Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Raczky Pál - A Körös-kultúra figurális ábrázolásainak értelmezéséhez
Tisicum XIX. tanyáról 3 1 (3. kép 1, 3) és Hódmezővásárhely-Kopáncs, Zsoldos-tanyáról 3 2 (3. kép 2). Ezekkel kapcsolatban azt sem tartjuk véletlennek, hogy mindhárom edény képmezőjében az ember-alakok környezetében kiskérődzőket, azaz kecskét, illetve juhot formáltak meg, azokat tehát, amelyek a termelő gazdálkodás állattartásának súlyponti részét képezték Délkelet-Európában. Az ábrázolás az ember megélhetése szempontjából meghatározó állatfajaihoz kötődő mentális kapcsolatát is leképezi ebben a formában. 3 3 Az északi elterjedési területein átalakuló Körös-kultúra, illetve a korai alföldi vonaldíszes kerámia kognitív kapcsolatát világosan láthatjuk Kosice-Cerveny rak lelőhelyről előkerült hombáron. 3 4 Ott a Körös-kultúrában jól ismert kompozíció együttesének emberi alakjai mellett, a korábbi kecske, juh helyett, a bika és tehén stilizált fejrészének képei jelennek meg (3. kép 4. a-d). Ez a tematikus átalakulás konvergenciát mutat azzal gazdasági változással, amelyben a helyi ökológiai környezethez jobban alkalmazkodó szarvasmarha vált az Alföldön és a Felső-Tiszához tartozó vízgyűjtő területeken a megélhetés alapjává a középső neolitikumtól kezdődően. 3 5 Tudatában vagyunk annak is, hogy a Körös-kultúra nagy edényein ritkábban vadállatok is előfordultak, amelynek legszebb példája a Csépán előkerült szarvas. 3 6 Ez vélhetően azt jelenti, hogy a vad környezetből valamilyen kulturális megítélés szerint kiemelkedőnek tartott vadállat típus került az ábrázolás központi helyére. A Körös-kultúra előbbiekben körvonalazott plasztikus nő - állat együtteseinek fizikai kontextusát, a hordozó médium-felület sajátosságát az a sokszor hangsúlyozott körülmény határozza meg, hogy azok nagyméretű hombárokon vannak megmintázva. 3 7 Ezen az alapon tehát a speciális edényformával, annak egykori tartalmával, illetve a kapcsolódó szociális organizációval lényegi összefüggést feltételezhetünk. A közép európai vonaldíszes kerámia kultúrájának bekarcolt emberalak-változatainak magyarázatát, jelentését éppen azért látjuk némiképp eltérőnek a Körös-kultúra és általában a korabeli DélkeletEurópa megfelelő típusaiétól, mert az előbbiek kisebb, gömbös testű, vagy palack alakú, finom kivitelű edényeken és eltérő kompozíciók szerint jelennek meg. 3 8 31 TROGMAYER Ottó - KONCZ Margit - PALUCH Tibor 2005. 42. sz., 44. sz., RACZKY, Pál et al. in press Fig. 17:1, 3. 32 TROGMAYER Ottó - kONCZ Margit - PALUCH Tibor 2005. 43. sz., RACZKY, Pál et al. in press Fig. 17: 2. 33 RACZKY, Pál et al. in press 12. 34 SISKA, Stanislav 1989. PI. 5: 5, 7, 8-10., RACZKY, Pál et al. in press Fig. 17: 4., KAMINSKÁ et al. 2009. Fig. 7. a-c, Fig. 8. 35 KAMINSKÁ et al. 2009. 86-87., RACZKY, Pál et al. in press 14. 36 KRECSMÁRIK Endre 1912. 367. oldalon szövegközti kép., KUTZIÁN Ida 1944. II. T. 1. 37 KALICZ Nándor 1970. 21., MAKKAY, János 2006. 82. 38 Többek között: SOUDSKY, Bohumil - PAVLÙ, Ivan 1966., STÖCKL, Horst 2002. A Körös-kultúra önálló szteatopyg plasztikáinak és az emberi alakot mintázó reliefekkel díszített élelemtároló edényeinek együttes előfordulását, fizikai kapcsolatát önmagában Szajol-Felsőföld feltárt házának környezete világosan bizonyítja. 3 9 Mindez kiegészíthető azzal a felvetéssel, amely szerint a sajátos antropomorf figurák és a kora neolitikus festett kerámia, valamint az Y-kromoszóma alapján rekonstruált demográfiai, leszármazási kapcsolatok területileg azonos elterjedést mutatnak Elő-Ázsia és Délkelet-Európa térségében. 4 0 Ilyen alapon ugyanebbe a körbe sorolható a nagy tárolóedényeken ábrázolt emberi alakok és az általuk közvetített jelentés is, s ez a földrajzi keret nem más, mint a „Neolithic package" elődleges elterjedési területe. 4 1 Ez a „neolitikus csomag" nem csupán anyagi természetű dolgokat tartalmazott, hanem különleges tudást, többek között sajátos tér-idő szemléletet, komplex szakrális elképzeléseket, és speciális közösségi és én-képet is magában foglalt. 4 2 Julian Thomas a délkelet-európai antropomorf kisplasztikákkal kapcsolatban éppen azok nagy számára, sok-sok változatára hivatkozva feltételezi ebben a kulturális körben az egyéni identitásához kötődő személyes vonatkozású „reprezentációs ideológiát", és ezzel ellentétben egy erős közösségi elveken nyugvó, teljesen más materiális szimbólumnyelvet Nyugat-Európában. 4 3 Ez az elképzelés nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy e neolitikus plasztikák legnagyobb része a Balkánon konkrét személyekhez, és bizonyos szociális helyzeteikhez kapcsolódott. Mindez alapvetően változtatta meg azt a képet, amelyet Marija Gimbutas körvonalazott a tárgyalt emlékanyaggal kapcsolatban az 1970-es évektől, s amelynek során a plasztikákban és más ábrázolás-csoportokban különböző isteneket és transzcendens lényeket látott megtestesülni. 44 A neolitikus és rézkori agyagfigurák interpretációjával kapcsolatos korábbi „termékenység-paradigmán" nyugvó nézetek Svend Hansen újabb vizsgálatai szerint gyenge elméleti alapokon nyugszanak. 4 5 Az említett fejleményeken túlmenően John Chapman és Bisserka Gaydarska a balkáni neolitikus plasztikák töredékességére alapozva állítja, hogy azok szimbolikus megformálása és megsemmisítése között e figurák sajátos „életúttal" rendelkeztek és a különböző élethelyzetekben különböző jelentést közvetítettek a közösség felé. 4 6 Itt kell ismételten hangsúlyoznunk, hogy a nagy 39 RACZKY Pál 1980. 5, 23. 40 KING, Roy - UNDERHILL, Peter A. 2002. 41 SHERRATT, Andrew 2005.143. 42 PERLÉS, Cathrine 2005. 275-280., BAILEY, Douglass W. 2005.140-143. 43 THOMAS, Julian 2005.167-169. 44 A kritikai áttekintés összefoglalóan: MASKELL, Lynn A. 1995., TRINGHAM, Ruth - CONKEY, Margaret 1998. 45 HANSEN, Svend 2000-2001. 46 Összefoglalóan: GAYDARSKA, Bisserka et al. 2007., 1-18., 53-70., CHAPMAN, John - GAYDARSKA, Bisserka 2007. 70
