Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Pallos Lajos - A Szenttamási Katonai Érdemjelvény egy elfeledett példányáról

Történettudomány | 2. kép: A Szenttamási Katonai Érdemjelvény. Dr. Schulek Alfréd gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeumba múzeumnak, Perczel Mór hagyatékából került oda. 9 Ez a pél­dány mai állapotában festett: az előlap felső fele piros, alsó fele zöld, míg a hátlapon a kereszt közei felváltva zöldek és pirosak. Mivel Kocsis elbeszélésében nem szerepel festésről említés, illetve a Nemzeti Múzeum két darabja sem festett, így igen valószínű, hogy a darab kifestésére akkor kerülhetett sor, mikor már Perczel tulajdonában volt. Az érdemjelvény következő példányát Tömörkény István ismertette a 20. század elején. 1 0 Előadása szerint a Szege­di Múzeum éremtárában két példány található belőle: egy harangércből készült jelvény és egy ólomból való, amely az öntésre szolgáló mintapéldány volt. A jelvényről rajzot kö­zölt, amelyen mellesleg ugyancsak nem látszik semmiféle festésnek nyoma. A darabok odakerülésével kapcsolatban Tömörkény nem közölt adatot. A jelvény azonossága a Reiz­ner könyvének melléleteként szereplő darabbal nem megál­lapítható, mivel a könyvben egy aranyszínű festékkel pingált stilizált ábra szerepel. 1 1 Sajnos mára a jelvény és a mintapél­dány már nincs meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. 12 A szegedi múzeumban megőrizték a darabról készült üveg­negatívot. Ennek kontaktmásolatát tudjuk bemutatni. 1 3 (1. kép) A darab a kép alapján sértetlen, jó minőségű példány lehetett. Tömörkény közleményére támaszkodva Göhl Ödön, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának muzeológusa is bemutatta a szegedi példányt a Numizmatikai Közlönyben. 1 4 Tömörkény publikációja kapcsán felmerül a kitüntetés elne­vezésének a kérdése, mivel a szakirodalom nem véglegesí­tette egyértelműen. Tömörkény és nyomában Göhl Szentta­mási Hadijelvénynek, Kenyeres Szenttamási Emlékéremnek, Makai Ágnes Szenttamási Éremnek, ill. Szenttamási Emlék­jelnek 1 5, a magyar kitüntetések legújabban megjelent korpu­sza pedig megint a Szenttamási Emlékéremnek nevezte. 16 Ez utóbbi elnevezéssel az a probléma, hogy az emlékérem általában tetszőleges körben terjedhet, megszerezhetősége és birtoklása csak nagyon ritkán van ok-okozati kapcsolat­ban azzal az eseménnyel, amely alkalmából elkészült. Ko­csis János elbeszélése alapján azonban egyértelmű, hogy itt katonai érdemjelvény, vagyis funkcióját tekintve kitünte­tés létesítését határozták el, amelyet a győzelem kivívásá­ban részt vevő katonák megjutalmazására szántak. így nem látunk okot eltérni a kitüntetés legautentikusabb forrásában előforduló megnevezésétől, amely a Szenttamási Katonai Ér­demjelvény, mert az a legkorhűbb. 1 7 A kitüntetésnek a szakirodalom előtt a Perczel-féle darab mellett, eddig ismert másik és mindmáig meglévő példánya 1932-ben dr. Schulek Alfréd orvos gyűjteményéből került a Nemzeti Múzeum Éremtárába. Schulek érdeklődése szerte­ágazott a numizmatika különféle területeire, az antik és újkori pénzektől kezdve az emlékérmeken át a szabadkőműves ér­9 KENYERES Dénes 1982. 33-35. 10 TÖMÖRKÉNY István 1913. 64-65. 11 REIZNER János 1884. 319. 12 Dr. Nagy Ádám nyugdíjas szegedi muzeológus szíves szóbeli közlése. 13 A kép közvetítéséért Dr. Nagy Ádámot illeti köszönet. 14 ÖTVÖS Gábor 1913. 68. Ötvös Gábor Göhl Ödön egyik álneve. 15 MAKAI Ágnes -HÉRI Vera 2002. 29. 16 BODROGI Péter - MOLNÁR József - ZEIDLER Sándor 2005. 70. 17 A 19. század folyamán számos katonai érdemérmet és érdemjelet alapítottak különféle elnevezéssel, mint érdempénz vagy megtisz­teltetés! jel (I. KISFALUDY KASSICS Ignácz: Érdemkoszorúk. Bécs, 1840. 322-323.), így a Kocsis János előadásában szereplő érdem­jelvény elnevezés minden bizonnyal származhatott a megrendelőtől. 551 |

Next

/
Oldalképek
Tartalom