Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Almássy Katalin - Istvánovits Eszter - Liviu Marta - Dan Pop - Előzetes jelentés a Csengersima - Petea/Petén feltárt bronzkori településrészekről
Régészettudomány A település határaival kapcsolatos bizonytalanságok lehetetlenné teszik a felsőszőcsi falu kiterjedésének pontos meghatározását. A hét hektárt felölelő régészeti ásatás 5,34 hektárnyi részén érintette a felsőszőcsi telepet (4,41 ha a pataktól keletre és délre, 0,93 ha nyugatra). Ha feltételezzük, hogy a két csoport objektumai egyazon település részét képezik, a felsőszőcsi falu határa akár 11-12 ha-is bővülhet, így öszszességében a késő bronzkori települések elérhetik a 16-17 hektáros kiterjedést is. Ez természetesen csak akkor felelne meg a valóságnak, ha elfogadnánk azt a feltevést, hogy a település délnyugati részének a szélessége nem változik és a pataktól nyugatra eső objektumok szórványos előfordulása a település nyugati hátárát jelzi. A Gáva l/Lápus II objektumok (az 589. kivételével) az Erge pataktól délkeletre esnek, nyugatról kelet felé sűrűsödve, egyenes arányban a felsőszőcsi objektumok csökkenésével. A település keleti szélén a Gáva l/Lápus II kultúrrétegben 5 lakóházat tártunk föl. Valószínűleg ugyanehhez a települési szinthez köthető az a három kerámia nélküli paticsfelület, melyeket az S10 és S11 szelvényekben bontottunk ki. A Gáva l/Lápus II településből kb 1,5 ha-nyit tártunk föl, nyugati határát a régészeti ásatások során megtaláltuk, északi határa pedig valószínűleg az Erge patak. Mivel a régészeti objektumok igen nagy számban jelentkeztek a feltárt terület keleti és déli szélén, biztosra vehető, hogy a település e két irányban folytatódik. A déli határvonalról semmiféle információval nem rendelkezünk. Keleti irányban 100-150 méternyit még biztos folytatódik, mivel innen jelentős mennyiségű kerámiaanyag került elő a határátkelő bővítési munkálatai közben. Figyelembe véve, hogy Petén a falu széli kertekből semmiféle régészeti anyagot nem találtunk, feltételezhető, hogy a Gáva l/Lápus II település K-Ny-i irányú hosszúsága nem több 200-250 méternél. A fentiek alapján a Gáva l/Lápus II település minimum 3-3,75 ha kiterjedésű lehetett. A Felsőszőcs II, Gáva I/Läpus II települések területi kiterjedése és a kultúrrétegek vastagsága nagyon eltérő képet mutat, jelezve ezzel a megtelepedés mértékének egyszer fokozottabb, máskor viszont gyérebb voltát. A Csengersima-petei településen - a felsőszőcsi települések túlnyomó hányadához hasonlóan - 20-40 cm 1 8 vastag a kultúrréteg. Az ettől való eltérés igen ritka. Ilyen pl. az ÉrszentkirálySáncraiu Silvaniei telep, ahol a kultúrréteg vastagsága eléri a 60 cm-t vagy az egészen extrém Oarfa de Jos /Alsóvárca - "Vâlceaua Rusului" lelőhely, ahol meghaladja az 1,20 m vastagságot. 1 9 Természetesen a felsőszőcsi települések mérete is igen sokban különbözik egymástól. Néhány település igen kicsi, mint pl. Boine§ti/Bujánháza-6é/ai/ár/Coasfa Boine§ti (0,20-0,35 ha), Culciu Mare/Nagykolcs-/Cencíervefő (0,3-0,4 ha), Culciu Mic/Kiskolcs (1-1,2 ha) Medie§u Aurit/ Aranyosmeggyes-£ívcu/eív (0,9-2,4 ha). Valamivel nagyobb 18 Medieçu Aurit/Aranyosmeggyes - Çuculeu, Culciu Mare/Nagykulcs - Sub Grädini\ Culciu Mare - Kendervető (BADER, Tiberiu 1978. 