Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Füzesi András - A neolitikus településszerkezet mikroregionális vizsgálata a Tisza mentén Polgár és Tiszacsege között
Természettudomány és régészet | egységeken belül - az Inta-meder menti kettőt leszámítva - csak szórványosan fordulnak elő pontosabb kormeghatározásra alkalmas lelőhelyek, így ezek esetében csak önálló, rendszerbe nem foglalható megállapításokat tehettem, melyek elsősorban a telepek belső szerkezetére, illetve az egyes települések/közösségek helyváltoztatására vonatkoznak: 1. A Folyás-Kígyós-tanya környékén húzódó fiatalabb magaspart kései vonaldíszes lelőhelyeivel részben azonos korú, részben korábbi lelőhelyek találhatók Polgár közigazgatási határain belül is. Az egykori magas ártérből kiemelkedő szárazulatokat északról dél felé haladva lakták be: Polgár—Cibak-hát (AVK 2), - Pása-tó (AVK 2-3), Folyás-Kígyós-tanya I, (AVK 2-3), II. (AVK 3-4). 2. Hasonló, a vízpart mentén történt elmozdulást regisztrálhatunk Folyás-Kereszt-fenék esetében: Folyás—Bivaly-tanya (AVK 2-3), - Kereszt-fenék I. (AVK 4). 3. A Deli-ház-dűlő területén az összefüggő lelőhelyláncolat legnyugatibb részein leltünk csak megfelelő, datálásra alkalmas kerámiaanyagot. Az alacsonyabb, ártér széli magaslaton AVK 1 korú, a délebbi területen AVK 3 fázisú megtelepedésre találtunk. Ezen a településgócon belül több kisebb méretű lelőhelyet tételezhetünk fel, hasonlóan a TiszacsegeInta-dűlő területén lévőhöz. 4. Újszentmargita—Kis-szilágy területén a magasabban fekvő, ártér széli platón kisméretű AVK 1 települést azonosítottunk, a Margita-meder levágásával keletkezett zátonyszerű kiemelkedésen AVK 3, a korábbi település helyén AVK 4 lelőhelyet találtunk. Előbbi egyértelműen bizonyítja, hogy a meder már a neolitikum idején levágódott, így abban csak ideiglenesen vagy állóvíz jelleggel volt víz. 5. Újszentmargita-Pántlika-földek területén egy nagyméretű, a leletszóródás alapján több intenzívebb zónával rendelkező, AVK 2 fázisú lelőhelyet azonosítottunk. A leletek nem utalnak a lelőhely egyes részeinek időbeli eltéréseire. A Margita- és Inta-meder között húzódó földnyelven 3 neolit megtelepedés is található, ezek szinte összeérnek egymással. 6. Az Inta-meder külső ívén elkülönített lelőhelycsoport központi és leghosszabb ideig lakott települése TiszacsegeCserepes. A szektoronként gyűjtött leletanyag alapján nemcsak a település hosszú élettartama (AVK 1-4) bizonyítható, hanem az egyes időszakok változó intenzitása is. Hasonló időtartamú, az egyes fázisokban eltérő méretű-intenzitású lelőhelyeket lokalizált Nagy Emese Gyöngyvér Polgár területén: Ferenci-hát esetében közel azonos, Király-érpart esetMiskolc-Repülőtér (259. Ih.) és -Vasútállomás (249. Ih ), Tarnaméra-Cselőháza (368. Ih.), Tiszavasvári-Keresztfal (457. Ih.) lelőhelyek nyújtottak. A szakáiháti települések közül Bükkaranyos-Földvár (42. Ih.), Eger-Kiseged (89. Ih.), Visznek-Kecskedomb (495. Ih.) anyagaiban találtam párhuzamokat (KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977.). ében mintegy harmadnyi területen. 3 6 7. Tiszacsege—Inta-dűlő területén az egyes fázisokhoz tartozó települési zónák nem alkotnak összefüggő egészet, mint a Szabó-tanya esetében. A dűlő magasabban fekvő, összefüggő löszfelszínein, időnként természetes mélyedésekkel elhatároltan jelentkeznek a lelőhelyek. A közel háromszög alakú plató északi, középső zónájában terült el az AVK 1 periódushoz tartozó település. A területen több ponton azonosítottunk AVK 2 és 3 fázisú megtelepedéseket, melyek alapján egy rendszeres helyváltoztatást végző közösség képét vázolhatjuk fel. Az egyes vonaldíszes időszakokat vizsgálva az egész régió fejlődésére vonatkozó megállapításokat tehetünk. A korai vonaldíszes időszakból 4 lelőhelyet azonosítottunk (37., 51., 83., 95. Ih.) a már ismerteken kívül (Polgár-Ferenci-hát, -Kenderföld, -Király-érpart, 3 7 Tiszacsege-Homokbánya). 3 8 Elterjedésükből egyértelmű, hogy már az első megtelepedési fázisban is összefüggő településhálózat alakult ki a régióban - elsősorban a löszfelszínekhez kötődve. Az AVK 2-3. fázisban - a területen belüli fokozatos terjeszkedéssel, új zónák élettérbe való bevonásával - a magas ártér fokozatosan szárazzá váló területein is létesültek lelőhelyek (2., 4. lelőhelycsoport). A legintenzívebb időszaknak a kései vonaldíszes periódus bizonyult. Az Inta-meder környezetének, gazdasági forrásainak felélénkülő kiaknázását bizonyítják az AVK 3-4 időszak megnövekedett számú települései. Tiszacsege-Sarkadi-dűlő esetében egy kisméretű (100x130 m), ám rendkívül intenzív megtelepedés egészíti ki az 1 km-en belül található, szintén ebben a fázisban legnagyobb méretű Tiszacsege-Cserepes lelőhelyet. A periódus már emiitett intenzitása nemcsak a lelőhelyek számát, hanem azok különböző típusainak, egyfajta kezdetleges településhierarchiának a megjelenését is jelentette. A már korábban is hasznosított ártéri területeken a fokozódó jelenlét bizonyítékai a kisméretű, alacsony intenzitásuk alapján feltehetőleg időszakosan használt, tanyaszerű települések. Ebbe a típusba sorolhatók az Inta-meder külső sarlójának kiemelkedő pontjain, illetve az ártér magasabb zátonyain felfedezett lelőhelyek (84-85., 100-101. Ih.). A Tiszazugban végzett terepbejárásai kapcsán Kalicz Nándor is felfigyelt már a magas ártérben létesített kisméretű tanyákra. Ô három ilyen lelőhelyet azonosított az ártér magasparthoz közel eső, magasabb régiójában. Ezek szerinte a vonaldíszes időszak szárazabb periódusaiban keletkezhettek. 3 9 Makkay János is ismertetett néhány ártéri lelőhelyet a volt szarvasi járás területéről, kihangsúlyozva azok szezona 36 NAGY Emese Gyöngyvér 2005. 26-28. 37 NAGY Emese Gyöngyvér 2005. 26. 38 KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977.165. 39 KALICZ Nándor 1957. 86-87. 383 I
