9 Még bizonytalanabb a helyzet a Gáva I/Läpus II fázisban, mivel csak néhány ilyen korú gödröt publikáltak vagy említenek: Nagykálló, 4 0 Carei/ 27 A S37 szelvényben a 15., 17., 18. és 29., III. 21., 23. és 24. sz. cölöplyukak együttese, valamint a magyar oldal 61. objektuma, amelyik négy cölöplyukból áll. 28 A 63., 75., 72., 74., 143., 145., 146., 147., 67., 66. sz. cölöplyukak együttese. 29 Három ház Szolotvinóban/Aknaszlatinán - csak 15-20 cm-re mélyednek az altalajba (VASIUEV, Valentin - RUST0IU, Aurel - BALAGURI, Eduard - COSMA, Câlin 2002. 30-31.). Az Oarta de Sus-Dealul Stremjului-i házat C. Kacsó felszíni (KACSÓ, Carol 2003/b. 114.), míg D. Pop földbe ásott épületnek vélte (POP, Dan 2008. 65.). D. Pop véleményét a 2004-es hitelesítő ásatás eredményeire alapozta. Ugyanekkor az is kiderült, hogy a két tűzhely a házon kivül volt. Kárpátalján Cimadievo és Dravcy településeken 30-50 cm-re mélyedő házakat találtak (BALAHURI, Eduard 1991. 78.). A kiskocsi épület 1-1,20 m-re mélyedt az altalajba (BADER, Tiberiu 1978. 67.). 30 BALAHURI, Eduard 2001. Ris. 61., 62., 63.; VASIUEV, Valentin RUSTOIU, Aurel - BALAGURI, Eduard - COSMA, Câlin 2002. 31. 31 A felsőszőcsi kultúra késői fázisához sorolt településeken nem említenek cölöplyukakat. Gyiakovo és Zabolot' lelőhelyeken Ukrajnában a Kárpátoktol nyugatra csak néhány cölöplyukas házat említenek (BALAHURI, Eduard 1991. 78., BALAHURI, Eduard 2001. Ris. 65). 32 BADER, Tiberiu 1978. 66-67. 33 BALAHURI, Eduard 1967. 79. 34 BADER, Tiberiu 1978. 67. Ettől eltér a Gyiakovói település, ahol a házaktájolása többféle: azl. és az V. K-Ny-i irányú, all. és III. ÉNy-DK-i irányú, a IV. és IC pedig ÉK-DNy-i irányú (BALAHURI, Eduard 2001. Risz. 62., 65.). 35 Az S36/15-ÖS gödörben 11 tűzhelytöredéket találtunk, az S36/31-es gödör északi részében pedig a tűzhely töredékek nagy része patics darabokkal keverten került elő. 36 Ovális (67x88 cm), 3 cm vastag. 37 Culciu Mare/Nagykócsnál az ásatás első éveiből leírnak gödörcsoportokat (BADER. Tiberiu 67. Pl. XXXVIII); néhányat említenek a kárpátaljai felsőszőcsi településekről (BALAHURI, Eduard 2001. Ris. 61, 62, 63, 64, 65 (bibliográfiával), VASIUEV, Valentin - RUSTOIU, Aurel - BALAGURI, Eduard - COSMA, Câlin 2002. 32. Pl. VIII, XIX); Magyarországról pedig Rétközberencsről (KALICZ Nándor 1960. 7.; KALICZ Nándor 1970. 23-31.) 38 BADER, Tiberiu 1978. 67., VASIUEV, Valentin - RUSTOIU, Aurel BALAGURI, Eduard - COSMA, Câlin 2002. 32. 39 Pl. Nyírmadán egy edénydepót valószínűleg egy gödörben helyeztek el (TÓTH Katalin - MARTA, Liviu 2005.). Egyes gödrök esetében a különleges leletanyag (Oarta de Sus-Oul Fágetului és Culciu Mare/ Nagykócs), míg másoknál kis méretük miatt (Läpus /Lápos) a háztartási használat kizárható (KACSÓ, Carol 2003/b. 121-122.). 40 KEMENCZEI, Tibor 1982. 73-95 94
