Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Sümegi Pál - Ember és környezet kapcsolata a középső-bronzkorban: az őskori gazdasági tér fejlődése egy bronzkori teli geoarcheológiai és környezettörténeti feldolgozása nyomán
Természettudomány és régészet 8.ábra A Polgár Kenderföld bronzkori teli mai 3D szintvonalas térképe Fig.8. 3D model of the recent stage of the Bronze Age of Kenderföld at Polgár ki a szárazzá vált hordalékkúp, amelynek a Hódos-ér, valamint a Kengyel-ér természetes parti gátjai. Ennek hatására a félkör alakú árok tökéletes védelmet nyújtott, hiszen a magaspartszerű hordalékkúp perem és a félkör alakú árokrendszer között szigetszerűen elkülönült felszín alakult ki. Ilyen orientációjú, kör vagy félkör alakú árokkal körülvett, folyó- vagy patakmeder mellett, a Hatvani kultúra által épített, hasonló kiterjedésű teli az Északi-középhegység peremén több helyen is található 1 9. Sőt a Hatvani kultúra árokkal, paliszáddal körülvett telepei 2 0 mintegy erődrendszert látszanak alkotni az Észak-Alföldi Hordalékkúp Síkságon, kelet-nyugati irányban elnyúlva, az erdősült és erdőssztyepp területek, a középhegységi és az alföldi táj határán. A folyó- és patakmedrek alluviális síkjait követő, az Északiközéphegység vízfolyásai mentén a középhegységi zónába is behatoló, megtelepedő, bronzkori Hatvani-kultúra erődített telepei így nem egy egységes szélességű zónát, hanem az egykori morfológiai-őskörnyezeti viszonyokat a védelem és megtelepedés szempontjából optimálisan kihasználó, mélységében is tagolt „rendszert" alkottak. Ilyen eltérő adottságú tájak határán kialakult településhálózat kiépüléséhez nem kell központi akaratot, centrumból irányítottan tervezett és 19 MIKLÓS Zsuzsa 1982. 20 KALICZ Nándor 1984.11-14. megépíttetett erődrendszert feltételeznünk. A vizsgált területen keleti-nyugati irányban kialakult tájhatáron a letelepülést bizonyos mértékben determináló éghajlati és lokális környezeti (geomorfológia, talajvíz magassága) tényezők és a tájhatárt észak-dél irányban folyosószerűen átalakító egykori medrek együttes hatására az erődített tellek központi akarat nélkül, csupán a telepítő tényezők hatására megépítve egy mélységben tagolt, kelet-nyugat irányú rendszert alkotnak 2 1. A kenderföldi telit övező árok vizsgálatának eredményei A Polgár Kenderföld bronzkori telit körülvevő árokban lemélyített, 6 métert is meghaladó mély fúrásszelvények alapján az árkot a hordalékkúp felszínét alkotó ártéri löszszerű üledékbe ásták be a bronzkori emberek. A keresztszelvény alapján (5. és 6. ábra) a hordalékkúp fázisból fennmaradt folyóvízi homokig mélyült le a Kenderföld bronzkori teli körüli árokrendszer. A geológiai szelvény alapján ez az üledékanyag alkotja az árok feküszintjét. Úgy tűnik, hogy ez az üledékréteg megfelelő vízvezető réteget jelenthetett, mind a jó vízellátású, 90-91 méter tengerszint feletti maximális magasságú Tiszai-árok, mind a fokhálózattá alakult, áradáskor víz alá kerülő, 91 m tengerszint feletti magasságban feltöltődött Hó21 SÜMEGI Pál - KOZÁK János - MAGYARI Enikő - TÓTH Csaba 1998. 165-167. 465