64-65.), Oarta de Sus - Oui Figetului (KACSÓ, Carol 1980. 39.), Bicaz - Igoale (KACSÓ, Carol 2005. 52.) és Lazuri - Drumul Doroltului (MARTA, Liviu - CRIÇAN, Coralia - MAT0S, Cristian - NEMETH, Adina 2001.146.). 19 KACSÓ, Carol 1980. 37. 39. Culciu Mare/Nagykolcs, (2-3 ha), Lázári/Lazuri (3,75-4 ha). 15-17 ha kiterjedésével a Csengersima-petei felsőszőcsi telep egyike a legnagyobbaknak, ennél csupán a Bicaz/lgoaie-i település nagyobb a maga 40 ha terjedelmével. 2 0 A Szatmári Síkságtól délre és keletre, a láposi, szilágysági, máramarosi fennsíkon és a Szamos völgyében fekvő Gáva I/Läpus II csoporthoz tartozó települések (l-ll fázis) 21 kiterjedéséről nincs információnk. Csak azt említik, hogy az Oarta de Sus/Felsővárca-Oü/ Fâgetului (kicsit nagyobb kiterjedésű) és a Lápus/Lápos-/.a arini (kiterjedt és intenzíven lakott) lelőhelyek települési központok lennének, amelyikek körül kisebb falvak jöttek létre. 2 2 Valamivel több adat van a Gáva kultúra korai fázisába sorolható (Gáva I vagy protoGáva) településekről. Carei/Nagykároly-Ferma Spitz/Spitz tanya telő helyen a telep 2,5-3 ha-on fekszik egy szigeten a Mirghes patakban. 2 3 Berveni/Börvely-fiáíu/ Caprei/Kecskerét lelőhelyen a 0,20-0,30 m kultúrrétegű telep egy pár hektárnyi területet foglal el egy folyókanyarból az Ecsedi-láp határán. 2 4 A Gáva kultúra korai fázisából (HaA1), a Nyírség területéről két településről van adat: Nagykálló-7'elekoldalról és Nyíregyháza-Oros-Közúf/' Igazgatóságról (Nyíregyháza, keleti elkerülő út 24. lelőhely). Ezek közül az első esetében a kultúrréteg eléri az 1,10 m-es vastagságot, viszont a település kiterjedését nem ismerjük. 2 5 Nyíregyháza-Oroson a „Kállo fluvius" magas partján mintegy 500 m hosszan húzódó egykori faluból 2004-ben egy 200-250 m hosszú területet sikerült feltárnunk. A település kultúrrétegét a földművelési munkálatok tönkretették, a területen 200 régészeti objektumot találtak. 2 6 A házak A Csengersima-petei lelőhely nagy részén találtunk a kultúrrétegben vagy a gödrökben átégett paticsot, amelyek leégett épületek falából származhatnak. Egyes helyeken a patics nagyobb koncentrációban maradt meg összefüggő paticsrétegek formájában. Ezek talán egy-egy épület maradványai lehetnek. Közülük kettőben (S23/1, S26/2) késői felsőszőcsi anyagot találtunk. Szintén épületekhez tartozhatnak a szabályos cölöplyukegyüttesek. A felsőszőcsi kultúrához tartozásukat bizonyít20 KACSÓ, Carol 2005. 51. 21 KACSÓ, Carol 1980.; KACSÓ, Carol 2003/b.; KACSÓ, Carol 2005.; POP, Dan 2008. 22 KACSÓ, Carol 2003/b. 121., KACSÓ, Carol 2005. 54. 23 NÉMETI, loan 1990. 29. 24 NÉMETI, loan 1990.19. 25 MOZSOLICS Amália - HEGEDŰS Zoltán 1963. 252.; KEMENCZEI Tibor 1982. 73-78., KEMENCZEI Tibor 1984. 62., 159. 26 ISTVÁNOVITS Eszter - ALMÁSSY Katalin - JAKAB Attila - GERGELY Balázs - SCHOLTZ Róbert - PINTYE Gábor - KÁDAS Zoltán 2005. 254.; NAGY Márta - MARTA, Liviu: Késő bronzkori edénydepók Nyiregyháza-Orosról (2007. március 13-án tartott előadás az „Őskoros kutatók V. összejövetele" című konferencián Debrecenben. ) 93
