Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Füzesi András - A neolitikus településszerkezet mikroregionális vizsgálata a Tisza mentén Polgár és Tiszacsege között

Természettudomány és régészet | egységeken belül - az Inta-meder menti kettőt leszámítva - csak szórványosan fordulnak elő pontosabb kormeghatá­rozásra alkalmas lelőhelyek, így ezek esetében csak önálló, rendszerbe nem foglalható megállapításokat tehettem, me­lyek elsősorban a telepek belső szerkezetére, illetve az egyes települések/közösségek helyváltoztatására vonatkoznak: 1. A Folyás-Kígyós-tanya környékén húzódó fiatalabb ma­gaspart kései vonaldíszes lelőhelyeivel részben azonos korú, részben korábbi lelőhelyek találhatók Polgár közigazgatási határain belül is. Az egykori magas ártérből kiemelkedő szá­razulatokat északról dél felé haladva lakták be: Polgár—Ci­bak-hát (AVK 2), - Pása-tó (AVK 2-3), Folyás-Kígyós-tanya I, (AVK 2-3), II. (AVK 3-4). 2. Hasonló, a vízpart mentén történt elmozdulást regiszt­rálhatunk Folyás-Kereszt-fenék esetében: Folyás—Bivaly-ta­nya (AVK 2-3), - Kereszt-fenék I. (AVK 4). 3. A Deli-ház-dűlő területén az összefüggő lelőhelyláncolat legnyugatibb részein leltünk csak megfelelő, datálásra alkal­mas kerámiaanyagot. Az alacsonyabb, ártér széli magasla­ton AVK 1 korú, a délebbi területen AVK 3 fázisú megtele­pedésre találtunk. Ezen a településgócon belül több kisebb méretű lelőhelyet tételezhetünk fel, hasonlóan a Tiszacsege­Inta-dűlő területén lévőhöz. 4. Újszentmargita—Kis-szilágy területén a magasabban fekvő, ártér széli platón kisméretű AVK 1 települést azonosí­tottunk, a Margita-meder levágásával keletkezett zátonyszerű kiemelkedésen AVK 3, a korábbi település helyén AVK 4 lelőhelyet találtunk. Előbbi egyértelműen bizonyítja, hogy a meder már a neolitikum idején levágódott, így abban csak ideiglenesen vagy állóvíz jelleggel volt víz. 5. Újszentmargita-Pántlika-földek területén egy nagyméretű, a leletszóródás alapján több intenzívebb zó­nával rendelkező, AVK 2 fázisú lelőhelyet azonosítottunk. A leletek nem utalnak a lelőhely egyes részeinek időbeli eltéré­seire. A Margita- és Inta-meder között húzódó földnyelven 3 neolit megtelepedés is található, ezek szinte összeérnek egymással. 6. Az Inta-meder külső ívén elkülönített lelőhelycsoport központi és leghosszabb ideig lakott települése Tiszacsege­Cserepes. A szektoronként gyűjtött leletanyag alapján nem­csak a település hosszú élettartama (AVK 1-4) bizonyítható, hanem az egyes időszakok változó intenzitása is. Hasonló időtartamú, az egyes fázisokban eltérő méretű-intenzitású lelőhelyeket lokalizált Nagy Emese Gyöngyvér Polgár terü­letén: Ferenci-hát esetében közel azonos, Király-érpart eset­Miskolc-Repülőtér (259. Ih.) és -Vasútállomás (249. Ih ), Tarnamé­ra-Cselőháza (368. Ih.), Tiszavasvári-Keresztfal (457. Ih.) lelőhelyek nyújtottak. A szakáiháti települések közül Bükkaranyos-Földvár (42. Ih.), Eger-Kiseged (89. Ih.), Visznek-Kecskedomb (495. Ih.) anyagai­ban találtam párhuzamokat (KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977.). ében mintegy harmadnyi területen. 3 6 7. Tiszacsege—Inta-dűlő területén az egyes fázisokhoz tartozó települési zónák nem alkotnak összefüggő egészet, mint a Szabó-tanya esetében. A dűlő magasabban fekvő, összefüggő löszfelszínein, időnként természetes mélyedé­sekkel elhatároltan jelentkeznek a lelőhelyek. A közel há­romszög alakú plató északi, középső zónájában terült el az AVK 1 periódushoz tartozó település. A területen több ponton azonosítottunk AVK 2 és 3 fázisú megtelepedéseket, melyek alapján egy rendszeres helyváltoztatást végző közösség ké­pét vázolhatjuk fel. Az egyes vonaldíszes időszakokat vizsgálva az egész régió fejlődésére vonatkozó megállapításokat tehetünk. A korai vonaldíszes időszakból 4 lelőhelyet azonosí­tottunk (37., 51., 83., 95. Ih.) a már ismerteken kívül (Pol­gár-Ferenci-hát, -Kenderföld, -Király-érpart, 3 7 Tiszacse­ge-Homokbánya). 3 8 Elterjedésükből egyértelmű, hogy már az első megtelepedési fázisban is összefüggő településhá­lózat alakult ki a régióban - elsősorban a löszfelszínekhez kötődve. Az AVK 2-3. fázisban - a területen belüli fokozatos terjeszkedéssel, új zónák élettérbe való bevonásával - a ma­gas ártér fokozatosan szárazzá váló területein is létesültek lelőhelyek (2., 4. lelőhelycsoport). A legintenzívebb időszaknak a kései vonaldíszes periódus bizonyult. Az Inta-meder környezetének, gazdasági forrása­inak felélénkülő kiaknázását bizonyítják az AVK 3-4 időszak megnövekedett számú települései. Tiszacsege-Sarkadi-dűlő esetében egy kisméretű (100x130 m), ám rendkívül intenzív megtelepedés egészíti ki az 1 km-en belül található, szintén ebben a fázisban legnagyobb méretű Tiszacsege-Cserepes lelőhelyet. A periódus már emiitett intenzitása nemcsak a lelőhelyek számát, hanem azok különböző típusainak, egy­fajta kezdetleges településhierarchiának a megjelenését is jelentette. A már korábban is hasznosított ártéri területeken a fokozódó jelenlét bizonyítékai a kisméretű, alacsony intenzi­tásuk alapján feltehetőleg időszakosan használt, tanyaszerű települések. Ebbe a típusba sorolhatók az Inta-meder külső sarlójának kiemelkedő pontjain, illetve az ártér magasabb zátonyain felfedezett lelőhelyek (84-85., 100-101. Ih.). A Tiszazugban végzett terepbejárásai kapcsán Kalicz Nán­dor is felfigyelt már a magas ártérben létesített kisméretű tanyákra. Ô három ilyen lelőhelyet azonosított az ártér ma­gasparthoz közel eső, magasabb régiójában. Ezek szerinte a vonaldíszes időszak szárazabb periódusaiban keletkezhet­tek. 3 9 Makkay János is ismertetett néhány ártéri lelőhelyet a volt szarvasi járás területéről, kihangsúlyozva azok szezona 36 NAGY Emese Gyöngyvér 2005. 26-28. 37 NAGY Emese Gyöngyvér 2005. 26. 38 KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977.165. 39 KALICZ Nándor 1957. 86-87. 383 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom