Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Pusztai Gabriella - Belga Kongó kórházaiban. Dr. Thanhoffer Lajos

Történettudomány | nök háziorvosának megtisztelő címét viselte. Molnár Antal 1927-től évtizedeken át gyógyított az országban. Az 1930­as évek második felében dolgozott Sarambilában Deák Fe­renc. 1 9 Rigler Richárd egy aranybánya-társaság vezető or­vosa lett az 1940-es évek végén. 2 0 A kellemetlen éghajla­tú Stanleyville-ben (ma Kisangani) kezelte betegeit Müller Tibor fogorvos. 2 1 1949-ben hagyta el Magyarországot Fo­dor Sándor, s Luluabourgban (ma Kananga) telepedett le Ka­sai tartományban. 2 2 Katanga fővárosa, Elisabethville (ma Lubumbashi) adott otthont Kolosy Mártonnak 2 3 és Deák La­josnak. 2 4 Itt dolgozott élete utolsó éveiben Scheitz László, akit 1960-ban neveztek ki a katangai egészségügyi minisz­térium államtitkárává. Megérkezés Afrika szívébe A vasút Lobitótól piszkos, nyomorúságos, bűzös ango­lai falvakon vezetett át. Bukamában elhanyagolt külsejű gye­rekek, rongyos nadrágot, szétmállott trópusi sisakot viselő felnőttek látványa fogadta Thanhoffer Lajost. Kellemetlen benyomásait fokozták az úton a kopott barakkokban, rög­tönzött vályog épületekben látott, elhanyagolt állami kórhá­zak. Jóleső meglepetés volt ezek után úti célja, Kongoló, a gyarmati kisváros. Kongolóban már látszott a Belgiumból érkező óriási összegű befektetések eredménye, melyek elsősorban gaz­dasági jellegűek voltak ugyan, de érintették a közigazga­tás kiépítését, az infrastruktúra, az iskola- és az egészség­ügyi rendszer kialakítását. Thanhoffer Lajos elismerően, bár kissé túlzóan nyilatkozott a belga gyarmatosítás hero­ikus erőfeszítéseiről, a magasabb minőségű civilizáció ki­alakításáról a törvények, hivatalok, missziók megjelenésé­vel, az erdő, a mocsarak elleni küzdelemről. A magyar orvost már sejthetően az anyaországban megérintette a gyarma­tosítók ideológiája, s tapasztalatai alapján igazságtalannak érezte „a minden bajért a gyarmatosító felelős" nézet szaj­kózását is, mely valóban a felelősség áthárításának kellemes lehetősége volt a bennszülöttek részéről. A lakosság egészségügyi helyzetéről lehangoló képet fes­tett, melyen az európaiak „áldozatkész és hősies" munkával igyekeztek változtatni. „Talán egyetlen más területe sincs a világnak, ahol annyiféle súlyos betegség sújtotta volna a la­kosságot, mint itt." 2 5 A legnagyobb gondot az álomkór jelen­tette, mely nyomán egész falvak pusztultak ki. Számtalan ál­dozatot szedett a himlő, a tífusz s az Európából behurcolt 19 SCHEITZ László levele családjának. Mongbwalu 1937. ápr. 11. 20 Dr. RIGLER Richárd 1992.; SCHEITZ László levele. Dungu 1949. okt. 26. 21 SCHEITZ László levele családjának. Dungul 952. márc. 7. 22 KÖVES Tibor 1962.167-170. 23 SCHEITZ Lászlóné levele férje családjának. Elisabethville 1961. ápr. 12.; Luena 1957. júl. 2., máj. 28. 24 Több magyar orvos kezdett új életet Afrikában a fasiszták okozta csa­ládi katasztrófáik miatt. Deákék gyermeküket veszítették el. 25 THANHOFFER Lajos 1941c. 4. 3. kép Munkásfelvétel A kép forrása: Thanhoffer Lajos 1943. 49. vérbaj. A maláriás betegek száma az 1939-es 55 708-ról 1946-ig szinte duplájára nőtt. 2 6 A bilharzia, a fonalféreg, a visszatérő láz, a súlyos fekélyeket okozó frambőzia 2 7 nap mint nap előfordult. A falvakban mindenütt élt négy-öt lep­rás. Az északkeleti területeken a pestisbolhákkal fertőzött patkányok szaporodtak el riasztó mértékben. A nyugati ten­gerparton a sárgaláz ütötte fel a fejét. 2 8 Kórház az olajpálmák árnyékában A gyarmati élet a bennszülött személyzet kiválasztásával kezdődött, ami szerencsére nem ütközött nehézségekbe, hi­szen orvost szolgálni nagy dicsőséget jelentett. Közben el kellett sajátítani az éghajlathoz, a növény és állatvilághoz al­kalmazkodás legkönnyebb módszereit. 2 9 A Lualaba-parti kis­város, Kongoló kórháza Thanhoffer Lajosnak nemcsak mun­kahelyül, de kiindulópontul is szolgált a környék bejárásához. A folyón északra és délre, egészen a Lukuga torkolatáig el kellett jutnia hajóján. Papíron hozzá tartozott a vasútvállalat Bukamától Kongolóig terjedő 750 kilométer hosszú területé­nek egészségügyi felügyelete. Kórháza a város északi szélén állt, ahol mintegy 3000 alkalmazott és 200 európai egészsé­gének megőrzéséről kellett gondoskodni. 3 0 A modern épület 26 Annual Epidemiological and Vital Statistics 1939-1946. Part II. Cases of and Deaths from Notifiable Diseases. World Health Organization, Genève 1952. 240. Csupán a regisztrált esetek! 27 frambőzia: a szifiliszhez hasonló, szederszerű bőrelváltozással járó trópusi fertőző betegség, BRENCSÁN János 1983.171. 28 THANHOFFER Lajos 1941c. 4-6. 29 Kongóban a betelepülők küzdöttek az egyenlítővidék mindenna­pos esőivel, a magas páratartalommal, a délebbre eső övezetben (Kongoló is ide tartozott) a száraz-esős évszakváltakozás nehézsé­geivel, s az itt fellépő napi 25-30 fokos hőingással, a mindent elura­ló növényvilággal. THANHOFFER Lajos 1941c. 2. 30 THANHOFFER Lajos 1943. 47. 565 |

Next

/
Oldalképek
Tartalom