Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Sümegi Pál - Ember és környezet kapcsolata a középső-bronzkorban: az őskori gazdasági tér fejlődése egy bronzkori teli geoarcheológiai és környezettörténeti feldolgozása nyomán

I Tisicum XIX. 7. ábra Alapkőzet és talajvíz magasságtól függő talajadottságok a polgári alluviális szigeten és környezetében 1 .Vízhatású erdei talaj, 2.Mezőségi talaj, 3.Réti talaj, 4.Szikes talajok, 5.Csernozjom réti talaj Fig.7. Catena-based soil map of the alluvial island at Polgar and environs 1 .Hydromorph soil, 2.Black earth soil, 3.Meadow soil, 4. Alkálik soil, 5. Meadowing black earth soil Kenderföldi tell geomorfológiai vizsgálatának eredményei A fúrások és a geomorfológiai vizsgálatok alapján feltárt, napjainkban már erősen deformált, lepusztult felszínű Kenderföld (8. ábra) eredeti morfológiai viszonyait, a lepusztult telianyag mennyiségének fúrásokkal történő felmérésével és a teli területére történő, számítógépes, modellszerű „visszalapolásával" rekonstruáltuk (9. ábra). Az eredeti felszín rekonstrukciója alapján a Polgár Kenderföld bronzkori teli egy megközelítőleg 98-98,5 m tengerszint feletti magasságot is elérő, a környezetének átlagos (94 -94,5 m) magasságából mintegy 4 - 5 méterre kiemelkedő lakódomb volt. Ezt a lakódombot átlagosan 94-94,5 m tengerszint feletti magasságból induló és 89 - 88 m tengerszintfeletti magasságig lemélyített, mai állapotában félkör alakú árok vette körül nyugati, keleti és déli irányból. így az egykori, mintegy 1,0-1,5 hektáros lakódomb magassága az árok aljától helyenként meghaladta a 9 métert. A Polgár -Nyíregyháza vasútvonal és a vasútvonallal párhuzamosan futó földút az északi részét elrombolta a telinek. Ugyanakkor a telitől nyugatra a magaspart oldalában múlt század végétől művelt, viszonylag jelentős kiterjedésű homokbányát alakítottak ki. A bányászat következtében a telitől délre található eredeti felszín jelentős részét átalakították. így nehéz megállapítani egyértelműen, hogy a teli körüli eredeti árok milyen lefutású volt, de a terepi megfigyelések alapján két megoldás valószínűsíthető. Az első megoldás alapján a félkör alakú árok északkeleti pereme a Hódos-érnek nevezett feltöltődött, egykori folyómederre ékelődik ki, míg északnyugati ága a földútba mélyített fúrások alapján a teli központi területét északról megkerüli, és szintén a Hódos-érbe futott ki. Vagyis ezen modell alapján az árok nem kör alakú volt, hanem félkör, és a félkör mindkét szára a Hódos-érre nyílott. A két szár között egy hosszú földnyelv vezethetett a Hódosér medréhez és a Hódos-ér medrének másik, északi oldalán lévő külső településhez, vagy külső település részlethez. A Hódos-ér egykori medre alámosta a Sajó-hordalékkúpot, így az alluviális sík fölé mintegy 2-4 m relatív tengerszint feletti magasságkülönbséggel, magaspartszerűen emelkedik 464