Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Almássy Katalin - Istvánovits Eszter - Liviu Marta - Dan Pop - Előzetes jelentés a Csengersima - Petea/Petén feltárt bronzkori településrészekről

Régészettudomány Nagykároly, Berveni/Börvely 4 1 és Suciu de Sus/Felsőszőcs lelőhelyekről. 4 2 A Csengersima-petei lelőhelyen előfordult, hogy a gödrök csak kis mélységben lettek feltárva, ami csak a kultúrréteg­ben lévő részüket érintette. Emiatt nem lehetett meghatározni a gödör falának és aljának pontos körvonalát. Esetenként a gödrök alját az ép vagy helyben összeroppant és talpukon álló edények alapján határoztuk meg (S9/7) vagy a teljes gödröt csak a kultúrrétegben található leletanyag nagy koncentrációja alapján feltételeztük - ép edények vagy ezek töredékei (S9/5). Ami a steril agyagba mélyedő gödröket illeti, vannak közös formák a felsőszőcsi és a Gáva I/Läpus II fázisban. Az alábbi típusokat különítettük el: a) Méhkas alakú gödrök. A gödör szája kerek vagy kissé ová­lis, az objektum lefelé bővül. A legnagyobb hasasodás az alj közelében figyelhető meg. A gödrök ásásánál figyeltek a száj íves kiképzésére, a fal egyenletes alakítására, az alj kiegyenesí­tésére. A méhkas alakú gödrök 40-120 cm-re mélyednek a ste­ril agyagrétegbe. Ez alapján mélységük a járószinttől 80-160 cm volt. A gödrök aljának átmérője 100 cm és 245 cm közötti. A méhkas alakú gödrök leletanyaga átlagos (edénytöredékek, állatcsontok és hamu). A Felsőszőcs II településen 4, míg a Gáva I/Läpus II településen 13 méhkas alakú gödröt találtak (az utóbbiakból 2 kulturális meghatározása nem biztos). Lehetséges, hogy a sekélyebb, ívelt falú és egyenes aljú hengeres gödrök jelentős része méhkas alakú gödrök alsó része volt, amelyeknek a felső része elpusztult. 4 3 A feltárás során talált leletanyag már egy másodlagos használat (szemetes) eredménye lehet. A méhkas alakú göd­rök gyakoriak a régészeti lelőhelyeken. Nagy területen, szá­mos kultúrára jellemzőek az őskortól a középkorig. Mind a ré­gészeti leletek, mind a történelmi és etnográfiai adatok, illetve a kísérleti régészet eredményei alapján tárológödrök voltak. Agyagréteggel lezárva hatékonyan megőrizték a gabonát. 4 4 Van két méhkas alakú gödör, amelyikből ép edény került elő az objektum aljáról. Ez alapján nem csak gabona, hanem más élelmiszer tárolására is használhatták az ilyen gödrö­ket. 4 5 Az egyik a Gáva I/Läpus III horizonthoz (S35cx2), míg a másik a Felsőszőcs II fázishoz tartozik. b) Henger alakú gödrök. Relatíve nagy számban találhatók a Csengersima-petei településen. A felsőszőcsi telepen 34, a Gáva I/Läpus II telepen pedig 8 ilyen gödör volt, további 4-t nem lehetett kulturálisan meghatározni. 41 NÉMETI, loan 1990.19-53. 42 KACSÓ, Carol 1993. 29-30. 43 A Felsőszőcs II horizontban 11, a Gáva I/Läpus II horizontban 3 ilyen gödör található. 44 REYNOLDS, Peter 1979. 73-76; WOOD, Jacqui 2000. 45 Kis méretű gödrökben nagy edényeket találtak pl. a solotvinoi/ak­naszlatinai felsőszőcsi telepen (VASILIEV, Valentin - RUST0IU, Aurel - BALAGURI, Eduard - COSMA, Câlin 2002. 32.). Kísérleti régészeti vizsgálatok folytak sózott hús gödrökben való tárolásáról (lásd REY­NOLDS, Peter 1979. 