Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Történettudomány - Pusztai Gabriella - Belga Kongó kórházaiban. Dr. Thanhoffer Lajos
Tisicum XIX. Belga Kongó 1 1 vonzásában Kongó Szabad Állam vezetését 1908-ban vette át II. Lipóttól a belga állam. Ezzel megkezdődött az ország irányításának, magának a belga gyarmatpolitikának az átalakítása. A koncessziós szerződések egy részét újratárgyalták, korlátozták a társaságok működését, új és sokkal kisebb ültetvények telepítésére kötöttek szerződéseket. Az első világháború után a növénytermelés (gumi, kávé, pálmaolaj stb.), a gyémántlelőhelyek felfedezése (1907-től), a katangai rézbányák megnyitása serkentőleg hatott Belga Kongó iparára, kereskedelmére. A bennszülöttek politikai jogokat nem kaptak egészen a függetlenség megszerzéséig. A csekély szabadsággal bíró adminisztráció feladata volt a rend biztosítása. A Belgiumba és a külföldi befektetők zsebébe áramló jövedelmen felül maradó bevételeket az állam a szociális viszonyok javítására, az oktatás, az egészségügy, a lakáshelyzet színvonalának emelésére fordította. Ez a törekvés - a jogosan megfogalmazott kritikák 1 2 ellenére is - a leghaladóbbak közé tartozott Afrikában. Maga Belgium viszont igyekezett elhatárolódni afrikai birtokától, az ügyeket a Gyarmatügyi Minisztériumra, a missziókra, néhány brüsszeli társaságra bíz11 Neve: 1884-1908 Kongó Szabadállam, 1908-1960 Belga Kongó, 1960-1971 Kongói Köztársaság, 1971-től Zairéi Köztársaság, 1997től Kongói Demokratikus Köztársaság. 12 FAGE, J. D.-T0RD0FF, W. 2004. 346. ta, s reménykedett abban, hogy Kongót elkerülik az 1950-es években beszivárgó változások. Belga orvosok 1878-tól érkeztek az országba. Létrejöttek az első betegellátó állomások, majd kórházak Leopoldvilleben, Bomában, Matadiban. 1899-ben Leopoldville-ben felállították az első álomkórkutató állomást. Megindultak a területre a trópusi medicina kutatói is többek között Albert Dubois. 1922-től a Service d'Hygiène publique saját kórházakkal rendelkezett, megalapították Prinzess Astrid Trópusi Kutatóintézetet, s Kikwitnél horgonyzott a Belgique kórházhajó. 1 3 Más módon is lépéseket tettek az egészségügyi helyzet javítására. Az antwerpeni gyarmatorvosi intézet orvosok, ápolók kiképzőközpontjaként is működött a trópusi medicina tanulmányozása mellett. Az állam és a missziók az Európából érkező szakembereket - gyakran jelentős anyagi áldozatokkal létrehozott, s igen eltérő felszereltségű - kórházaikban alkalmazták. A közegészségügy látványos fejlődését a számadatok alapján a következőképpen írhatjuk le. Belga Kongó 2 344 932 km 2-en élő 13 559 000 lakosáról 1956-ban 1 4 643 orvos, 104 orvosi asszisztens, 37 fogorvos, 62 gyógyszerész gondoskodott. Mintegy 21 000 emberre jutott egy orvos, 1 5 mely egészen kedvezőnek tűnik összehasonlítva a súlyos egészségügyi problémákkal küzdő Etiópiával, ahol 96 618 lakosra jutott egy doktor, sőt az angol gyarmatot, Tanganyikát is megelőzi (24 000 fő/orvos). Csupán akkor megdöbbentőek a számok, ha-természetesen nem teljesen korrekt módon-európai párhuzamokat keresünk, s pl. a magyar statisztikát idézzük, mely szerint 1956-ban 13 640 orvos gyógyított, s így 720 lakosra jutott egy. 1 6 Az átlagéletkor Belga Kongóban rendkívül alacsonyan mozgott. 1 7 Trópusi járványok, behurcolt fertőzések - mint az Európából érkező tuberkulózis - nemi betegségek, nyomorúságos lakhelyek, a rossz táplálkozás mind-mind hozzájárultak a lehangoló statisztikák kialakulásához. A két világháború közötti gazdasági fellendülés éveiben, a gyarmati egészségügyi fejlesztések idején a kongói orvoshiány jó lehetőséget biztosított több magyar orvos számára az ottani munkavállalásra. Széles József az elsők között, 1926-ban utazott Kongóba. 1957 júniusában helyezte Katangába a belga állam, 1 8 s 1960-ban a katangai el13 Dr. med. BRANDL, Ludwig 1966.116., 118. 14 Az afrikai országok egészségügyére vonatkozóan csupán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megalakulását (1946) követően rendelkezünk megbízható adatokkal. Még ezt követően is gyakori volt a hiányos és pontatlan adatszolgáltatás. Ez az oka annak, hogy csak az 1950-es évek közepéről használtam afrikai statisztikai mutatókat. 15 Annual Epidemiological and Vital Statistics 1956. Genève 1959.13., 622., 652. 16 Annual Epidemiological and Vital Statistics 1956. Genève 1959.13., 622., 629. 652. 17 37,6 év 1950-ben. Fejlődő országok lexikona. (1973) 1298. 18 SCHEITZ László levele családjának. Luena 1957. júl. 2. (A levelek Scheitz László unokaöccse, Nagy László és Kiczenkó Judit tulajdonában vannak) | 564 2. kép A kongolói kórház A kép forrása: Thanhoffer Lajos 1943. 33.