78-79.) Mivel méretük nagyon eltérő és leletanyaguk is változatos, minden bizonnyal sokféle módon használták ezeket a göd­röket. A felsőszőcsi telepen előfordul, hogy ház közvetlen közelében volt két gödör. 4 6 Közülük az egyikben ép edényt és két valószínűleg helyben eltört edényt találtunk. 4 7 Más ese­tekben a gödrök koncentrációja feltűnő (10 gödör - kilenc biztosan felsőszőcsi - kis területen a S37 szelvényben, két alakzat a magyar oldalon, amelyeket 5, illetve 7 gödör alkot, szintén a felsőszőcsi telepről). Egyes henger alakú gödrö­ket cölöplyukak kísérnek. 4 8 Valószínűleg ilyenkor lefedett gödörről beszélhetünk. Habár egy részüket eredetileg más szándékkal készítették, végül - a bennük talált leletanyag alapján - szemetesként funkcionáltak. Nincs kizárva az sem, hogy kezdetben méhkas alakúak voltak, és a gödör szájának beszakadása miatt lettek később henger alakúak. Ez a na­gyobb méretű gödrök esetében feltételezhető, amikor olyan területen vannak, ahol nagy a méhkas alakú gödrök száma. Más felsőszőcsi településen az ilyen alakú gödröket tároló­helyként vagy egyéb, a háztartásban használatos objektum­ként írták le. 4 9 Számításba vehető többféle növény (abrak ­pl. makk, zöldségek, dió és más gyümölcs 5 0), de akár hús (szárítva vagy besózva 5 1) raktározása. A gabonás vermet légmentesen kellett lefedni. 5 2 A kis méretű gödrök esetében ugyanakkor a tároló funkció kizárható. 5 3 Speciális esetet képviselnek a rituális szerepű gödrök. Ilyen lehet az S10/4 objektum, amelyikben egy gazdag, ki­metszett díszítésű, Felsőszőcs II típusú amfora állt szájával felfelé. Az egy edényből álló „amfora-depók" általánosan el­terjedtek a késő bronzkorban 5 4 és jelen vannak a felsőszőcsi kultúrában is. 5 5 Ezeket az amforákat több esetben hengeres falú, lapos aljú gödörbe helyezték. 5 6 A Gáva I/Läpus II horizontban is találtunk valószínűleg ri­tuális szerepű gödröket. Az 589. és az S14/5 gödrök közös jellegzetessége, hogy bennük viszonylag kis számú edényt alkotó nagy mennyiségű cserepet találtunk. A leletek nagy­46 A S27/1 és S27/3 gödrök a S26/2 háznál. 47 A talált cserepekből egy csésze kétharmadát és - több mint 100 tö­redékből - egy egész amforát lehetett összeállítani. Az edényekkel együtt egy tűzhely 7 darabja is előkerült. 48 A felsőszőcsi telepen: S27/2, S33/3, S37/15, S37/23, illetve 353., 389. és 768b objektum. A Gáva I/Läpus II településen : S36/2, S36/4, S36/5, S36cx14a, S36/19, S36/23, S36/24 és S36/38 objektum. 49 BADER, Tiberiu 1978. 67.; VASILIEV, Valentin - RUSTOIU, Aurel - BA­LAGURI, Eduard - COSMA, Câlin 2002. 32., Pl. VIII., XIX.; BALAGURI, Eduard 2001. Ris. 61., 62., 63., 64. 50 STAPEL, Andrea 1999. 51 Ezt a lehetőséget támasztja alá a S20/1 gödör alján talált tál (töredé­kes) és obszidián pengetöredék. 52 WOOD, Jacqui 2000. 53 Lápu§el/Hagymáslápos lelőhely esetében merült ez föl, bár a gödör­méretek nincsenek megadva (KACSÓ, Carol 1995. 84.). 54 STAPEL, Andrea 1999.104-106., V. SZABÓ Gábor 2004/a. 86. 55 MARTA, Liviu 2007/b. 56 V. SZABÓ Gábor 2004/a. 86., Abb. 10, 1-2.; MARTA, Liviu 2007/a. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom